Bevezetné a kormányzat a „hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató” fogalmát. Ez pont az, aminek látszik: ahol az állam egészségügyi kapacitásai végesek, besegítene közpénzért a magánegészségügy.
A magyar orvosok több mint egyharmada tervezi, hogy elhagyja a pályát, illetve külföldre megy dolgozni egy friss felmérés szerint.
Nem lesz ügyeleti pontja a mentőszolgálatnak a kerületben, az önkormányzat keresett megoldást a problémára.
Mit üzen az, ha nálunk a fenntartható egészségügy felé tett legfontosabb lépés az, hogy Orbán Viktor elkezdett kettlebell súlyzókat emelgetni? Erről is beszélt a Fülke Extrában dr. Márky Ádám, aki szerint az orvoshiányt nem lehet pénzzel megoldani, de amúgy is felesleges a „fehér köpenyes sámántól” várni a megoldást a betegségeinkre – főleg, ha a minket ellátó orvos közben rosszabbul néz ki nálunk.
A kormány vállalta az EU-pénzekért cserébe, hogy szigorúbban vizsgálják majd a közbeszerzéseket, első lépésként az orvosi képalkotó diagnosztikai berendezések piacán tartott a Gazdasági Versenyhivatal gyorsított ágazati vizsgálatot.
Állítólag a költségvetés havi plusz 12,5 milliárd forintot ad a kórházaknak, elkerülendő az adósságállomány menetrend szerű újratermelődését. Egy hónappal a bejelentés után a kórházak még egy fillért sem kaptak, és a támogatási konstrukció részletei sem ismertek.
Vádat emeltek egy kecskeméti nő ellen, aki életmentő műtétből való felépülése után online és személyesen is folyamatosan szükségtelenül kereste kezelőorvosát, és a távoltartást is megszegte.
„Én izgulok a választások napján, innen tudom, hogy Magyarország demokrácia” – jelentette ki Takács Péter egészségügyi államtitkár az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának ülésén Brüsszelben.
Közel háromszázan vannak, a magyar gyermekvédelem nem tud gondoskodni róluk.
Az államhatárt is átlépte, hogy ellátást kérjen.
Az uniós biztosok az elnöktől egy levelet vesznek át, ebben egyrészt az elnök víziója olvasható a következő ciklus bizottsági munkájával kapcsolatban, másrészt pedig személyre szabott feladatokat is kap az érintett bizottsági tag.
A Semmelweis Egyetem orvosai és kommunikációs szakemberei hozták létre az alkalmazást, amely segít a gyerekek és hamarosan a felnőttek betegségeinek felderítésében.
Bár nagyon jól hangzik, hogy teljesen digitális lett a kommunikáció az oktatási és az egészségügyi intézmények között, a rendszer egyelőre sok sebből vérzik. Bár van esély, hogy a hibákat idővel kijavítják, a felhasználók pedig hozzászoknak az új megoldáshoz, az orvosok terhei nem csökkennek. De addig sem azzal kell foglalkozni, hogy van-e értelme minden tüsszentés után hívni az orvost a kötelező papír miatt.
A kormánypárt sem elterelő konfliktusoknál, sem valódi kihívásoknál nem képes megoldást mutatni, nem tud már olyan döntéseket hozni, amelyeknek van hitele és társadalmi többsége, írja szerzőnk. Vélemény.
Ma 8 ezer orvossal több dolgozik, mint 2010-ben – mondta Orbán Viktor Kötcsén, csakhogy a ténylegesen praktizálók száma 300-zal csökkent – számolt be a Népszava.
Bár a kormányzat nem tervezi bevezetni az 1000 forintos időpontfoglalási díjat a szakrendelőknél, az orvosok szerint jó megoldás lehetne.
Takács Péter egészségügyi államtitkár egy egészségügyi konferencián a közönség egyik tagjának felvetésére reagált.
Az államtitkár szerint az a fontos, hogy mindenki minél szélesebb ellátáshoz férjen hozzá a lakhelye közelében.
Egy balatonfüredi konferencián a Népszava szerint Takács Péter egészségügyi államtitkár arról is beszélt, megvizsgálják, jöhet-e az ezer forintos foglalási díj, mert sokan nem jelennek meg az előjegyzett időponton. A Belügyminisztérium határozottan cáfol.
