Drasztikusan alulmúlta a piaci konszenzust a KSH kiskereskedelmi adata – értékelte a friss statisztikát Virovácz Péter, az ING elemzője. Mint gyorselemzésében írta, még a 0,4 százalékos év/év index is jelentősen csökkent a tavalyi magas bázis miatt. Mindez azonban nem befolyásolja a magyar gazdaságról alkotott képet, amely az első negyedévben „messze a várakozásokat alulteljesítve zsugorodott negyedéves bázison”.

Emögött – és erre utal a friss statisztika is – részben a fogyasztás gyengélkedése állhatott. Az elemző megállapította, hogy a januári szintugrás után a tartós növekedés a szektorban nem tud megvalósulni.  A 2018-2019-es csúcsoktól továbbra is messze elmarad fogyasztói bizalom, és a lakosság egyértelműen a megtakarításokat preferálja a költekezéssel szemben.

Ezt mutatja, hogy két hónapja zsugorodik az élelmiszer-kereskedelem, és az elemző szerint meglepő, hogy 

a március közepétől bevezetett árrésstop intézkedések sem voltak képesek fellendíteni a bolti forgalmat. 

Erre azonban az áprilisi adat adhat komplexebb választ. 

A nem élelmiszertermék jellegű kereskedelemben tapasztalt növekedés a használt cikkek és ruházati üzletek területéről érkezett. Utóbbiakban az elmúlt hónapokban nagyon nagy ingadozások voltak. „Úgy tűnik tehát, hogy az egyszeri kifizetések, amelyekhez hozzájutott a lakosság az első negyedév végén is, már nem csapódtak le a tartós fogyasztási cikkeket árusító üzletek forgalmában.” 

Veres Viktor

Meglepő szerinte az is, hogy a márciusban jelentősen csökkenő üzemanyagárak mellett az üzemanyag-forgalom is 0,5 százalékos egyhavi visszaesést mutatott. „A mai adattal immáron kijelenthető, hogy az erős januári teljesítmény egyszeri tényezőkre vezethető vissza, nem pedig egy trendforduló volt” – írta, jelezve, hogy az első negyedév összteljesítménye pozitív maradt, így vélhetően a fogyasztás pozitívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, csak a mértéke maradhatott el a várakozásoktól. 

Talán láthatunk jelentősebb bővülést

– írta a közeljövőbeli kilátásokról, amit részben a lakossági állampapírok folyamatos kifizetései, részben – „a jelenlegi ismereteink szerint május végéig érvényben lévő”, bár a miniszter szerint nagy eséllyel meghosszabbítható – árrésstop segíthet. „A lakosság megpróbálhat valamelyest betárazni az olcsóbb élelmiszerekből.” Hosszabb távon viszont „ez a lendület lanyhulhat, különösen akkor, ha a vártnál érdemben alacsonyabb lesz a reálbérek növekedése”, ami februárban már kevésbé volt kedvező, és vélhetően márciusban is tovább zsugorodott a vásárlóerő. „Ez is hozzájárulhat az óvatossági motívum fennmaradásához.”

Szerinte az év végén jöhet komolyabb lendület a különböző kormányzati intézkedések hatására, összességében az előző két évhez képest kedvezőbb évet vár 2025-re a kiskereskedelemben, de a kilátások az elmúlt hónapokhoz képest egyértelműen romlottak. Az ING Bank így idénre 3–4 százalék körüli éves átlagos növekedésre számít a szektorban, ami 1 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzésnél.

Áprilisban még jól jöhetnek a hosszú hétvégék

Az adat az Erste makrogazdasági elemzője, Nagy János szerint is elmaradt a várakozásoktól és a konszenzustól. A tartós cikkek dinamikája a fogyasztás erős ciklikus pozícióját jelzi – írta, de jelezte, hogy áprilisban javulást várnak, amit a hosszú hétvégék is támogatnak. Szerinte a reálbér-emelkedés indukálhat kedvezőbb adatokat az év további részében, de a fogyasztás bővülése – ahogy az elmúlt években – tovább tolódhat a termékek felől a szolgáltatások irányába.

Kifulladt az árréstop az OKSZ szerint

Az árrésstop (árréssapka) elenyésző hatását emelte ki értékelésben az Országos Kereskedelmi Szövetség is, amely emlékeztetett, hogy korábban is jelezték: az első hetek szolid vásárlási hulláma után az árrésstop pozitív hatása elmúlik, és inkább a – kormányzati beavatkozásokkal szükségszerűen együtt járó – fogyasztói elbizonytalanodás keresletcsökkentő hatása érvényesül. A bizonytalan szabályozási környezet hatására a kiskereskedők nagy többsége elhalasztja a beruházásokat, termékfejlesztéseket, mindezt előbb-utóbb a vásárlók is megérzik, így az „árrésstop” következtében rövid távon felszabaduló többletjövedelem nem a fogyasztást növeli, és nem járul hozzá a gazdaság erősítéséhez.

Az OKSZ szerint az árrésstop elérte a kívánt a hatást, átmenetileg fékeződött az élelmiszer-infláció, de a hatás nem lesz örök életű, mivel a beszállítói árak is emelkednek, ezért (ismételten) azt javasolják, hogy a tervezettnek megfelelően május végén vezessék ki.