Mindenféle megtakarítást, így a nyugdíjcélú és az egészségcélú pénzeket is úgynevezett jóléti alapokba terelne a Magyar Nemzeti Bank, hogy hatékonyabbá tegye az időskorra történő megtakarítást és az egészségpénzek felhasználását is. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége konferenciáján Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója azt mondta, az elképzelések szerint minden munkavállalót automatikusan beléptetnének a rendszerbe, ahova a fizetésük bizonyos százalékát utalnák – írja Azénpénzem.hu.

Ezt egészítenék ki a munkáltatók, akik az adóalapból leírhatnák a befizetéseket, az állam pedig a jelenlegi adókedvezmények helyett támogatást nyújtana.

A jóléti alapokba mindenkit automatikusan beléptetnének, de a tagság nem lenne kötelező. Aki nem akar benne lenni, az kiléphet – hangzott el a konferencián. Az MNB igazgatójának elképzelése szerint ezekbe a jóléti alapokba többféle célra gyűjthetnének pénzt az emberek. A pénzt nemcsak nyugdíjcélra, hanem egészségre, sőt akár lakásvásárlásra is lehetnek fordítani, ezzel is megszólítva a fiatalokat – hangsúlyozta Nagy Koppány.

A portál azt írja, noha a pénztárak érdemben nem tudják növelni tagságukat, valószínűleg nem örülnének ennek az ötletnek. Míg 2002-ben a 15 és 24 év közötti munkavállalók 13 százaléka, a 25 és 34 év közötti 26,6 százaléka önkéntes nyugdíjpénztári tag volt, addig 2018-ban már csak 3,3 és 12,5 százalék. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a munkáltatói tagdíjak az első hat hónapban 14,34 milliárd forintra zuhantak vissza a tavalyi év azonos időszakában befizetett 19,15 milliárd forintról. Az egészségpénztáraknál pedig még drámaibb a visszaesés: a tavalyi 8,1 milliárdról 3,4 milliárd forintra csökkent a munkáltatói tagdíj. A tagok egyéni befizetései ugyan kissé nőttek – az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 42,3 milliárd forintról 43,3 milliárdra, az egészségpénztáraknál 10 milliárdról 11,7 milliárdra – ez azonban aligha kompenzálja a munkáltatói pénzek elmaradását – írja a lap.