Kiküldte előzetes jelentését a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatásainak ügyében indított vizsgálatról az Állami Számvevőszék az ellenzéki pártoknak, e szerint az első körben megvizsgált 260 milliós támogatásrész egészét illegálisnak találták. Ennek teljes összegét büntetésként rónák ki az összefogás hat pártjának, vagyis egyenként 43,5 milliót kéne fizetniük, de ilyen esetekben a büntetéssel megegyező összeget az ÁSZ és a Kincstár visszatart az adott pártnak járó állami támogatásból, vagyis a tényleges büntetés ennek a duplája.

Azzal, hogy az ÁSZ hat egyenlő részre bontaná a büntetést, saját maga korábbi állításainak mond ellent. Korábban ugyanis elismerték, hogy a közös kampányra – jogi álláspontjuk szerint törvénysértően – költött MMM-es pénz „hatását" lehetetlen lebontani az ellenzéki összefogásban részt vevő hat pártra, a DK-ra, az MSZP-re, az LMP-re, a Párbeszédre, a Jobbikra és a Momentumra. Ez pedig probléma a büntetés kiszabásánál is, a korábbi jelentéstervezetben elismerték a „jogkövetkezmények" résznél, hogy mivel a tiltott párttámogatás összegének arányosítása nem követhető, a jogsértés megállapítása esetén kiszabni tervezett büntetés pártok közötti megoszlása sem rendezett, emiatt pedig további törvényi rendelkezés nélkül a büntetés behajtása nem megvalósítható.

Kiszabhatja az ÁSZ az ellenzéki pártokra a 3,3 milliárdos büntetést, de behajtani még nem tudja

A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak - állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok" politikai vádját.

Erre hívta fel a figyelmet reakciójában az MSZP is és hozzátették, visszautasítják a tiltott kampányfinanszírozás vádját, ugyanis semmilyen rálátásuk nem volt az MMM (Mindenki Magyarországa Mozgalom, Márk-Zay Péter mozgalma - a szerk.) pénzügyeire. Az LMP is kifogásolta a jelentés hatodolásról szóló részét, amit különösen igazságtalannak tartanak, hiszen a kampányra kapott támogatásokat sem egyenlően osztották el, hanem a listás helyeik arányában.

Abban egyetértenek az ellenzéki pártok, hogy az ÁSZ vizsgálódásával a kormány a lejáratás mellett anyagilag is el akarja lehetetleníteni őket még úgy is, hogy a pártonkénti 43,5 milliós bírság nem tűnik nagyon nagy összegnek. Az viszont már aggasztó lehet számukra, hogy az eddig részletesebben vizsgált támogatásokat teljes egészében illegálisnak találták: ha ugyanis a teljes, 1,6 milliárdos összegnél is ezt állapítja meg az ÁSZ, az már összesen több mint hárommilliárddal, pártonként félmilliárddal rövidítené meg az összefogás tagjait. Erről Hajnal Miklós a Momentum részéről azt mondta a 444-nek, „nagyon nehezen lesz kezelhető", az időzítés miatt pedig úgy gondolja, a Fidesz-kormány már az EP-választások előtt megpróbálja megroppantani az ellenzéki pártok anyagi helyzetét.

A Számvevőszék márciusban indította a vizsgálatot összesen 1,6 milliárd forint kampánytámogatásról, ebből 260 milliót vizsgáltak tovább, 1,4 milliárd ügyében pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomoz tovább. A vizsgálatok tényleges eredményre azonban még sokat kell várni, a most megküldött előzetes jelentést harminc napon belül véleményezhetik a pártok, ezt figyelembe véve készül el a végleges verzió, ami alapján a Magyar Államkincstár hoz határozatot a bírságról és a visszatartott támogatások összegéről. Ezt a határozatot bíróságon meg is támadhatják az érintettek.