szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hónapok óta folyt a találgatás a felsőoktatási törvénytervezetről, amely alaposan átfazonírozza a magyar felsőoktatási rendszert. Azt eddig is lehetett tudni, hogy sarkalatos pont a felvételi követelmények szigorítása, a pedagógusképzés új alapokra helyezése. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján ma délutántól olvasható a „vitaanyagnak” szánt törvénytervezet, amely a felsoroltakon kívül több érdekes pontot is tartalmaz.

November 3-án a várakozások ellenére nem tették közzé a felsőoktatási törvénytervezetet, ám Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár és Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár sajtótájékoztatón felvázolta a törvénytervezet alapelemeit, amelyek hónapok óta vitát indukálnak a közösségi oldalakon, fórumokon.

„A magyar felsőoktatási törvény koncepciója egységes és értékelvű”, cél a „magyar felsőoktatás magas színvonalának, a hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt versenyképes tudás megszerzésének biztosítása és az intézményrendszer gazdaságos működtetése” - mondta Hoffmann Rózsa a sajtótájékoztatón. „A környezettudatos értelmiség” nevelése, a „ jövő nemzedékének nevelésére-oktatására hivatott pedagógusok képzése” szintén elsődleges célkitűzés.

A magasztos célok és teendők beharangozása után ma délután végül felkerült a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapjára a törvénytervezet, amelyet az oktatásért felelős államtitkárság vitaanyagnak szán, és mint a honlapon írják, december 10-ig várják az ezzel kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat. (Azt is leszögezik: az új törvény csak az alapelveket rögzíti, a részeleteket jogszabályok szabályozzák majd.)

Elkülönülnek az egyetemek és a főiskolák

A törvénytervezetben rögtön az elején új téziseket fektetnek le: a felsőoktatás közszolgálat, a jelen és a jövő nemzedékeinek boldogulása érdekében elengedhetetlen az oktatás színvonalának emelése, ehhez pedig minőségi oktatók szükségesek: meghatározzák az oktatók besorolásának kritériumait. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények maguk választhatják majd vezetőjüket, önállóan alakíthatják ki a tantárgyi tematikát és kutatási feladataikat. A pedagógusképzés viszont más lapra tartozik: ezt az állam szabályozza majd, mert - mint írják - ennek a „központilag szabályozott közoktatási rendszer a megrendelője”.

Felvételi öröm, felvételi bánat. Kinek mi.
©

Az egyetemek és főiskolák feladatai mostantól elkülönülnek: az előbbiek tudományos műhelyként is funkcionálnak majd és a nemzetközi versenyben helytállni képes szellemi erőt termelik ki, az utóbbiak főleg a gyakorlati munkára készítik fel a hallgatókat. A karok működését minőségi és mennyiségi feltételekhez kötik és felülvizsgálják a többciklusú felsőoktatási rendszert. Az állami és államilag elismert egyházi felsőoktatási intézmények központi támogatást kapnak, ugyanakkor a nem állami és alapítványi intézmények csak akkor juthatnak ilyen támogatáshoz, ha állami megrendelést kapnak.

Az állami finanszírozásra fordítható összeg 70 százaléka feladatfinanszírozásra – fenntartói támogatásra -, megy el, 30 százalékot pedig normatív alapon ítélnek oda. (Tizenöt százalék a hallgatói létszámhoz kötött és képzési csoportonként differenciált képzési támogatás, tizenöt százalék pedig a képzést megalapozó tudományos célú támogatás.) „Az állam minden évben a megelőző évben 18. életévét betöltő korosztály 45 százalékának felsőfokú tanulmányait biztosítja költségtérítés nélkül, 5 százalékos eltéréssel. A keretszámokat a költségvetési törvény állapítja meg” - olvasható a törvénytervezetben. Többlettámogatást kapnak majd az egyetemek, amelyek kimagasló kutatási tevékenységet végeznek. (A kutató egyetem címmel járó összeg a teljes állami támogatás 3 százaléka).

Felvételi hajrá

Idén a jelentkezők több mint kétharmada – összesen 97 706 diák - első körben bejutott valamely felsőoktatási intézménybe. Míg tavaly 127 ezer, addig idén több mint 140 ezer továbbtanulni vágyó adta be jelentkezési lapját, ami azt jelenti, hogy egyre többen szeretnének egyetemi vagy főiskolai oklevelet szerezni.

