"Letették elém a levest, kanalat nem adtak. Kérdeztem, mivel egyem, az ujjammal?" – számolt be olvasónk, akit nemrég a Honvédkórházban műtöttek. Nagyjából annyi volt a válasz, hogy igen, ez egy megoldás. Jellemzően a kórházi koszt is hagy némi kívánnivalót maga után, de vannak ennél jóval nagyobb bajok is. A drágább gyógyszert a betegnek magával kell vinnie, de van, hogy katétert kell vásárolnia a műtét előtt. Utóbbiról a kormányellenességgel kicsit sem vádolható TV2-ben beszélt egy riportalany. Ugyanott mutogattak felvételeket a penészes, gombás falú, hulló vakolatú csepeli tüdőgondozóról is.

Még ennél is van cifrább: egy nagyszülői telefon nyomán kiderült, az Országos Kardiológiai Intézetben – ahol a legbonyolultabb szívműtéteket végzik – nincs MR- és CT-berendezés, így a gyerekeket a Heim Pál, a felnőtteket a Szent István Kórházba küldik át. A telefonáló unokáját nyitott mellkassal kellett átszállítani a Heim Pálba. Az RTL Klubnak az Emmi csak annyit mondott, egyre több helyen vannak műszerek. Balog Zoltán miniszter kedd este az ATV-ben azt mondta,

"lehet, hogy a betegeket időnként nyitott mellkassal kell átszállítani egy másik kórházba CT-vizsgálatra, de korábban a másikban sem volt CT. Most legalább már van."

Az egészségügyi államtitkár közben azt ígérte, jövőre már a Kardiológiai intézetben is biztosan lesz CT.

Fülöp Máté

A Magyar Idők még áprilisban írt arról, hogy az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ legfrissebb felmérése szerint a betegek leginkább a hosszú várólistákkal, az ápolók és orvosok hangnemével elégedetlenek.

Kórházi fertőzés? Ugyan

Szintén nem fest rózsás képet az, hogy a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete 100 liter kézmosó folyadékot adományozott annak a kórháznak, amelyet előtte szavazáson lehetett kiválasztani. A lépéssel a kórházi fertőzéseket szeretnék visszaszorítani. Hatalmas botrányt váltott ki ugyanis, mikor az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport azt állította, hogy kórházi fertőzésben itthon többen halnak meg, mint autóbalesetben. A kórházigazgatók a spórolás érdekében visszamondják a takarítócégekkel kötött szerződéseket, de előfordult olyan is, hogy a sterilizáló napokig nem működött.

Az ÁNTSZ visszautasította ezt, azzal érvelt, hogy az adatok nyilvánosak, a biztonságos betegellátás feltételei adottak, ez az állítás pedig a bizalmat ássa alá. Aztán kiderült, annyira nem nyilvánosak mégsem, mert ezek döntéselőkészítő adatok, amelyeket nem lehet csak úgy kikérni. Az egyébként kérdéses, mennyire pontosak az adatok, tudunk olyan esetről, ahol a kórház a beteg felé nem ismerte el a kórházban összeszedett fertőzés tényét, így nagy kérdés, az szerepel-e bármilyen statisztikában. A Társaság a Szabadságjogokért pert indított, meg egy kampányt is, ahová az emberek beküldhetik történetüket. Eddig 80-at kaptak, amelyet továbbítottak is az ÁNTSZ-nek, hogy az érintett intézményt vizsgálják, de mind lepattant. Az elmúlt időszakban két tragédia is történt. Az egyik a Honvédkórházban: a szülők az RTL Klubnak azt mondták, a 8 napos kisbabájuk kórházi fertőzésbe halt bele – a vérvétel kimutatta a fertőzést –, a rendőrség nyomozást indított. A Blikk pedig korábban arról írt, a szolnoki Hetényi-kórházban is elkapott egy fertőzést egy újszülött, akit utána hiába kezeltek hetekig a SOTE-n, nem tudták megmenteni. A szolnoki kórház azt állítja, minden szabályt betartottak.

Ott áll kezében a lesújtó CT-vel

A kormány kitalálta – és egyébként az ötlet nem rossz –, hogy a rákgyanús betegek soron kívül, 14 napon belül jussanak el CT- vagy MR-vizsgálatra. Ide csak szakorvos utalhat be, hozzá viszont bizonyos betegségek esetén nehéz bejutni – mondták a rendszer bevezetése után fél évvel. A 14 nap onnantól tartható volt – bár például a Jánosban több műszer volt, mint ember –, ám a rákot kimutató eredménnyel a beteg a későbbiekben nem tudott előzni, ezért az orvosok végig soron kívüliséget javasoltak, de nem látjuk nyomát annak, hogy ezt megfogadták volna.

Egyes szakrendelésekre még mindig nehézkes eljutni, a leghosszabb várólisták talán a gasztroenterológián vannak. Egy kiskapu van – mondta Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online szervezetének alapítója:

„a rákgyanús betegeket, amennyiben panaszaik keresőképtelenségükkel összefüggésben állnak, emiatt pedig táppénzes állományban vannak, soron kívül tudjuk szakorvoshoz küldeni."

Amúgy nem. A bonyolultabb laborvizsgálatokat is csak szakorvos rendelheti el. Békássy szerint jó lenne, ha a daganatos megbetegedés gyanújával hozzájuk forduló pácienseiket – a „14 napos CT szabályhoz”, vagy a táppénzes állományban tartott betegek soronkívüliségéhez hasonlóan – mihamarabb szakorvosi vizsgálatra utalhatnák. Csökkenteni lehetne a nyomást a szakrendeléseken, ha bizonyos ügyekben a háziorvosok is eljárhatnának, licencvizsgák birtokában például diabetológiai betegek gondozását végezhetnék, vagy a németországi példához hasonlóan ultarahangos vizsgálatot végezhetnének.

