Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az elmúlt napok forintgyengülése mögött elsősorban külső hatásokat kell keresni – mondta érdeklődésünkre Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Szerinte a fő ok, hogy elbizonytalanodott a globális hangulat: amíg januárban, az oltások kezdetekor még arra fókuszált a piac, hogy akár a második negyedévben is fel lehet engedni a korlátozásokat, amit egy nagy gazdasági fellendülés követhet, addig most mindenki az infláció elszabadulása miatt aggódik. „Ha felfut a gazdasági aktivitás, akkor elképzelhető, hogy a kínálat nem tud majd lépést tartani vele. Ráadásul laza a monetáris és fiskális politika, ami túlfűtheti a gazdaságokat, ez pedig a piaci félelmek szerint összességében az árak emelkedését hozhatja magával” – adott képet Trippon a nemzetközi hangulat változásáról.
Mindezek a folyamatok oda vezettek, hogy mind az amerikai, mind a német kötvénypiacon emelkedtek a kamatok, ami ide terelte a biztos hozamokat kereső befektetőket, így pedig gyengültek a feltörekvő piacok, például a forint is. Ugyanakkor nagy kilengésekre nem számít, mint mondta továbbra is a 355–365 közötti árfolyam az irányadó az előttünk álló időszakban, sőt, ez kitarthat az év végéig is.
Az inflációtól való félelem mellett a koronavírus-járvány terjedése is hatással volt a forint árfolyamára, ami akadályozhatja a gazdasági nyitást, így eltolhatja a régóta várt fellendülés kezdetét is – mondja Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője.
Dudás Szabolcs
Így, bár januárban a kedvező nemzetközi hangulat és a viszonylag jó magyar gazdasági adatok miatt még erősödött a forint, ez a trend megfordult. Azt viszont nehéz meghatározni, hogy a közeljövőben mi lesz a meghatározóbb: az óvatosabb, kockázatkerülőbb magatartása a befektetőknek vagy a megnyugvás. Ugyancsak érdemes lesz figyelni arra Németh szerint, hogy az Európai Központi Banknak jövő hét csütörtökön, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednek pedig az azutáni héten lesz kamatmeghatározó ülése.
Az MNB úgyis lép, ha gond van
Némi változást az hozhat, ha nő a kockázatkerülő hangulat a piacokon, vagy az év során bármilyen hazai ok miatt romlik a forint megítélése. Ekkor akár 365 fölé is emelkedhet a forint euróval szembeni árfolyama, sőt, „nem lehet kizárni, hogy megnézi a tavalyi csúcsokat is” – fogalmazott Trippon, aki szerint – és ezzel Németh is egyetért - ez vélhetően csak ideiglenes lesz, hiszen az MNB-nek megvannak az eszközei arra, hogy akár a túlzott gyengülést, akár a nemkívánatos erősödést megakadályozza. Például megváltoztatják az egyhetes betéti eszközök kamatát: ha gyengül a forint, akkor heti üléseik egyikén megemelhetik a kamatot. Ha pedig túlságosan erősödne – ez a magyar gazdaságot húzó export miatt nem lenne jó az MNB szemében –, akkor is közbeléphetne a jegybank, például azzal, hogy bezárja az alapkamat (0,6 százalék) és az egyhetes betét (0,75 százalék) közötti különbséget.
Itt ugyanakkor még nem tartunk a CIB Bank vezető elemzője szerint, egyelőre körülbelül ott van a forint, ahova a legtöbb elemző várta, a CIB alapforgatókönyve szerint például 2021 végére 356 forintot fognak kérni egy euróért. „Rövid távon nem nagyon látni olyan tényezőt, ami a forintot a mostani helyzetéből nagyon ki tudná lendíteni” – fogalmazott. Trippon szerint egy esetleges karantén alóli nyitás sem lendítené egyből meg a forintot, hiszen az árfolyam szempontjából rövid távon sokkal fontosabb, hogyan alakulnak az amerikai és német hozamok és ezzel párhuzamosan a globális kockázati étvágy.
Ráadásul az elmúlt napok kormányzati nyilatkozatai alapján nem is várható a közeljövőben nyitás, sőt, inkább a további szigorítás a valószínűbb. Így összességében csak a második negyedévtől javulhat a helyzet, tartós fellendülésre pedig éppen ezért leghamarabb a második félévben lehet számítani. Ha viszont minden optimistán alakul, úgy év végéig akár 350–355-ig is erősödhet az árfolyam, a pesszimista verzió pedig a 365–370 közötti euróárfolyamot vetíti előre – véli a Trippon.
AFP / DPA / Frank Rumpenhorst
Túl nagy kilengésekre Németh Dávid sem számít, akkor sem, ha itthon komoly lezárásokról döntene esetleg a kormányzat. Ennek oka, hogy bár így később pöröghet fel a gazdaság, ám például a cseheknél is eddig soha nem látott mértékű bezárást rendelt el a kormány és nem látszik, hogy olyan nagy hatása lenne – fogalmazott a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője.
Az ugyanakkor rövid távon gyengítheti az árfolyamot, hogy Németh szerint néhány külföldi befektető az elmúlt napokban spekulatív pozíciót vett fel a forinttal szemben. „Emiatt némi forinthiány is kialakult a piacon, ám azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mindez meddig tart ki” – mondta.
Nagy kérdés persze, az infláció hogyan alakul – véli Németh, aki az év végéig nem számít trendszerű gyengülésre, inkább oldalazó árfolyamra 355–365 közötti euróárfolyammal. A következő évekre ellenben vár némi leértékelődést, leginkább azért, mert az MNB-nek jelenleg magasabb az inflációs célja, mint az eurózónáé, ami önmagában is indokolhatja a forint gyengülését.
