Manapság egyre többen kérdőjelezik meg a gyümölcsevés jótékony hatásait, vagy teszik egyenesen tiltólistára a gyümölcsöket azok cukortartalma miatt. De vajon valóban indokolt száműzni a gyümölcsöt az étrendünkből? A Kösz, jól podcast legutóbbi adásában ezt a kérdést is alaposan körbejártuk szakértő vendégeinkkel.
Honnan jön a kettlebell, amivel a miniszterelnök edzi magát? Mire érdemes figyelni a használatakor? Ezeknek jártunk utána.
A 21. századi ember életmódjának számos előnye, ugyanakkor rengeteg hátránya is van. Minden elérhető szinte karnyújtásnyira, de épp ennek a kényelemnek köszönhetően sok kellemetlen, adott esetben súlyos betegségnek is ki vagyunk téve. Annak érdekében, hogy ezeket elkerüljük – legyen szó szív- és érrendszeri problémákról vagy épp az aranyérről – csak néhány alapvető dologra kell odafigyelnünk, amelyek akár a napi rutinunk részévé is válhatnának.
Most először vizsgálták brit és kínai kutatók azt, hogy az egészséges életmódnak milyen hatása van azokra, akiket genetikájuk egyébként rövidebb élettartamra hajlamosít.
A D-vitamin fontosságát számos tanulmány hangsúlyozta már, különösen a téli időszakban. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy mennyi D-vitamint kell legalább bevinni, és egy új publikáció szerint a felnőtteknek 2000 nemzetközi egységet (NE) azaz 50 mikrogrammot is be kell vinniük minden nap a vitaminhiány megelőzésére.
Egyre fiatalabb korosztálynál diagnosztizálják a végbéldaganatot, és a tendenciák szerint öt éven belül minden negyedik-ötödik beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki. Ezért is fontos az egészséges étrend, a rendszeres mozgás és az elegendő alvás – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem. Az orvosok az időszakos böjt előnyeit hangsúlyozzák.
Egy új kutatás szerint már nyolc hét is elég lehet ahhoz, hogy a kizárólag növényi összetevőket magában foglaló étrend első jótékony hatásai megjelenjenek. Ahhoz azonban, hogy egészségesebbek legyen az ember, ennél kisebb változás is elegendő lehet.
A mozgásszegény életmód, elsősorban a sok ülés egészségügyi kockázatai közismertek. Sajnos negatív mentális hatása is van, ám ebből a szempontból már különbséget jelent, hogy miért is ülünk.
Gyakran halljuk, mennyire fontos az egészséges, változatos étrend, ez azonban most tudományos megerősítést is kapott – méghozzá valóban biztató eredményekkel.
Egy kis odafigyeléssel a futás messze nem a szenvedésről és a fájdalomról, hanem sokkal inkább az örömszerzésről és a sikerélményről szól. Jövünk néhány praktikus tanáccsal az első lépésekhez, a cipőtől az órán és alkalmazásokon át a motiváló zenehallgatásig.
Ráadásul soha nem késő bevezetni bármelyik életmódbeli változtatást.
És az megvan, amikor a honvédelmi miniszter és a honvédelmi árnyékminiszter a miniszterelnök kedvenc újságja miatt csörtézik?
Egy felmérés szerint az emberek 35 százaléka a fáradtság miatt nem változtat az étrendjén és testmozgása mennyiségén – pedig fontos lenne, ezekkel ugyanis csökkenthető lenne több betegség kockázata is.
Mert döntéseket kell hoznunk minden egyes nap.
Amerikai és kínai kutatók 8601 kutatási eredményt néztek át, és kiderült, a cukorbetegség mellett többek között a köszvény, az elhízás, a magas vérnyomás, a szívroham, az agyvérzés, a rák, az asztma, a fogszuvasodás és a depresszió kialakulásának kockázatát növeli a túlzott cukorfogyasztás.
A kanadai Calgary-i Egyetem kutatói szerint azoknál, akik rendszeresen szednek D-vitamint, kisebb a demencia kialakulásának kockázata.
A német sportszergyártó cég, az Adidas az MWC 2023-on mutatta be legújabb futóruha koncepcióját, mely pehelykönnyű és beépített elektronikája ellenére simán mosógépben mosható.
A pekingi Nemzeti Neurológiai Rendellenességek Központjának kutatói 10 éven át mérték meg időről időre 29 ezer 60 éven felüli ember kognitív állapotát, és fontos megállapításra jutottak.
Még ki sem heverték az emberek a koronavírus-járvány okozta fizikai és lelki megpróbáltatásokat, újabb faktorok növelik a stressz szintjét: világszerte elszabadult az infláció, sok országban jogos aggodalommal néznek a téli hónapok elé.
Pedig a sokkal magasabb életkort szeretnénk megérni, mint amennyit a jelenlegi statisztikák mutatnak.
