A University College London tudósai szerint a daganatos megbetegedések olyan mértékben képesek a változásra, és betegenként annyira eltérőek, hogy kár egy univerzális gyógymódra várni.
Amerikai és kínai kutatók 8601 kutatási eredményt néztek át, és kiderült, a cukorbetegség mellett többek között a köszvény, az elhízás, a magas vérnyomás, a szívroham, az agyvérzés, a rák, az asztma, a fogszuvasodás és a depresszió kialakulásának kockázatát növeli a túlzott cukorfogyasztás.
A kínai Shandong Egyetem kutatóinak vizsgálata szerint a genetikai hajlamon túl az alvászavar is növelheti az esélyét az asztma kialakulásának.
Brit és lengyel kutatóknak elsőként sikerült meghatározniuk, hogy az agynak pontosan mely területeit károsíthatja a magas vérnyomás. Ez lehet az alapja a betegséggel kapcsolatos precíziós gyógykezelésnek.
A brit Surry Egyetem kutatói szerint 4 gramm sztívia 1000 gramm cukrot képes kiváltani, miközben nem kell a cukorhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatok miatt aggódnunk.
Egy nemrég megjelent brit kutatási eredmény szerint aki mediterrán diétát tart, annak kisebb az esélye a demencia kialakulására.
Sam Altman, az OpenAI vezére teljesen leürítette a bankszámláit, hogy két ígéretes vállalatba fektessen be. Az egyik korlátlan energiát ígér, a másik +10 évet az emberi élethez.
Március utolsó hétvégéjén sokan felsóhajtanak, hogy végre itt az óraállítás. Igaz, egy órával kevesebbet alhatunk, viszont utána több ideig lesz világos esténként. Egy neurológus szerint orvosi bizonyítékok támasztják alá, hogy miért rosszabb ez a váltás, mint az őszi.
A kanadai Calgary-i Egyetem kutatói szerint azoknál, akik rendszeresen szednek D-vitamint, kisebb a demencia kialakulásának kockázata.
A kutatók régóta vizsgálják már a máj által termelt FGF21 hormont, mert úgy vélik, segíthet az alkoholmérgezésben szenvedőknek. Egy új kutatás most ezt a feltevést erősítette meg.
Bár a ketogén és a paleo diéták most nagy népszerűségnek örvendenek, amerikai kutatók kimutatták, ezek több szempontból sem jelentenek jó választást.
Bár az emberek többsége életében egyszer biztosan találkozik az aranyérrel, egyáltalán nem véletlen, hogy többségünk csak 50 év felett tapasztalja meg a tipikus panaszokat. Összeszedtük ennek evolúciós, illetve életmódbeli okait, illetve még tippeket is adunk a megelőzéshez és a gyógyuláshoz.
Némi kellemetlenség is befurakodhat a babavárás gyönyörű pillanatai közé, ha egy nem várt „vendéget” is hoz magával az áldott állapot. Van azért két jó hír is: nem minden várandósság jár aranyérrel. Ha mégis kialakul, a kismamák többségénél idővel elmúlik. Mindenesetre jobb felkészülni rá, ha tényleg bekövetkezik.
Az Imperial College London kutatói 197 426 brit egészségügyi adatait vizsgálta 10 éven át, hogy kiderüljön, milyen hatással vannak a szervezetre az ultrafeldolgozott élelmiszerek. Az eredmény nem túl szívderítő.
A 81 éves amerikai idegtudós, Richard Restak tapasztalatait és a tudományos tényeket foglalta össze, hogy kiderüljön, mit érdemes tenni az agyunk egészségének megőrzése érdekében.
Az ülőmunka és az ezzel az esetek többségében együtt járó, erősen inaktív életmód a 21. századi ember egyik legnagyobb problémája, amely számos betegséghez vezethet. Sajnos sokan már csak akkor kapnak észbe, amikor a sok ülés miatt igénybe vett izmok és ízületek teljesen elgyengülnek vagy éppen eldeformálódnak, ezért eredeti funkciójukat szinte alig képesek ellátni, ezzel pedig tartós fájdalmat és egyéb panaszokat is okozhatnak.
A pekingi Nemzeti Neurológiai Rendellenességek Központjának kutatói 10 éven át mérték meg időről időre 29 ezer 60 éven felüli ember kognitív állapotát, és fontos megállapításra jutottak.
Az amerikai Bryan Johnson egy kisebb kórházra elegendő orvossal dolgozik azon, hogy minél egészségesebb és biológiai értelemben véve fiatalabb legyen. A jövőben még a génterápiát is vállalná ezért.
Lehet, hogy szerencsésebb nem mindent az utolsó pillanatra hagyni, legalábbis egy svéd tanulmány megállapításai arra engednek következtetni, hogy a sok halogatás több egészségügyi problémával is összefüggésben állhat.
Pozitív eredményeket mutatott a Mainzi Egyetem kutatóinak vizsgálata, mely a 16:8-as böjtölésre fókuszált. A résztvevők több egészségügyi mutatója is javult, sőt annak IGF-1 hormonnak szintje is csökkent, amely a daganat növekedésében játszik kulcsszerepet.
