Vissza a hetvenes évekbe? Újra az állam mondja meg, mi a művészet?

Felfüggesztette a Magyar Universitas Program keretében megvalósuló Kortárs Képző- és Iparművészeti Pályázatok elbírálását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), emellett a „már elkészült művekkel kapcsolatos kételyek tisztázására” törekszik. Az érintettek szerint nagy hiba lenne ad hoc döntéseket hozni és újabb Szent István-szobrokkal elönteni az országot.

  • László Éva Lilla László Éva Lilla
Vissza a hetvenes évekbe? Újra az állam mondja meg, mi a művészet?

„A PPP-konstrukció felülvizsgálatával önmagában nincs baj, sőt, jónak tartom” - mondta a hvg.hu által megkeresett Mélyi József kritikus, kurátor, a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége magyar tagozatának (AICA) elnöke. Szerinte az elmúlt években voltak olyan kiadások, amelyek a kelleténél jobban megterhelték az állami büdzsét - például a Művészetek Palotája, amit három éves építkezés után 2005 márciusában adtak át a közönségnek. „Gond azzal van, ha nem látszik a koncepció, és a döntések ad hoc jellegűek. Amikor az adófizetők pénzére hivatkozva próbálják újraértékelni az alkotásokat” - hangsúlyozta, felhívva a figyelmet arra, hogy nem vezet jóra, ha nem bízunk értékítéletünkben, megkérdőjelezzük a korábbi - szakmai véleményen - alapuló döntéseket. Arról nem is beszélve, hogy a modern művek kipécézése azt sugallja, hogy minden, ami absztrakt vagy nehezen definiálható, az értéktelen.

Mint az a Magyar Nemzet szombati, Egymilliárd „műalkotásokra” címmel közölt cikkében olvasható, a felsőoktatási PPP-beruházások kapcsán egymilliárd forintot költött kortárs művészeti alkotásokra az előző kabinet - közbeszerzési eljárás nélkül. A napilap szerint az elszámoltatási kormánybiztos, Budai Gyula a jövőben újabb ügyeket vizsgálna, és az ő hatáskörébe tartozna az is, hogy megállapítsa, a „különféle formabontó műalkotások megérnek-e az államnak öt-, tíz-, esetenként húszmillió forintot.” Az újságcikk narancssárgára festett falrészre és „néhány nagyobb méretű, egymás mellé helyezett átlátszó műanyag kockára - mint „modern” műalkotásra - hivatkozik.

„Ha így haladnak a dolgok, megvan a veszélye annak, hogy visszatérünk a hetvenes, nyolcvanas évek gyakorlatához: állami támogatás híján alternatív struktúrák, alkotóműhelyek jöhetnek létre” - vázolta az egyik lehetséges utat Mélyi József. „Ha ezután nem rendelnek absztrakt alkotásokat, mondván, úgyis központilag felülbírálják, mi minősül értékesnek, akkor jöhet majd a jól bevált gyakorlat: egy sokadik Szent István-szobor” – vélte az AICA magyar tagozatának elnöke. A másik - egyelőre elméleti - következmény véleménye szerint az lehet, hogy olyan helyzet alakul ki, mint annak idején Lengyelországban, amikor a konzervatív kultúrpolitika miatt a művészek egy része nemzetközi színtéren próbált szerencsét. Ebben az esetben a magyar művészek is az országhatáron kívül kereshetik majd a boldogulást. „Az illúzió, hogy közelítünk a Nyugat felé, lassan eltűnik” - tette hozzá Mélyi József.

Mi lesz a Magyar Universitas Programmal?

Az NFM kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló főosztálya a Magyar Universitas Program keretében korábban meghirdetett, folyamatban lévő három (a Pécsi Tudományegyetem kollégiumi épületberuházásához kapcsolódó) kortárs képző- és iparművészeti pályázat elbírálását is felfüggesztette arra az időre, amíg felülvizsgálják az elmúlt évek PPP-beruházásait. Az elbírálások tervezett időpontja 2011 február - legalábbis ez olvasható a program honlapján.

