Az agy különleges növekedése miatt nehéz a madarak és emlősök, köztük az emberek feje. Az embrionális fejlődés során ugyanis esetükben gyorsabban zajlik az agy fejlődése – közölte egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeiről a Nature Ecology and Evolution című szaklapban számolt be.

A Masahito Tsuboi, az Oslói Egyetem kutatója vezette csoport összehasonlította 4587 gerinces faj 20 293 felnőtt egyede agyának és testének tömegét. Köztük voltak olyan emlősfajok, mint az emberek és a majmok, a bálnák, az elefántok, az egerek, olyan madarak, mint a tyúkok, a verebek, a hollók és a pelikánok, a kétéltűek között volt levelibéka és alpesi szalamandra, a hüllők között alligátorok, keresztes viperák és kérges teknősök. A porcos- és csontoshalak között vizsgáltak cápákat, rájákat és makrélákat.

Míg a halak, hüllők, kétéltűek esetében az agy és a test méretének viszonya merev, ez a madarakra és emlősökre csak korlátozottan igaz. Ez az allometria, vagy allometrikus növekedés, amely az élőlény különböző részeinek, vagy dimenzióinak differenciális növekedését jelenti egyedfejlődése folyamán.

A bálnák és struccok természetesen nagyobb aggyal rendelkeznek, mint az egerek és verebek, az egyes fajokon belül azonban az emlősök és madarak esetében ez nem szabályszerű. Az emberek esetében például egy hatalmas baseball-sztárnak nincs nagyobb agya, mint egy kistermetű zsokénak. A halaknak ezzel szemben annál nagyobb az agyuk, minél nagyobb példányról van szó.

Megvizsgálták a különböző állatfajok embrióinak agyi és testi fejlődését is. Mindegyik esetében van egy fázis, amikor az agy gyorsan növekszik. Később az agynövekedés lelassul, a testé felgyorsul. "A madarak és emlősök esetében ez a gyors agyi fejlődési szakasz a halakhoz képest hosszabb" – emelték ki a kutatók. Ennek a fázisnak a meghosszabbodásával nagyobb lesz az agyuk és "fejsúlyosakká" válnak. Az agyfejlődés azonban rengeteg energiát emészt fel és sok idő szükséges hozzá. A madarak és emlősöknél ezt a problémát oldja meg az utódokról való hosszabb távú gondoskodás. Más gerincesek esetében ez csak ritkán történik, ami megakadályozza, hogy nekik is fejlett, nagyobb agyuk legyen.

Néhány hónapja amerikai tudósok fejtették meg számítógépes modellezés segítségével, hogy konkrétan az ember agya miért nőtt aránytalanul nagyra az evolúció során.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.