Felfüggesztette a Magyar Universitas Program keretében megvalósuló Kortárs Képző- és Iparművészeti Pályázatok elbírálását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), emellett a „már elkészült művekkel kapcsolatos kételyek tisztázására” törekszik. Az érintettek szerint nagy hiba lenne ad hoc döntéseket hozni és újabb Szent István-szobrokkal elönteni az országot.
Idén Szolnok ad otthont az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozójának, az EFOTT-nak: Magyarország legnagyobb hallgatói buliját július 12. és 17. között az alföldi város zöldövezetében, a Tiszaligetben rendezik meg.
Rosszul jártak a 2006-ban bevezetett bolognai rendszerrel az elmúlt két év bachelor diplomásai: aki BA- vagy BSc-diplomával szeretne elhelyezkedni, alacsonyabb fizetésre, hosszabb álláskeresési időszakra, a munkaadók részéről pedig némi tanácstalanságra számíthat. Ma ismertetik a diplomás pályakövetés legfrissebb eredményeit, ami először adhat visszajelzést a "bolognások" lehetőségeiről.
Február 15-én lejár a jelentkezési határidő a felsőoktatási intézményekbe. Mire érdemes figyelni? Tudnivalók, teendők az utolsó hétre.
Jóri András adatvédelmi biztos szerint nincsen törvényi akadálya a felsőoktatási intézményekben szokásos hallgatói kurzusértékelő lapok nyilvánosságának.
Négy évre visszamenőleg kéri a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bölcsészettudomány Egyetemi Karának Hallgatói Önkormányzata néhány volt hallgatójától, hogy adatlapjukat visszaküldve „kössenek” hallgatói munkavégzésre megbízást. A hvg.hu-nak az egyik exdiák számolt be a furcsa szerződéskötésről. Az egyetem rektora senkinek sem javasolja a papírok visszaküldését.
Évek óta nincs jelentős változás a legnépszerűbb alapszakok rangsorának élbolyában. Az oktatási kormányzat kevés sikerrel próbálja befolyásolni a jelentkezéseket.
Hiába hirdetett „nemzeti konzultációt” november elején az oktatási államtitkárság, az új felsőoktatási törvény tervezetének január 4-ei változatában jóformán nyoma sincs az egyeztetéseknek. A hallgatók továbbra sem számíthatnak a képviseleti arány növelésére, a bukdácsoló egyetemisták négy vizsga után pedig végleg elbúcsúzhatnak a szakjuktól. A jogszabályról a tervezettnél korábban, április helyett január végén tárgyal a kormány.
December eleje óta nem egyeztetett az új felsőoktatási törvény tervezetéről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával az oktatási államtitkárság, pedig a HÖOK új elnöke szerint lenne miről beszélniük. Nagy Dávid szerint a koncepció legújabb változatában szereplő hallgatói képviseleti rendszer rosszabb, mint az eredeti.
Nagy-Britanniában komoly gondot jelent a fiatal munkavállalók és a pályakezdők passzivitása. Itthon az egyetemisták leginkább a tanulmányi idő alatt folytatott szakmai gyakorlatra vagy a diploma megszerzést követő első néhány tanulóévre alapozzák karrierjüket. Kitekintés.
A brit Daily Mail arról számolt be, hogy a szaúdi hatóságok "letartóztattak" egy gyanús izraeli kémet. Nem emberről, hanem madárról van szó, egy keselyűről, amelyről persze gyorsan kiderült, hogy nem hírszerző tevékenységet folytat Szaúd-Arábiában.
A tantárgyújrafelvételek és vizsgalehetőségek számának korlátozása váltotta ki a legnagyobb felháborodást az új felsőoktatási törvény tervezett változásaival kapcsolatban. Bár a vitás pont egyelőre kikerült a törvénytervezetből, a minisztérium nem állt el szándékától: a kérdést később rendelettel szabályozzák majd. Utánanéztünk, a jelenlegi rendszerben hogyan lehet „kibukni” a legnagyobb hazai egyetemekről.
Az idei 56 ezres felsőoktatási keretszámot 53 ezerre csökkentette a kormány, így kevesebb hallgatót vehetnek fel államilag támogatott képzésre az egyetemek és főiskolák 2011-ben - számol be az Eduline.
A BGF kereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi karán a turizmus-vendéglátás alapszakos hallgatóknak félévente 180 ezer, a kereskedelmi és marketing szakosoknak pedig 170 ezer forintos idegen nyelvi hozzájárulást kell fizetniük - persze csak akkor, ha a jelentkezési lapon a képzés magyar nyelvű változata helyett az angol vagy német nyelvűt jelölték meg. A költségtérítéses szakokon tanulóknak még mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, nekik egy félév a nyelvi hozzájárulással együtt több mint háromszázezer forintba kerül.
Egyre több magyar diák dönt úgy, hogy erdélyi egyetemen tanul tovább: kedvelt célpont Kolozsvár, Marosvásárhely és Csíkszereda - írja szerdai számában a Magyar Nemzet.
Akár százötven-kétszázezer forintot is hajlandóak fizetni egy-egy jól sikerült szakdolgozatért azok a végzősök, akik nem akarnak vagy nem tudnak hónapokat tölteni a diplomamunka elkészítésével. Magyarországon is virágzik a szakdolgozatbiznisz: a profi bérírók ma már saját honlapjuk hirdetik szolgáltatásaikat, és bár az árak borsosak, a lebukás esélye egyenlő a nullával.
Hónapok óta folyt a találgatás a felsőoktatási törvénytervezetről, amely alaposan átfazonírozza a magyar felsőoktatási rendszert. Azt eddig is lehetett tudni, hogy sarkalatos pont a felvételi követelmények szigorítása, a pedagógusképzés új alapokra helyezése. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján ma délutántól olvasható a „vitaanyagnak” szánt törvénytervezet, amely a felsoroltakon kívül több érdekes pontot is tartalmaz.
Lady Gaga világhírű énekesnő sikerének elemzése lesz egy szeminárium tárgya a Dél-Karolinai Egyetemen, ahol a következő szemeszterben indítanak órát a New York-i híresség gyorsan támadt sikere társadalmi hatásainak feltérképezésére.
Az állam 12 ingyenes félévet biztosít a felsőoktatásban, ami jó esetben egy bachelor és egy master képzésre is elég. A második BSC, vagy MA képzésért azonban már mindenképpen fizetni kell, már persze ha bevalljuk az előzőt. Nehéz ugyanis ellenőrizni, hogy kinek milyen diplomája van, és milyen finanszírozási formában szerezte.
Fölöslegesen zsúfolt órarendek, gyengén felkészült elsősök, egyebek mellett ilyen okok miatt nagy a lemorzsolódás a bolognai rendszerben – derül ki egy ELTE-vizsgálatból.
