Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Meglepte az elemzőket, hogy az árrésstop ellenére is csökkent az élelmiszerboltok forgalma márciusban. Áprilisban még segíthetnek a hosszú hétvégék, de a kiskereskedelemre vonatkozó éves növekedési előrejelzést máris egy százalékkal rontotta az ING.
Drasztikusan alulmúlta a piaci konszenzust a KSH kiskereskedelmi adata – értékelte a friss statisztikát Virovácz Péter, az ING elemzője. Mint gyorselemzésében írta, még a 0,4 százalékos év/év index is jelentősen csökkent a tavalyi magas bázis miatt. Mindez azonban nem befolyásolja a magyar gazdaságról alkotott képet, amely az első negyedévben „messze a várakozásokat alulteljesítve zsugorodott negyedéves bázison”.
Emögött – és erre utal a friss statisztika is – részben a fogyasztás gyengélkedése állhatott. Az elemző megállapította, hogy a januári szintugrás után a tartós növekedés a szektorban nem tud megvalósulni. A 2018-2019-es csúcsoktól továbbra is messze elmarad fogyasztói bizalom, és a lakosság egyértelműen a megtakarításokat preferálja a költekezéssel szemben.
Ezt mutatja, hogy két hónapja zsugorodik az élelmiszer-kereskedelem, és az elemző szerint meglepő, hogy
a március közepétől bevezetett árrésstop intézkedések sem voltak képesek fellendíteni a bolti forgalmat.
Erre azonban az áprilisi adat adhat komplexebb választ.
A nem élelmiszertermék jellegű kereskedelemben tapasztalt növekedés a használt cikkek és ruházati üzletek területéről érkezett. Utóbbiakban az elmúlt hónapokban nagyon nagy ingadozások voltak. „Úgy tűnik tehát, hogy az egyszeri kifizetések, amelyekhez hozzájutott a lakosság az első negyedév végén is, már nem csapódtak le a tartós fogyasztási cikkeket árusító üzletek forgalmában.”
Meglepő szerinte az is, hogy a márciusban jelentősen csökkenő üzemanyagárak mellett az üzemanyag-forgalom is 0,5 százalékos egyhavi visszaesést mutatott. „A mai adattal immáron kijelenthető, hogy az erős januári teljesítmény egyszeri tényezőkre vezethető vissza, nem pedig egy trendforduló volt” – írta, jelezve, hogy az első negyedév összteljesítménye pozitív maradt, így vélhetően a fogyasztás pozitívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, csak a mértéke maradhatott el a várakozásoktól.
Talán láthatunk jelentősebb bővülést
– írta a közeljövőbeli kilátásokról, amit részben a lakossági állampapírok folyamatos kifizetései, részben – „a jelenlegi ismereteink szerint május végéig érvényben lévő”, bár a miniszter szerint nagy eséllyel meghosszabbítható – árrésstop segíthet. „A lakosság megpróbálhat valamelyest betárazni az olcsóbb élelmiszerekből.” Hosszabb távon viszont „ez a lendület lanyhulhat, különösen akkor, ha a vártnál érdemben alacsonyabb lesz a reálbérek növekedése”, ami februárban már kevésbé volt kedvező, és vélhetően márciusban is tovább zsugorodott a vásárlóerő. „Ez is hozzájárulhat az óvatossági motívum fennmaradásához.”
Szerinte az év végén jöhet komolyabb lendület a különböző kormányzati intézkedések hatására, összességében az előző két évhez képest kedvezőbb évet vár 2025-re a kiskereskedelemben, de a kilátások az elmúlt hónapokhoz képest egyértelműen romlottak. Az ING Bank így idénre 3–4 százalék körüli éves átlagos növekedésre számít a szektorban, ami 1 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzésnél.
Az adat az Erste makrogazdasági elemzője, Nagy János szerint is elmaradt a várakozásoktól és a konszenzustól. A tartós cikkek dinamikája a fogyasztás erős ciklikus pozícióját jelzi – írta, de jelezte, hogy áprilisban javulást várnak, amit a hosszú hétvégék is támogatnak. Szerinte a reálbér-emelkedés indukálhat kedvezőbb adatokat az év további részében, de a fogyasztás bővülése – ahogy az elmúlt években – tovább tolódhat a termékek felől a szolgáltatások irányába.
Az árrésstop (árréssapka) elenyésző hatását emelte ki értékelésben az Országos Kereskedelmi Szövetség is, amely emlékeztetett, hogy korábban is jelezték: az első hetek szolid vásárlási hulláma után az árrésstop pozitív hatása elmúlik, és inkább a – kormányzati beavatkozásokkal szükségszerűen együtt járó – fogyasztói elbizonytalanodás keresletcsökkentő hatása érvényesül. A bizonytalan szabályozási környezet hatására a kiskereskedők nagy többsége elhalasztja a beruházásokat, termékfejlesztéseket, mindezt előbb-utóbb a vásárlók is megérzik, így az „árrésstop” következtében rövid távon felszabaduló többletjövedelem nem a fogyasztást növeli, és nem járul hozzá a gazdaság erősítéséhez.
Az OKSZ szerint az árrésstop elérte a kívánt a hatást, átmenetileg fékeződött az élelmiszer-infláció, de a hatás nem lesz örök életű, mivel a beszállítói árak is emelkednek, ezért (ismételten) azt javasolják, hogy a tervezettnek megfelelően május végén vezessék ki.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Hiába uralta eddig a hétvégét a McLaren, a 40. Magyar Nagydíj időmérő edzésén a ferraris Charles Leclerc szerezte meg a pole pozíciót.
Elég magas füstoszlopot lehetett látni.