Nyertes pályamű a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kármán Tódor kollégiumában. Az alkotók: Bálványos Levente, Fóti Lázár, Varga György
http://www.art-universitas.hu

Az egyik elbírálás előtt álló pályázatot beltéri sík vagy dombormű megalkotására írták ki a Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatalának tanácsterme elé: létrehozására és elhelyezésére a rendelkezésre álló legnagyobb összeg nettó 9. 929 665 forint (plusz áfa) volt. Egy másik, a PTE Rektori Hivatalának díszkertjébe tervezett szabadtéri műalkotásra nettó 19. 394 608 forintot, míg egy beltéri domborműre nettó 15. 594 585 forintot szántak. A pályázatok beérkezési határideje 2010. december 10-e és 17-e volt.

„Hatvan pályaművet adtak be összesen, ám a zsűri nem tudta megtartani a bírálati ülést, mert az elbírálást felfüggesztették” - válaszolta megkeresésünkre a lebonyolításért felelős Építészfórum Kiadói Kft. munkatársa, hozzátéve, hogy jelenleg a vizsgálat eredményére várnak. Mint mondta, 2006 és 2010 között a felsőoktatási intézményekbe szánt 50-ből 47 műalkotás készült el, a 2010-es győztes pályaművek - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem oktatási épület beruházásához kapcsolódó három alkotás - még nem öltöttek testet. (A nyertes pályázatok az epiteszforum.hu-n megtalálhatók.)

Beltéri műalkotás a Szolnoki Főiskola campusán. Alkotók: Sugár János, Bori Bálint
http://www.art-universitas.hu

A Kortárs Képző- és Iparművészeti Pályázatokra (KKIP) beérkezett műveket a Magyar Universitas Programot létrehozó Oktatási és Kulturális Minisztérium által delegált Kortárs Művészeti Zsűri bírálta el. A korábban hattagú bizottság - Vargha Mihály építészmérnök tavaly márciusban elhunyt - egyelőre nem reagál a történésekre.

„Nincs okunk védekezni, ez egy nagyszabású, korszerű program volt” - mondta Fitz Péter, a Kortárs Művészeti Zsűri elnöke a hvg.hu-nak, hozzátéve, hogy egyelőre igen zavaros a kép. Mint mondta, az Építészfórum elküldte a művészeti beruházásokra vonatkozó adatokat a fejlesztési minisztériumnak, ám a kortárs alkotásokra fordított összegről a valósnak ellentmondó információk láttak napvilágot - Hegmanné Nemes Sára, az NFM államtitkára egymilliárd forintnyi „szétosztogatott közpénzről” beszélt a Magyar Nemzetnek. Fitz Péter ismeretei szerint ennek csak a feléről, valamivel több mint 500 millió forintról van szó. „A program nagy bajba nem fog kerülni, mert lényegében vége” - mondta, hozzátéve, hogy a pécsi beruházáshoz köthető három KKIP-pályázat - ami egy éve húzódik - volt az utolsó. „A PPP-programok sokba kerülnek - erre jó példa az akár 4500 látogatót befogadó MÜPA - érthető, hogy felülvizsgálják ezeket” - mondta Fitz Péter, hozzátéve, elengedhetetlen, hogy a vizsgálat tárgyilagos és koncepciózus legyen.

„Volt egy elbírálási határidő. A felülvizsgálat attól még rendben zajlott volna, ha a pályázatok elbírálása megtörténik, legfeljebb a szerződéskötés húzódott volna néhány hónapig” - közölte a zsűri elnöke, hozzátéve, nem érti, hogy miért hiányolják a közbeszerzési eljárást, hiszen a PPP-pályázaton nyertes beruházó vállalta, hogy a fejlesztések összértékének egy százalékát a létesítményekhez tartozó kortárs képző- és iparművészeti alkotások létrehozására fordítja.

„Noha nagyszabású, változatos munkák készültek, volt olyan művész, aki ráfizetett” - tette hozzá Fitz Péter, kifejtve, hogy az alkotás jellegétől függ, mennyi marad a művész zsebében: egy nagyméretű festmény kisebb anyagköltséggel jár, mint például egy szabadtéri kompozíció.  

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.