Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az első negyedéves zakó (0,9 százalékos GDP-bővülés) után sokkal kellemesebb hírekkel tudott ma szolgálni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A második negyedévben 2,6 százalékkal (naptárhatás kiszűrésével 2,2 százalékkal) nőtt a magyar gazdaság, ami meghaladta a 2,1-2,2 százalék körüli várakozásokat. Az első negyedéves adat olyan rossz volt, hogy gyakorlatilag válságtanácskozásra késztette a kormányt, amely Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vállára nagy súlyokat helyezett. A miniszter most levegőhöz juthat, de a víz alól még nem jött fel. A kormányzati várakozás ugyanis az, hogy a teljes évre vonatkozó GDP-bővülés 2,5 százalékos legyen.
Ezt továbbra sem tartja reálisnak egyetlen elemző sem. Ők többnyire megmaradtak a 2 százalék körüli adatnál, az OECD pedig egyelőre nem változtatott az 1,6 százalékos becslésén – amely azért ilyen alacsony, mert az év elején lefelé módosították.
A CIB-csoport kommentárja előre vetíti ugyan az éves előrejelzésének módosítását, bár azt majd a részletes adatok alapján végzi el – várhatóan szeptember elején. Így most 2 százalékhoz közeli, azt mérsékelten meghaladó éves GDP-növekedési ütemet valószínűsít 2016-ra.
A részletek megismeréséig Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is fenntartja korábbi, 2 százalékos éves GDP-növekedési előrejelzését, de most úgy látja, amennyiben a német gazdaság jól teljesít, magával húzhatja a magyart is.
A kormányzati célokhoz az idei év második felében átlagosan 3,2 százalékos – kiemelkedő – növekedés lenne szükséges
– emlékeztet Virovácz Péter, az ING Bank makroelemzője.
Amint azt korábban bemutattuk, az első negyedév katasztrofális adatai mögött elsősorban az uniós forrásoktól való nagy függésünk állt. Amikor az uniós pénzek folyósítása – akár technikai okok miatt – megtorpant, az szinte azonnal mutatkozott a GDP-adatban is. Ezen kívül az ipari termelés kitettsége a nagy autógyáraknak (és közvetve a német autóipar teljesítményének) is olyan nagy, hogy akár egy Audi-modellváltás is befolyásolja a makrogazdasági mutatóinkat.
Ennek megfelelően a szakértők már az év elején is előre jelezték, hogy Brüsszel kifizetéseinek megindulása és a német autógyártás stabilitása vissza fogja rángatni a magyar adatot a reálisabb tartományba – részben ezt láthatjuk most.
A nemzetgazdasági minisztérium igyekszik e függőségünket tompítani, amikor a jó adat kapcsán hangsúlyozza, hogy „kiegyensúlyozott volt a gazdasági növekedés szerkezete, a bővüléshez lényegében minden szektor hozzájárult”.
Túry Gergely
Az NGM azt is közölte, hogy az ipar (értsd: főleg az autóipar) és az elektronika mellett a jó mezőgazdasági termés és a szolgáltató szektor is kivette a részét a növekedésből. A kiskereskedelmi forgalom mintegy 6 százalékkal bővült a második negyedévben, ami leegyszerűsítve arra utal, hogy a magyarok többet költenek, többet vásárolnak az üzletekben.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője ezek után az idei növekedést 2 és 2,5 százalék közé várja, és hozzáteszi, hogy „a kormány készül valamilyen gazdaságélénkítő programmal, amelynek részletei még nem ismertek, így ennek hatását nem lehet megjósolni”.
