Kunhalmi Ágnes: Meg lehetne verni Orbánt, ha azt csinálná az ellenzék, amit az MSZP mond
Az MSZP társelnöke elárulta, hogy utoljára politikai okokból a 2022-es választási vereség után sírt.
Az MSZP társelnöke elárulta, hogy utoljára politikai okokból a 2022-es választási vereség után sírt.
Kiver a víz attól, hogy a politikában kizárólag a „cél szentesíti az eszközt”, meg az „erősebb kutya baszik” elve működik, és csak az akaratérvényesítés számít – mondta a hvg360-nak adott interjúban Bartis Attila író. A megosztottságot nem hajlandó egy oldal felelősségének betudni, és a hazai fojtogató légkörben szerinte az az egyik legerősebb tényező, hogy mi folyik a két vízcsapból. A beszélgetés a társadalmi törésvonalakról szóló cikksorozatunk része.
Öt hónap van hátra a júniusi, az EP-voksolással egyidőben tartott önkormányzati választásokig, amelynek különlegessége, hogy a győzteseknek – polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek – még négy hónapig kell várniuk, mire átvehetik az irányítást. Az „átmenet” hónapjai nem lesznek könnyűek, a kormány béna kacsává teheti a még regnáló, de neki nem tetsző helyhatósági vezetőket.
Szerzőnk szerint az, hogy két szemmel látható ellenzéki szervezet van, plusz „körülöttük a törmelék", sehová nem vezet a Fidesszel szembeni politikai küzdelemben. Tóta W. Árpád véleménycikkében ismerteti is a receptet, minek kellene lennie ehhez képest.
A hatóság kifejezetten azt vizsgálta, hogy az ellenzéki előválasztás idején hogyan kezelte a cég az adatokat.
Jövőre Európai Parlamenti és önkormányzati voksolás is lesz egyszerre júniusban, így az év végével a Republikon Intézet elkészítette elemzését, amely a pártok támogatottságának idei változásait mutatja be és pillanatképet ad arról, hogy áll a Fidesz-KDNP illetve az ellenzéki pártok fél évvel a duplaválasztás előtt.
Mikor már látszott, hogy a Fidesz ismét belenyúl a választási szabályokba fél évvel az önkormányzati választás előtt, a DK javasolta az ellenzéki közös listát. Nem mindenki lelkes tőle, igaz, még az sem látszik, együtt vagy külön érhetnének el jobb eredményt a pártok.
De nem is érdekli olyan igen nagyon.
Megelőlegezve a még fel sem állt Szuverenitásvédelmi Hatóság szerepét, agyba-főbe büntetné az ÁSZ a Fidesz kihívóit.
A Fidesz–KDNP-nek korábban nem sok babért termett Budapesten, de vajon számíthat-e jobb eredményekre jövőre a választáson? Válhatnak-e csatatérkörzetekké a sokáig baloldali dominanciájúnak tartott lakótelepek? Milyen egyáltalán a „tipikus” budapesti panellakó? Mit remélhet tőle a Fidesz, az ellenzék, illetve Karácsony Gergely? A Republikon Intézet új felmérését elsőként a hvg360 ismerteti.
Magyarország információs diktatúra, és azt, hogy nagy a baj, hamarosan az is észre fogja venni, aki eddig azt mondta, nem érdekli a politika – véli Kerékgyártó István író, egykori üzletember, aki regényeihez és színdarabjaihoz sokat merít saját, politikusok társaságában szerzett tapasztalataiból. Arról is beszélgettünk vele, hogy kerül az abált szalonna a jachtra.
A gyógyíthatatlan beteg Karsai Dániel mellé állva kezdeményez parlamenti vitanapot hat ellenzéki párt. A vitanapra más szabályok vonatkoznak, mint a rendkívüli ülésre, vagyis ezt a Fidesz távolmaradása esetén is megtartják majd.
Szerzőnk szerint az ellenzéknek két fontos feladata is lenne 2024-ben, és a Révész Sándor korábbi publicisztikájára írt válaszcikkben el is mondja, mikre gondol.
A következő választások tisztaságát és szabadságát is korlátozhatják azok a törvényjavaslatok, amelyeket várhatóan napokon, illetve heteken belül elfogad az Országgyűlés kormánypárti többsége. Aggodalomra ad okot például a digitális állampolgárságról szóló jogszabálynak az a passzusa, amely szerint a telefonos alkalmazásra optimalizált rendszer egyik funkciója a statisztikai célú anonim adatértékelés. A hatalmas mennyiségű, látszólag ártalmatlan adat ugyanis ideális alapot képez az úgynevezett gerrymanderingre, vagyis arra, hogy a hatalom birtokosai részrehajlóan rajzolhassák át a választókerületek határait.
Gyakorlatilag leválthatatlanná tennék a regnáló kormánypártokat azok a törvényjavaslatok, amelyek a parlament előtt fekszenek. Az ellenzék eszköztelen ennek megakadályozásában, és képtelen ellensúlyozni a kormánypropaganda százmilliárdjaival megtámogatott Fidesz–KDNP-kampányt.
A Nobel-díjasok, Karsai Dániel, esetleg Szoboszlai Dominik vagy Azahriah tette a legtöbbet az országért? Tóth Gabi, a MÁV, vagy L. Simon László bukása volt a leglátványosabb? Az akkugyár, a fólia vagy a mesterséges intelligencia éve volt 2023? És mi volt a legszürreálisabb pillanat a magyar közéletben? Negyedik alkalommal osztja ki a HVG az év díjait – a döntés ismét az ön kezében van! A szavazás december 17-én, vasárnap zárul.
A DK nemrég jelentette be, hogy támogatja a főpolgármestert a 2024-es választáson.
Az összeget hatodolnák a pártok között.
Kénye-kedve szerint turkálhat a pártok, civil szervezetek, cégek és akár magánszemélyek iratai, adatai közt is a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Jogorvoslat nincs. A törvény a Fidesz saját pártalapítványát is sújthatná, amely hosszú évekre visszamenőleg kapott külföldi támogatásokat.
Hogy lehet, hogy az "LMBTQ-veszélyt" még a fideszesek sem tartják kiemelt problémának, mégis sikeresek az erre épülő homofób kampányok? Miért kevés a korrupciót vagy Putyint óriásplakátra rakni, amikor a kormány háborúval riogat és pénzt osztogat? Miért fogja meg a magyar embereket az egészségügy kérdése, de az oktatásé nem? Ezekről az összefüggésekről beszélgettünk Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions igazgatójával Magyarország problématérképe alapján.