A legnépszerűbb alapszakok

A nemzetközi gazdálkodás bekerült, a korábbi (hagyományosan külön oktatott bölcsész szakokat, például az esztétikát, filozófiát magában foglaló) szabad bölcsészet alapszak kikerült – némi túlzással 2006 óta csupán ennyi változás történt az első helyen beadott jelentkezések alapján legnépszerűbb szakok tízes listáján. A sorrend változott olykor, de érdemben régóta nem módosult a szakok toplistája. Dominálnak a gazdasági és műszaki képzések, bölcsész, illetve természettudományos szak viszont tavaly nem került a legjobb 10 közé. Igaz, az általában a legnépszerűbbek közé tartozó pszichológia éppen csak lemaradt az első tíz mögött.

Végel Dániel

 „A top 10-be nehezen kerülnek be és esnek ki onnan új szakok” – mondta a HVG-nek Kiss László, az Educatio Kft. elemzője, aki szerint múló divatok nem befolyásolják a jelentkezéseket. „Ezek klasszikus slágerszakok, amelyekről általánosan azt feltételezik, hogy az ott szerzett diplomákkal könnyű az elhelyezkedés” – tette hozzá az elemző.

A jelentkezőknek persze nem mindig van igazuk. A jelek szerint hiába van gazdasági válság, és hiába sokallják a szakmán belül is a diplomásokat (és keveslik a szakmunkásokat). a legtöbben (4408-an)– ahogy az utóbbi négy évben mindig – tavaly is a turizmus–vendéglátás alapszakot választották, és az e szakot indító legnépszerűbb Budapesti Gazdasági Főiskolára csak minden negyedik jelentkezőnek sikerült bejutnia. A második legnépszerűbb (3805 fővel) pedig ismét a gazdálkodás és menedzsment szak volt, amire a diákok közül a legtöbben a Budapesti Corvinus Egyetemen kívántak járni.

Fazekas István

 Ha az élen állók népszerűsége nem is, az érdeklődés némileg csökkent irántuk a tavalyi felvételi adatok szerint: a turizmust tavaly tizenöt százalékkal kevesebben, az öt éve még listavezető gazdálkodás és menedzsment szakot pedig 21 százalékkal kevesebben választották, mint 2009-ben. Évek óta az élmezőnyben van a pénzügy és számvitel alapszak is, de 2009-es kiugrása után tavaly tizenhárom százalékkal kevesebb elsőhelyes jelentkezőt regisztráltak rá. Nem minden gazdasági szak veszített a vonzerejéből: a nemzetközi gazdálkodás 2009-ben 1367 elsőhelyes jelentkezéssel még csupán a 13. volt a népszerűségi listán, de tavaly csaknem kétharmados jelentkezőszám-növekedést produkálva a toplista hetedik helyére került.

A hagyományosan népszerű műszaki terület is veszített érdeklődőket, igaz, így is csaknem 12 ezren választották. A legnépszerűbb szak hosszú ideje a mérnök informatikus és a gépészmérnök (melyek a kereskedelmi és marketingképzés kárára javítottak a helyezésükön). Tavaly az előbbit több mint 2800-an, az utóbbit csaknem 2500-an választották. A legnépszerűbbnek a Budapesti Műszaki Egyetem bizonyult, ahová a jelentkezők több mint felének sikerült is a bejutás.

 Egy évtizede már nem csúcstartó, de azért hagyományosan jó helyen áll a jogászképzés. Tavaly már a harmadik legnépszerűbb szak volt a két gazdasági képzés mögött több mint 2600 elsőhelyes jelentkezéssel, míg 2009-ben csak a hatodik volt a 10-es toplistán. „A jogász szak töretlen népszerűsége annak köszönhető, hogy a mai világban pályát választó jelentkezők olyan szakképzettséget kívánnak szerezni, amely az elhelyezkedési lehetőségek tág horizontját nyújtja” – mondta a HVG-nek Völgyesi Levente, az ELTE ÁJK Felvételi és Pályakövető Irodájának vezetője. Hozzátette, hogy jogi diplomával nem csupán a klasszikus jogi pályákon (ügyvéd, bíró, ügyész, közjegyző) lehet elhelyezkedni, hanem minden olyan területen, ahol alapos és átfogó társadalomtudományi ismeretekre van szükség. Völgyesi úgy véli, „a jogászi pálya túltelítettségéről szóló félelmeket a piac nem igazolta, nehezen lehet állástalan jogásszal találkozni”.

