#egészségpénztár

20 százalékos hozam az államtól? A pénztárakra megadja

Sorban állnak az emberek, hogy a 20 százalékos infláció idején 10 százaléknál valamivel jobb kamatú állampapírt vegyenek, miközben van olyan befektetés is, amire szó nélkül megadja az állam a 20 százalékos hozamot is. Elég magas összeghatárig ilyen a nyugdíjpénztári, nyugdíjbiztosítási és egészségpénztári befizetés, aminél még ilyenkor sem késő belehúzni az éves adójóváírás kihasználásáért.



Előre tervezni, gondoskodni és ezekre ösztönözni – Mi teszi a jó vezetőt?

Az előrelátás – legyen szó bármilyen területről – képes szavatolni a nyugalmunkat, biztonságot ad számunkra és környezetünk számára egyaránt. Munkavállalóként, családfenntartóként, fiatalként, idősebbként, de akár például munkáltatóként, felelős vezetőként is kitüntetett szerepe lehet a különböző megtakarítási formáknak, mint az előre tervezés legkézenfekvőbb eszközeinek. Az elmúlt időszak nehézségei pedig még inkább megtanítottak arra, hogy az öngondoskodás, illetve környezetünk erre való ösztönzése mindig kifizetődő. Utóbbi felelőssége különösképpen érinti a vezetőket. Nagy Csabával, az ÖPOSZ elnökével és az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatójával, valamint Végh Richárddal, a BÉT vezérigazgatójával beszélgettünk arról, hogy ők hogyan látják mindezt.



300 ezer forintot spórolhatunk, ha az egészségpénztárba fizetjük be a babaváró hitelt

A babaváró hitel egyik legnagyobb előnye a kamatmentesség mellett a kötetlen felhasználás lehetősége: gyakorlatilag arra lehet elkölteni a maximálisan igényelhető 10 millió forintot, amire csak szeretnénk. Az igénylők zöme általában valamilyen lakáscélt valósít meg, emellett azonban számos hasznos módon is elkölthetjük a pénzt - egy ügyes húzással pedig akár jelentős adó-visszatérítést is kaphatunk. Szokatlan megoldás, de csak nyerni lehet vele: cikkünkben megnéztük, milyen előnyei lehetnek annak, ha a babaváró hitel egy részét befizetjük az egészségpénztárba.


Mi a különbség az egészségpénztár és az egészségbiztosítás között?

Közeledve az év végéhez érdemes végiggondolni, hogy miként lehet maximalizálni a kihasználható adókedvezményeket - különösen, ha nem számíthatunk a kormány által beígért szja visszatérítésre. A lehetőségek kihasználása azonban nem működik tervezés és öngondoskodás nélkül - cikkünkben ehhez adunk néhány támpontot, emellett az egészségpénztár és az egészségbiztosítás közötti különbségeket is tisztába tesszük.




Az év vége az öngondoskodás ideje, de hogyan vágjunk bele?

Az idei év történései után felesleges ajándékok helyett valóban érdemes inkább családunk és barátaink öngondoskodását támogatni. De miért fontos, hogy idejében elkezdjük bebiztosítani a jövőnket? Hogyan álljunk neki? Mik azok a szempontok, amik alapján kiválaszthatjuk a számunkra legmegfelelőbb öngondoskodási eszközt? Interjúnk Nagy Csabával, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnökével.




Egészségpénztárat bírságolt az MNB, rengeteg szabálytalanságot találtak

A Magyar Nemzeti Bank kötelezte a Tempo Egészség- és Önsegélyező Pénztárat, hogy szüntesse meg jogsértő tulajdonát egy kft.-ben, számolja el az értékvesztést a birtokában lévő vállalati kötvények leértékelése után, s mutassa ki a pénztári egyéni számlákon az árfolyamveszteséget az e kötvényekkel végzett korábbi ügyletei nyomán. A jegybank a jogszabálysértések miatt tízmilliós bírságot szabott ki a pénztárra.







Sokba kerül jövőre a munkáltatói gondoskodás

Jelentősen - 34,51 százalékról 49,98 százalékra - emelkedik jövőre a pénztárakba nyújtott munkáltatói hozzájárulás közterhe. Így jelentősen csökkenhet azon cégek aránya, akik kihúzzák a cefetéria listájukról az egészség- vagy nyugdíjpénztári hozzájárulást.



Pénztártag? Fontos változás jöhet, érdemes figyelnie a postát

Az önkéntes egészségpénztárak és az önsegélyező pénztárak eddig külön működhettek, de egy 2016-tól hatályos törvénymódosítással megnyílt a lehetőség arra, hogy alapszabály-módosítással vagy egyesüléssel ezeket a szolgáltatásokat egy pénztáron belül el lehessen érni – mondta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője a köztévében.