Az idén életbe lépett szabályok könnyebbé teszik a lakások kiadását, és fehéríthetik a szektort. A bérbeadásból származó jövedelem után nem kell ehót fizetni, és több szobára érvényes az átalányadó.
Az adózók 2014-re 43,1 milliárd forintnyi, kamatjövedelmet terhelő személyijövedelemadó-kötelezettséget vallottak be Magyarországon az előzetes adatok alapján, amely 38,2 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi 69,8 milliárdtól – írja hétfői cikkében a Világgazdaság a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott adatokra hivatkozva.
Hamarosan elkészül a nemzetgazdasági tárca az úgynevezett stabilitási megtakarítási számlával kapcsolatos végrehajtási rendelettel, így a kereskedelmi bankoknál ezután elérhető lesz ez a megtakarítási forma - írta pénteki számában a Magyar Nemzet a minisztériumra hivatkozva.
Az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért politikusa arra reagált, hogy augusztus elsejével nő a tranzakciós illeték, és bevezetik az egészségügyi hozzájárulás nevű adót.
Négy adóterületen is változást hoz augusztus elseje – írta összefoglalójában a Napi Gazdaság.
A megtakarításokat sújtó eho kikerülésének ígérete komoly marketing- és némi hozamelőnyt is jelenthet. Számos alapkezelő döntött úgy: a közeljövőben a piacra lép egy vagy több eho-mentes, azaz legalább 80 százalék forintban denominált állampapírt tartalmazó konstrukcióval.
Hatszázalékos eho, bekamerázott munkahely, családi adókedvezmény – többek között erről ír az Adózóna a héten.
Augusztus 1-jétől 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni a kamatjövedelmek után a 16 százalékos kamatadón felül. A bankokban megnőtt a tartós befektetések és a nyugdíj-előtakarékossági számlák iránti kereslet.
A tartós befektetési és a nyugdíj-előtakarékossági számla után nem kell ehót fizetni - közölte az NGM helyettes államtitkára.
A Fidesz-frakció támogatja azt a bizottsági módosító javaslatot, amely szerint az államkötvényekből származó kamatjövedelem mentesülhet a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettsége alól - közölte Rogán Antal frakcióvezető keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
A készpénzfelvételnél a tranzakciós illetéket a kétszeresére emelik, és megszüntetik a felső korlátot, az átutalások sarca 0,2 százalékról 0,3 százalékra nő – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az adóemelés hatására a bankok már nem tartják majd fenn a kártyás vásárlásnál ma még jellemző ingyenességet.
Újabb megszorítást jelentett be Varga Mihály: a tranzakciós adó kétszeresére, 6 ezrelékre emelkedik, a vállalkozások telefonadója 2-ről 3 forintra nő. A változások augusztus elején léphetnek életbe.
Magasabb közterhek, bővülő juttatási lehetőségek. Hogyan reagálnak a munkáltatók? A béren kívüli juttatások egészségügyi hozzájárulásának 10-ről 14 százalékra növekedésével sokan a cafeteria hasonló mértékű csökkenésével számoltak, amit csak erősíthet, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozások gyakran a juttatások visszafogásával spórolnak a túléléshez.
Vonzónak hangzik, de korántsem biztos, hogy legális ügylet készpénzre váltani egyes cafeteria elemeket, s így kicselezni a személyi jövedelemadót. Az Adózóna szakértője úgy véli, a nem rendeltetésszerű felhasználás nyomán azonban az utalvány elveszíti adómentességét.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításai közé rejtett taposóaknák az Erzsébet-utalvány kizárólagosságának biztosítása érdekében az adószabályokkal korlátozzák a versenyszférában működő utalvány-kibocsátók piacát. Milyen utalványokat lesz érdemes adni?
Kompromisszum született: elviselhető tehernövekedés a cafeteriában, az eredetileg tervezett 17 helyett 4 százalékponttal nő a béren kívüli juttatások terhelése jövő év elejétől, az Erzsébet utalvány keretösszege pedig emelkedik.
A SZÉP-kártyán lévő összegek elköltésére legfeljebb pár nap híján két év áll rendelkezésre, a szabályozás szerint utána elvész az odautalt, de fel nem használt összeg. Az első ilyen „értékvesztő” határidő idén év vége, amikor a tavaly feltöltött összegek vesznek el – feltéve, hogy el nem költik azokat.
A legpesszimistább jóslatok szerint a magasabb közterhek, összetettebb étkezési támogatás miatt a munkáltatók akár 20 százaléka is megszüntethette volna a béren kívüli juttatási rendszerét, ezek a jóslatok azonban nem váltak be.
Egészségügyi szolgáltatás nemcsak azt illeti meg, aki fizet érte. Kinek és mennyit kell fizetnie?
Egy-egy kisebb adónemről néhány egyszerű kérdés megválaszolásával szinte mindent elmondhatunk. Nézzük meg mindezt a magánszemélyt terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) vonatkozásában!
