Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozó Orbán Gergőnek és kutatótársainak lényeges különbséget sikerült feltárniuk a manapság legelterjedtebb és leghatékonyabb mesterséges és a valós rendszerek között.
A dühös hangokat gyorsabban felismeri az agy, mint a vidám vagy semleges intonációt, és hosszabb ideig figyeli. Egy új kutatás szerint a dühös hangok riadókészültségbe helyezik az agyat
Már napi hét óra monitor előtt töltött idő után is látszik, hogy a kisgyermekek agyának külső rétege változik. Hogy ez mit jelent, még nem tudni, de az amerikai orvosok azt mondják, a kicsik inkább ne is üljenek képernyő elé.
A világhírű neurológus, George Paxinos legújabb kutatási eredményét egy új bolygó megtalálásához hasonlítja, ugyanis az agy olyan részére bukkant, amely nem volt ismert az orvostudomány előtt. A felfedezés különböző neurológiai betegségek kezelését segítheti.
Átlagosan két hónappal hosszabbítja meg a páciensek életét az agresszív agydaganat, a glioblastoma elpusztítására alkalmazott lézerkezelés a kemoterápiához képest visszatérő tumor esetében – állapították meg a Washington Egyetem orvostudományi karának kutatói.
Testtömegükhöz képest nagyobb aggyal rendelkeznek, ezért okosabbak a madarak és emlősök (köztük az emberek), mint a halak, a hüllők és a kétéltűek.
Amerikai kutatók azonosították azt a három gént, amely kulcsszerepet játszhatott az emberi evolúció mérföldkövének számító aránytalanul nagy agy kialakulásában. Ez a három, csak az emberben található gén 3-4 millió évvel ezelőtt jelent meg, éppen az előtt, hogy a Homo sapiens elődei – a kövületek szerint – látványos agykoponya-növekedést kezdtek mutatni.
Számítógépes modellel fejtették meg amerikai tudósok, miért nőtt aránytalanul nagyra az ember agya az evolúció során, eredményeik szerint a legfontosabb tényezők nem társadalmiak, hanem gazdaságiak voltak: az élelem megszerzése, tárolása, eszközök készítése.
Ha teljesen nem is, de valamennyire már képes visszaadni az agy által felfogott vizuális információkat a mesterséges intelligencia. Erről nemrég kísérlet formájában is megbizonyosodhattak a témában jártas kutatók.
Az Intel a Loihi nevű lapkával az emberi agy viselkedését másolja le, hogy a gép hatékonyabban tudjon tanulni, akár saját magától, menet közben is. Újabb lépést tehet előre a mesterséges intelligencia.
Az ELTE Matematikai Intézet PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói új, az agyi kapcsolatokat bemutató webszervert fejlesztettek ki. Az eredményeket a rangos Cognitive Neurodynamics című lapban tették közzé.
Nagyjából száz, formaldehidbe palackozott emberi agy hiányzik a Texasi Egyetemről, és egyelőre senki sem tudja biztosra, hogy hova tűntek.
Neurológus tudósok tiltakoztak az Európai Unió 1,6 milliárd euróból megvalósuló Emberi Agy Projektje (HBP) ellen, amely szuperszámítógépeken reprodukálná az emberi agy működését, annak jobb megértése érdekében.
Az együttérzés talán a legmeghatározóbb emberi képesség. Egy új amerikai kutatás szerint az emberi agy az empátiára van "programozva".
Freund Tamás akadémikus, Agy-díjas neurobiológus vezetésével magyar kutatócsoport is részese lesz az Emberi Agy Projekt (HBP/Human Brain Project) névre keresztelt kiemelt támogatású uniós programnak, amely 87 európai intézet részvételével 2013 és 2023 között valósul meg.
A gyakran ismétlődő tevékenységek szokássá válnak, nagyrészt kiesnek a szabad akarat irányítása alól, az agynak egy olyan területe kezeli őket, aminek nincs sok köze a memóriához.
Mi különbözteti meg az emberi agy evolúcióját a többi főemlősétől? Kínai és német kutatók most új eredményekkel álltak elő.
Az emberi agy nem áll meg a fejlődésben a pubertáskor végén, hanem bőven a húszas éveink során is továbbfejlődik, derült ki az Albertai Egyetem kutatói által végzett vizsgálatból.
A számítógépek és az internet megjelenése óta átalakulóban van az információ keresésének, feldolgozásának, tárolásának és felidézésének a módja.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban megjelent tanulmányból kiderül, hogy egyedül az emberi agyra jellemző, hogy mérete a kor előre haladtával csökken. Még közeli rokonainknál, a csimpánzoknál sem találkozunk ezzel a jelenséggel, aminek egyik oka az lehet, hogy mi emberek tovább élünk.
