Meglepte az elemzőket, hogy az árrésstop ellenére is csökkent az élelmiszerboltok forgalma márciusban. Áprilisban még segíthetnek a hosszú hétvégék, de a kiskereskedelemre vonatkozó éves növekedési előrejelzést máris egy százalékkal rontotta az ING.
Bár éves szinten esett, havi szinten számottevően nőtt az ipar teljesítménye októberben. A javulásban közrejátszhatott a győri Audi, de az autóipar összességében tovább gyengélkedett. Kár, hogy havi szinten volt már jó eredmény, de a trend nem fordult meg, és erre most sem számíthatunk, értékelték elemzők a KSH friss adatait.
Arról már mindenki lemondott, hogy újra 260 forint lesz az euró, de lehet-e még 360? Úgy fest, a lehető legjobb esetben is maximum 370-380 környékére sikerül letornászni az árfolyamot, de van olyan szakértő, aki szerint 415 alá már nem fogunk menni.
Nagy hatással nem lesz az inflációs adatokra, hogy három hónappal tovább maradnak az árstopok, ráadásul a kormány egyéb intézkedései sem éppen az árak megfogását célozzák.
Ennél rosszabb forgatókönyv is elképzelhető.
Magyar mellett más európai EP-képviselők és szakértők vitáztak Strasbourgban kedden este arról, mit jelent a Fidesz győzelme otthon, az EU-nak és milyen kilátásokkal fut neki Orbán Viktor ötödik kormánya a külpolitizálásnak.
A februári érdeklődési szinttől viszont már csak három százalékkal marad el az érdeklődés.
A szakértők szerint a demokratikus berendezkedésű Ukrajna a főváros elfoglalása esetén is képes lenne életben maradni.
A rekordmagas infláció mellé megérkezett a rekordgyenge forint, ez a kettő pedig elég veszélyes elegyet alkothat, főleg akkor, ha az MNB nem egy indián varázsló. A főbb okokat most mindenesetre tényleg külföldön kell keresni, még akkor is, ha évekig láthatóan nem zavarta a vezetőket, hogy folyamatosan gyengül a magyar fizetőeszköz. De mit lehet tenni, lehet-e egyáltalán tenni az ellen, hogy a forint árfolyamának esését, illetve az infláció növekedését megállítsuk?
Az elmúlt időszak gyengülése akár elvezethet történelmi mélyponthoz is, de tartósan nem valószínű, hogy ottragad a forint. Nagy erősödésre se számítson ugyanakkor senki, a legvalószínűbb, hogy a 355–365 közötti sávban maradunk az euróval szemben.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy újabb feladvánnyal teszi próbára a szemfüles internetezőket.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a magyar gazdasági növekedés és az infláció egyidejű gyorsulása ellenére sem várható szigorítási fordulat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájában.
A színfalak mögött csökken a versenyképesség, a cégek vonakodnak nálunk befektetni.
Elemzők szerint ekkora járulékcsökkentést bírna el a költségvetés. Ha a munkaadók ezt nem nyelik le, nőhetnek a bérek.
A második negyedévben a vártnál jobban nőtt a nemzeti össztermék, de ahhoz, hogy a kormány idei célja teljesüljön, az év második felében még ennél is sokkal jobb eredményekre lesz szükség.
Modellváltás egy autógyárban? Akkor nekünk annyi. Átmenetileg kicsit kevesebb pénz jön Brüsszelből? Akkor is. De ilyenkor legalább jobban látszik, hogy mire képes a magyar gazdaság e két fontos pillér nélkül. Sajnos nem sokra, még regionális összehasonlításban sem.
A jegybank monetáris tanácsa 15 bázisponttal 1,20 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi ülésén. Elemzők nem tartották kizártnak a csökkentést, de későbbre várták azt.
Fokozatosan gyorsulhat az infláció Magyarországon, a friss adat - miszerint a fogyasztói árak nem változtak augusztusban az egy évvel korábbihoz képest - alapján azonban nem változtak az alapfolyamatok, így az idén 0,2 százalékos átlagos inflációra számít az Erste, a Takarékbank és az ING makroelemzője egyaránt. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelte, hogy augusztusban is maradt a gazdaság minden szereplője számára előnyös alacsony inflációs környezet.
Összeomlott a baloldal kutatói háttere, a Jobbiké viszont erősödik. A Fideszé jól jövedelmez – írja a HVG e heti száma.