 

A bejutáshoz idén sem kellett elérni a maximális, 480 pontot, 462 volt a legmagasabb felvételi pontszám : ennyi kellett a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára (az államis helyekre). Ugyanitt nemzetközi tanulmányok szakon 461-nél húzták meg a ponthatárt. (Tavaly nemzetközi gazdálkodás szakra 469 ponttal, nemzetközi tanulmányok szakra 462 ponttal lehetett bejutni.)

A lefektetett alapelvek között szerepel az is, hogy az oktatók és a hallgatók között mester-tanítvány kapcsolat kialakítása kívánatos. A Bolognai Charta ajánlásai és a helyi adottságok figyelembevétele mellett viszont a felsőoktatás a kormány döntései alapján alakul. A hallgatók felvétele, teljesítményük értékelése jogszabályban rögzített módon történik, ahogy jogszabály rögzíti majd az intézmény szervezeti egységeinek alakulását, szervezeti és működési szabályait. A felsőoktatási intézmények viszont rendelkezhetnek saját bevételik felett és működtethetik saját tulajdonú gazdasági társaságukat. A „vitaanyagban” megnevezik az államilag elismert 19 egyetemet és 10 főiskolát, a 7 nem állami egyetemet és 34 nem állami főiskolát. Kiderül, hogyan lehet felsőoktatási intézményt alapítani, átalakítani, megszüntetni, működtetni, melyek a minőségbiztosítás és a belső ellenőrzés módjai.

Mi lesz a pedagógusképzéssel?

A képzés „általában” kétciklusú lesz, kivéve néhány területet, amelyet jogszabály nevez majd meg. Az osztatlan 10, illetve 12 féléves képzés megmarad az orvostudományi, jogtudományi, állatorvosi-, erdész-, építész-, és művészképzésben. A törvénytervezet legnagyobb nyilvános vitát generáló pontja kétségkívül a pedagógusképzés új alapokra helyezése. A tanárképzés 12 féléves lesz, alapvetően osztatlan formában. Az ötödik év után viszont következik majd egy iskolában eltöltött gyakorlati év. Ahhoz, hogy valaki részt vehessen a tanárképzésben, két emeltszintű érettségi vizsgát kell tennie, amihez jön még a kötelező alkalmassági vizsga. A tervek szerint a 12 félévben szaktárgyi képzés és tanári felkészítés zajlik majd, utóbbi része a módszertan és tanítási gyakorlat, a pedagógiai-pszichológiai képzés. A két gyakorlati félév után – melynek idejére a közoktatási intézmény járulékmentes, úgynevezett hallgatói munkadíjat ad (az előző évi minimálbér összege) - lehet záróvizsgázni, a hallgatók ezután kaphatják meg tanári diplomájukat. A végzést követően indulhat a kétéves tanári gyakornoki idő.

Kiből lehet egyetemi és főiskolai tanár?

A törvénytervezet szerint az egyetemi életpálya csúcsa, amikor valakiből egyetemi tanár lesz. Ehhez egyetemi PhD, magas szintű kutatói tevékenység, publikációk, egy idegen nyelven tartott - idegen nyelven számonkért -  tantárgy kell. „Pedagógusi mesterségre való felkészítésben, tantárgypedagógia, művészeti és sportképzésben ezt helyettesítheti a legalább 20 éves kiemelkedő gyakorlati munka, nemzetközi elismertség, tudományos, művészeti munkák vezetése, publikáció, előadás.” Ahhoz, hogy valaki főiskolai tanár legyen, feltétel a PhD és legalább 20 éves oktatói gyakorlat, emellett idegennyelen tartott előadás az adott intézményben, valamint, hogy az illető alkalmas legyen doktori képzésben résztvevők, tanársegédek tanulmányi tudományos/művészeti munkájának vezetésére. „Pedagógus mesterség, illetve művészeti és sportképzésben az idegen nyelvű előadástartás és PhD helyett elegendő, ha az illető a szak- vagy művészeti terület elismert képviselője, rendszeresen publikál, szemináriumi előadást tart.”

