A miniszterelnök szeptemberig minden folyamatban lévő, illetve konfliktusos ügyet le akar zárni, hogy utána kampányüzemmódba kapcsolhasson – ezt állították kormányzati források a Vs.hu-nak. A lap szerint a következő hónapokban, ha valóban rendezni akarnak mindent őszig, az egészségügyhöz már nem nyúlnak hozzá. Az oktatás, a közigazgatás és az energetikai szolgáltatások átalakítása férhet már csak bele.
Az ügyészség szeretné, ha a fél Heves megyén átküldözgetett, majd agyhártyagyulladásban elhalálozott lázas csecsemő ügyében szigorúbban büntetnék az ellátást megtagadó hevesi ügyeletes orvost, és az esetet félrediagnosztizáló egri ügyeletest sem mentenék fel. A szomorú ügy így másodfokra kerül.
Két hete gyakorlatilag megtiltották a fertőzéseknek különösen kitett egyetemi klinikán a gumikesztyű használatát, kivéve a fekélyambulancián és a műtőben. Az orvosoktól a takarítókig mindenki nejlonkesztyűt használ, illetve a kórokozók terjedésétől tartó dolgozók elkezdték saját maguk megvenni a gumikesztyűket, dobozát 3-4 ezer forintért. Az intézkedés oka, hogy egyik nap elfogyott a kesztyű a műtőben. A Semmelweis Egyetem mindezt cáfolja, azt írják, hétfőn munkavédelmi ellenőrzés volt a klinikán, de nem tártak fel hiányosságokat.
Hogy lehetséges, hogy egy 41 fokos lázas kisbabát az éjszakai ügyelet egyszerűen lepattint, a kórházban sem a sürgősségi, sem a gyerekosztály nem fogadja, s végül egy másik ügyeleten téves diagnózist állapítanak meg nála? A hat hónapos csecsemő 24 órán belül meghalt fertőző agyhártyagyulladásban. A bíróság nem jogerősen pénzbüntetésre ítélt egy orvost a haláleset miatt.
Azért nem adja ki az ÁNTSZ a kórházi fertőzések részletes adatait, mert a végén a laikusok még téves következtetéseket vonnának le belőle - ismételték el szerdán megint.
Bár az államtitkár szerint a számok nem ezt támasztják alá, a Semmelweis Egyetem MR Központjában olyan kevés a radiológus, hogy az orvosoknak hétvégén is be kell menni dolgozni, ráadásul ingyen.
Az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport köszöni Sándor Máriának a munkásságát és üzenik, hogy ők nem adják fel. Sándor Mária szeretné, ha április 15-én az egészségügy összefogna, és megint mindenki fekete ruhát húzna.
A környező országokban élő magyarok magyarországi gyógykezelését pénzzel támogatja a kormány. Az elmúlt 8 évben 172 millió ment el erre.
Az illetékes szerint csak baj származna belőle, ha a betegek megismerhetnék a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatokat.
Az ellenzék tehet róla, hogy nem képes politikai alternatívát felmutatni, pedig akkorra a forrásbőség, hogy aki nem lopja el a fejlesztési pénzek kétharmadát, annak nyert ügye van a kormányzásban. Oszkó Péter interjút adott a Vasárnapi híreknek.
A szekszárdi kórház szerint megnövekedett azon betegeknek a száma, akik Pécsről visszakerülve húsevő baktériumtól szenvednek. A pécsi klinikák szerint nem nőtt a fertőzések száma és hozzájuk nem érkezett erről jelzés.
"Értelmetlen volt a halála" annak a férfinak, akit egy, az ÁNTSZ által már bezáratott műtőben operáltak meg, és fertőzés vitte el. Clostridium difficile végzett egy másik pácienssel, aki sima epehólyagműtére feküdt be, és ugyanez a baktérium vitt el egy vastagbélrákos asszonyt is. A TASZ felhívására özönlenek a kórházi fertőzéses esetekről szóló történetek. A hozzátartozók többnyire hiába keresik az igazságot, elképesztően nehéz dolguk van, ha érdekeiket szeretnék érvényesíteni. Pedig a legtöbben beérnék egy bocsánatkéréssel.
Magyarországon a 8,3 millió felnőtt lakosból 3,5 millióra becsülhető a magas vérnyomásban szenvedők száma: ezzel pedig a leggyakoribb betegség az országban. – Megdöbbentő eredményekkel zárult a nagy magyar vérnyomás-helyzetről készült felmérés.
Vizsgálatot rendelt el az egészségügyért felelős államtitkár egy beteghalállal végződött márciusi eset ügyében – írta csütörtöki számában a Népszabadság.
A Honvédkórház plasztikai sebészetén egyszer csak klórgáz kezdett szivárogni a takarítószertárból, még nem tudni, mi az oka, de senki sem sérült meg.
Több mint 900 kilométert utazott egy műtét miatt a nyugdíjas férfi, de végül szervezési félreértésre hivatkozva nem operálták meg a debreceni kórházban.
Kiválóan használható és mindenki számára elérhető a magyar gyógyszerkönyv, a magyar orvosok pedig egyre felelősségteljesebben írják föl az antibiotikumokat, és ezzel párhuzamosan mérséklődik a túlfogyasztás is. Ugyanakkor a betegek mindössze harminc százaléka van tisztában az antibiotikumok rendeltetésszerű használatával. A cukorbetegségek korai felismerésében és kezelésében is viszonylag jól teljesít a magyar egészségügy, azonban rengeteg gyógyszer hiányzik a magyar piacról.
Mindent visz az informatika és az egészségügy. A többi a robotoké lesz.