Fülöp Máté

Nemcsak a CT-re, laborvizsgálatra eljutni sem egyszerű: május közepén próbaképpen bejelentkeztünk egy szigetszentmiklósi szakrendelőbe, másfél hónappal későbbre kaptunk időpontot. A megfejtés a pénzhiány.

Ahhoz képest, milyen jó lehetne, nagyon rossz

Év elején kiderült, hogy az Európai Egészségügyi Fogyasztó Index rangsorában három helyet esett vissza Magyarország, már a korábbi sereghajtók is lehagynak bennünket – írta akkor a napi.hu. A csehek közben elérték a nyugat-európai szintet, Szerbia is előttünk jár. Külön listán nézték a költséghatékonyságot, ott Magyarország hátulról a harmadik, Romániát és Bulgáriát megelőzve. Az elemzésben még ki is emelik, hogy ezt a gyenge eredményt egy színvonalas orvosképzés és a társadalombiztosítás alapú finanszírozás ellenére sikerült produkálni.

Egy állami egészségügyi szereplőkkel teli munkacsoport is készített egy alapos jelentést, de ezt sem teszi ki a kormány az ablakba. 2015 végéig bezárólag elemezték a helyzetet, nagyon súlyos mondatokat találtunk benne. Hangzatos kormányzati szlogen, hogy a várólisták csökkennek, de alaposan megnézve a számokat látszik, ez nem mindenre igaz. A jelentés szerint

"a 2014. és a 2015. év vonatkozásában megállapítható, hogy jelentős változás az országos átlagos tényleges várakozási időben nem volt. A várakozási idõ hossza enyhén megnőtt (52-rõl 53 napra)."

Megnéztük a friss, 2016-ra vonatkozó adatokat is a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján, továbbra sincs mindenhol javulás. (A két lista elnevezése nem ugyanaz, de vélhetően ugyanazt mutatja.)

• A gerincstabilizáló műtétre 13,
• a szív elektrofiziológiai vizsgálatára 11,
• koszorúér tágításra 7,
• gerincsérv műtétre, a prosztata jóindulatú megnagyobbodásának egyik féle műtétjére, illetve egyes nőgyógyászati műtétekre 1 nappal többet kell várni, mint egy évvel korábban.

Nagyot javult viszont a helyzet a szürkehályog-, a térd- és csípőprotézis-műtéteknél, ahol 29-70 nappal lett jobb a helyzet. Több területen viszont nem változott semmi, mandulaműtétre például ugyanannyit kell várni.

A munkacsoport által készült jelentés a szürkehályogműtéteken mutatta be, hogy az átlagok között milyen óriási eltérések voltak 2015-ben megyékre lebontva.

Mérték, Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése

Az OEP honlapján talált lista szerint most szürkehályogműtétre az átlagos várakozási idő 105 nap, Észak-Alföldön a leghosszabb. Ugyanitt megemlíthető az a jelenség, hogy állami rendszerben egy-egy vizsgálatra adott esetben napokat vagy heteket kell várni, míg ugyanaz az orvos a magánrendelőjébe már másnapra tud időpontot adni.

Mutatunk egy grafikont, az egészségügyi költésekről. Meglepő a kormányzati kommunikációhoz és az elmúltnyolcévezéshez, és ahhoz képest, hogy az egészségügyi államtitkár szerint "soha nem volt olyan intenzív a forrásnövekedés az egészségügyben, mint az elmúlt években".

Mérték, Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése

"Megjavult az egészségügyi ellátás, kisfiam?"

A munkacsoport szerint 2015-ben a kórházi ágyak maximális kihasználtsága nem érte el a 85 százalékot,

"ennek okai között szerepel a humánerőforrás-hiány, az ellátási terület rossz meghatározása, más szakmák elszívó ereje."

Az okokat elemezni kell. Az intenzív osztályok 74 százalékos ágykihasználtsága viszont jelentős pazarlás, hiszen azt üresen fenntartani is 1 millió forintba kerül, másrészt lakosságarányosan itthon feleannyi ilyen ágy van, mint Németországban.

"Az ilyen alacsony kihasználtság azt is jelezheti, hogy az intenzív osztályra való betegek egy része valamilyen okból nem ott kerül ellátásra, nem jut megfelelő kezeléshez."

Egy nem kommunikált – a Népszabadság által korábban megszerzett – 2016-os ÁNTSZ-jelentés is drámai képet festett: a kórházi osztályok kétharmada nem felelt meg a miniumfeltételeknek, 70 százalékukban nem volt elég szakorvos és szakdolgozó. Az ÁNTSZ is megállapítja,

"a kórházi ellátásra szorulók több mint fele baj esetén olyan helyre kerül, ahol az ellátásához nincsenek meg a feltételek."

Az államtitkár a jelentésre reagálva csak azt tagadta, hogy szakorvos- és szakdolgozó-hiány lenne, azzal érvelt, a minimumfeltételek elavultak. A jelenlegi orvos és ápolóhiányról, "felújítás miatt bezárt" kórházi osztályokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen. A Tárki 2016-os Társadalmi Riportja is megállapítja, "a javuló trendek ellenére is rosszabb az egészségi állapot Magyarországon, mint az az ország gazdasági fejlettsége alapján elvárható lenne". Az egyenlőtlenségek mélyültek, csak a magasabb státuszúak hozzáférése javult.