Egyre távolabb a céltól?
©

A törvénytervezet kiterjed az új felvételi eljárásra is. Eszerint a felvételi követelményeket az intézményeknek két évvel korábban közzé kell tenniük, hogy felkészülési időt biztosítsanak leendő hallgatóiknak. Ahhoz, hogy valaki felvételt nyerjen az egyetemre vagy főiskolára, két tantárgyból kell emelt szintű érettségit tennie (egy előírt és egy választható tantárgyból). Egyes szakoknál ez alkalmassági és gyakorlati vizsgával is kiegészül (például művészeti szakok és „testkulturális” szakok esetében). Kötelező a szakmai alkalmassági vizsgálat a leendő tanároknak, művészeknek, sportolóknak, egyészségügyi vagy szociális pályát választóknak, mérnöki tervezéssel foglalkozóknak. És ez még nem minden: az intézmények - a már említett területeken - szóbeli meghallgatást is előírhatnak. 

Zárthelyi dolgozat
Nemcsak a balliberális kormányok, de az első Orbán-kabinet számos célkitűzésével is szembemegy a felsőoktatás most tervbe vett módosítása. A témával kapcsolatos problémákról a HVG legfrissebb számában is olvashatnak.

Legfeljebb öt intézménybe lehet jelentkezni

Szigorúbbak lesznek a bejutás feltételei: csak az nyerhet felvételt valamely felsőoktatási intézménybe, aki a többletpontokkal együtt megszerezhető felvételi pontszámnak legalább a felét eléri. Aki nem veszi az akadályt, jelentkezhet nulladik évre (amennyiben az adott intézmény önköltséges alapon indít nulladik évfolyamot). Korlátozzák a jelentkezés feltételeit is: egy felvételi időszakban legfeljebb öt intézménybe adhatja be jelentkezési lapját a hallgató.

A törvénytervezet rögzíti azt is, hogy egyes területeken, például agrártudományi vagy orvos- és egészségtudományi képzés esetén a felsőoktatási intézményeknek lehetőségük van úgynevezett centrumok létrehozására (agrártudományi centrum, orvos- és egészségtudományi centrum) , melynek célja, hogy kitűzött feladataikat, kutatási terveiket hatékonyabban meg tudják valósítani.

(A felsőoktatási törvénytervezet teljes szövege elérhető a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján.)

Karrier

Akik eltitkolják a diplomájukat

Az állam 12 ingyenes félévet biztosít a felsőoktatásban, ami jó esetben egy bachelor és egy master képzésre is elég. A második BSC, vagy MA képzésért azonban már mindenképpen fizetni kell, már persze ha bevalljuk az előzőt. Nehéz ugyanis ellenőrizni, hogy kinek milyen diplomája van, és milyen finanszírozási formában szerezte.

hvg.hu Karrier

Parázs vita a Facebookon a felsőoktatási törvény miatt

Gombamódra szaporodnak a tiltakozóoldalak a Facebook közösségi portálon: „Tiltakozunk a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen” névvel újabb csoport alakult, amelyhez néhány nap alatt több mint 17 ezren csatlakoztak.

HVG Itthon

Hoffmann-szigor a felsőoktatásban

Nemcsak a balliberális kormányzat, hanem az első Orbán-kabinet számos célkitűzésével is szembemegy a Hoffmann-féle felsőoktatási törvénytervezet – állítja a friss HVG cikke.

Karrier

Ma sem hozták nyilvánosságra az új felsőoktatási törvénytervezetet

Szigorúbb lesz a felvételi rendszer, teljesen átalakul a pedagógusképzés, ismét lesz alkalmassági vizsga és szóbeli felvételi, a továbbtanuláshoz pedig kötelező lesz az emelt szintű érettségi – egyelőre csak ennyit lehet biztosan tudni az új felsőoktatási törvény tervezetéről, amelyet az oktatási államtitkárság többszöri halasztás után csütörtökön hoz nyilvánosságra.

Még egy magyar miniszterelnökhöz van köze Mészárosnak

Még egy magyar miniszterelnökhöz van köze Mészárosnak

Megtört a 30 éves hagyomány – betiltották a Tienanmen-megemlékezést Hongkongban

Megtört a 30 éves hagyomány – betiltották a Tienanmen-megemlékezést Hongkongban

Meghalt Christo, a világhírű bolgár csomagolóművész

Meghalt Christo, a világhírű bolgár csomagolóművész