A kommunikáció és médiatudomány szakok évek óta tartó szárnyalását rosszallóknak volt okuk az örömre: talán a negatív hírverésnek is köszönhetően néhány év után tavaly először jelentősen visszaesett ez a szak a népszerűségi rangsorban, az idén már csak a hetedik, bár továbbra is a legvonzóbb társadalomtudományi képzési terület. Csaknem 600 elsőhelyes jelentkező pártolt el a szaktól, de így is több mint kétezren választották.

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) nem érzik az érdeklődés csökkenését, náluk nőtt a jelentkezők száma. „Nem kereskedelmi televíziók képernyőjére képzünk itt celebeket” – válaszolta a képzés minőségét érintő kritikákra a HVG-nek Vass László, a BKF rektora, aki képzéseik sikerét elsősorban abban látja, hogy jól konvertálható tudást adnak hallgatóiknak, és valódi szakmai gyakorlatot szerveznek nekik. A pályakövetés eredményei alapján nem hiába: a BKF-en végzettek nagy része három hónapon belül talál munkát, közel negyven százalékukat megtartják a szakmai gyakorlat helyszínén. A 2007-ben és 2009-ben a gazdálkodási és menedzsment szakcsoportban végzett hallgatók 93,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a végzés óta volt legalább egy állandó munkahelye, míg a kommunikáció és média, valamint a turizmus–vendéglátás szakcsoportba tartozóknál ez az arány 70 százalék volt.

A diákok döntése gyakran nem találkozik az oktatásirányítás elvárásaival. A munkaerő-piaci visszajelzésekkel indokolva az idén például 350 fővel csökkentették a bölcsész, 650 fővel a társadalomtudományi és 1350 fővel a gazdaságtudományi képzési terület államilag támogatott keretszámait. Évek óta cél viszont a természettudományi, a műszaki és informatikai képzési területen tanulók számának növelése, ezért emelkednek évről évre ezen állami finanszírozású képzések keretszámai. Utóbbi területre a tavalyi 4700 után az idén már 6400 jelentkezőnek lesz esélye bejutni.

Az egyes szakmák túltelítettségéről és a diplomás-munkanélküliség fenyegető réméről szóló híreket az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett Diplomás pályakövetés 2009–2010 elnevezésű kutatási program eredményei sem igazolták. E szerint ugyanis meglepően gyors a munkába állás, és stabil a munkaviszony a friss diplomásoknál. A vizsgálatban csaknem ötezer, 2007-ben végzett hallgatót kérdeztek meg arról, hogyan alakult karrierjük a diplomázásuk óta. A kutatás során a végzettek körében regisztrált 135 ezer forintos nettó havi átlagkeresetnél magasabb fizetésről a gazdaságtudományi, az informatikai, a jogi és a műszaki diplomások számoltak be. A legalacsonyabb a fizetésük a pedagógusoknak, valamint a természet-, bölcsészet- és társadalomtudományok végzettjeinek, valamint a kezdő orvosoknak. A felmérés eredménye szerint a bölcsész- és jogi diplomák túltermeléséről szóló vészjelzések ellenére e két képzési terület végzettjei az átlagosnál gyorsabban „kelnek el” a munkaerőpiacon. Az átlagosnál hosszabb idő alatt tudnak csak elhelyezkedni a természettudományi, a pedagógiai és társadalomtudományi végzettségűek. Ennek fényében különösen furcsa, hogy az oktatási kormányzat minél több természettudományi hallgatót szeretne felvetetni az intézményekkel, hiszen a munkapiaci kereslet nem igazolja vissza ezt a szándékot.