Mutasd a baktériumaidat, megmondom, ki vagy
Szórakoztató és tanulságos film készült a Bélügyek című sikerkönyv szerzőjével arról, hogy milyen élőlényeknek ad otthon a szerveztünk, és miért fontos, hogy gondoskodjunk arról, hogy ők is jól érezzék magukat.
Giulia Ender Bélügyek – A belek csodálatos világa és a jó emésztés (eredeti címén Darm mit Charme. Alles über ein unterschätztes Organ) című tíz éve megjelent könyve világszerte óriási siker lett, több nyelvre is lefordították, és mindenkinek az ismeretségi körében vélhetően akadt legalább egy ember, aki azt mondta, ezt mindenképpen el kell olvasni.
Tinédzser korában Enders szervezete nem nagyon tudott megbirkózni a laktózzal, bőrproblémái voltak, minden ok nélkül gyarapodni kezdett a súlya. „Elkezdtem olvasni a bélrendszerről, és rájöttem, számos kérdésre választ kapunk, ha többet foglalkozunk vele” – mesélt a Netflix legújabb, Hozd magad formába: Az evés titkos tudománya (Hack Your Health: The Secrets of Your Gut) című dokumentum- és ismeretterjesző filmjében arról, hogyan lett bélügyi szakértő. Az emésztés folyamatát lenyűgözőnek találta, ahogyan az olyan részletkérdéseket is, hogy például – mint az egyetemen kiderült számára – az emésztőrendszerünk felépítése miatt könnyebb a bal oldalon fekve böfögni, mint a jobb oldalon.
A német kutatóorvos ismert arról, hogy könnyen emészthető (!) formában, és nagyon lelkesen tud mesélni egy olyan testi folyamatról, amely bár nagyon sok mindent meghatároz, de annyi szégyenérzet, bűntudat kapcsolódik hozzá, hogy egyáltalán nem beszélünk róla vagy foglalkozunk vele – legfeljebb csak az altesti poénok szintjén, ez pedig ritkán visz előre.
Az orvosbiológia szerencsére máshogyan viszonyul a kérdéshez, ahogyan a film másik szakértője, John Cryan idegtudós rávilágít, a belek tudománya az elmúlt évtizedben igazán népszerű terület lett. Kiderült például, hogy sok olyan állapot, amelyről azt hitték, hogy az egyén genetikai adottságai határozzák meg, valójában az emésztőrendszerünkben élő mikroorganizmusokkal van összefüggésben. Már az elején szó esik az elmúlt időszak legfontosabb felfedezéseiről, például, hogy a bélrendszer tulajdonképpen egy második agy, vagy hogy az immunrendszerünk 70 százaléka a beleinkben van, és ha a mikrobiomról, a hasznos baktériumokról van szó, akkor a változatosság gyönyörködtet.
Félni nem kell, az egy és negyed óránál nem sokkal hosszabb ismeretterjesztő filmben nemcsak Enders, de mások sem tömény tudománnyal próbálnak meggyőzni arról, miért fontos ismerni a bélrendszerünket és miért érdemes odafigyelni a testünk jelzéseire. Szakértőkben azért nincs hiány, mikroökológustól kezdve immunológuson át az informatikusig sokan segítenek megismerni az emésztésünket, és ez is jól mutatja, milyen komplex és szerteágazó témáról van szó.
Mondanivalójukat gyakran kedves nemezelt figurákkal készült animációval illusztrálják, vagyis a gyengébb gyomrúaknak sem kell tartani a felkavaró felvételektől. Igaz, egy endoszkóp segítségével bemutatják azért, hogy belül mind ugyanúgy nézünk ki. De a bábuknak jut a szerep, hogy illusztrálják, hogyan alakul ki a mikrobiomunk a születésünkkel, számít-e, hogy hüvelyi úton születtünk-e meg vagy császárral, majd később mi minden befolyásolja az összetételét kezdve attól, hogy mit eszünk, kikkel találkozunk és merre járunk az életünk során. Az biztos, hogy mindenki mikrobiomja egyedi, egyfajta ujjlenyomatként funkcionál.
Mivel a mikrobiom kérdése egyre inkább bekúszik a közbeszédbe, a filmben az egyik szakértő fontosnak tartja megjegyezni azt is, hogy bár vannak kutatók, akik eleinte maguk voltak saját maguk kísérleti nyulai, hiszen a saját székletmintáikkal dolgoztak, de azért otthon senki ne kísérletezzen, főleg ne széklettranszplantációval, mivel nemcsak a jótékony hatású mikroorganizmusokat visszük így át a szervezetünkbe, hanem azokat is, amelyek ártanak.
Mindenesetre a filmben a tudományos fantasztikum határát súroló történetek is elhangzanak, mint például az egyik megszólalóé, aki elmondja, hogy amikor bőrproblémákkal küzdő testvére székletéből készült kapszulákat szedte, neki is bőrproblémái lettek, amikor pedig a mentális betegséggel küzdő partnere volt a donor, ő is depressziósnak érezte magát, de ezek a tünetek elmúltak, amikor abbahagyta a kezelést vagy donort váltott.
Kap némi kritikát a sokszor megtévesztő wellnessipar, de odaszúrnak a hagyományos orvoslásnak is, amely hajlamos a tünetekre fókuszálni, ahelyett, hogy a probléma gyökerét keresné és kezelné, visszhangozva a sztárszerző orvos, dr. Peter Attia meglátását, aki a nemrég magyarul is megjelent könyvében arra hívja fel a figyelmet, hogy a mai orvostudomány csak akkor kezeli a krónikus betegségeket, amikor azok már megjelentek és problémákat okoznak, de nem jelzi előre és nem előzi meg ezeket a betegségeket.
A szakemberek kiemelik, hogy a modern korban sok emberben nincs meg az egészséghez szükséges baktériumok sokfélesége, ami részben a feldolgozott élelmiszereknek és a túlzott higiéniának köszönhető, de szerepet játszik benne az is, hogy megnőtt a császármetszések száma, a tápszeres táplálás aránya.
Ahogy dr. Schwab Richárd belgyógyász, gasztroenterológus egy korábbi interjúnkban megfogalmazta: a megváltozott körülmények nagyon sok hasznos baktérium számára nem megfelelőek, emiatt egy szűkebb, makacsabb flóra alakul ki, és ennek az elszaporodása olyan, mintha a vadvirágok sokfélesége helyett a parlagfű terjedne el.
(T)egyél jót magaddal!
Mit lehet tenni? A szakértők szerint a probiotikumok segíthetnek a bélrendszer egyensúlyának helyreállításánál, viszont nem biztos, hogy ami az egyik embernél működik, az a másiknál is fog, ezért lehet célszerű személyre szabott probiotikumokat használni. Persze a hasznos mikroorganizmusoknak megfelelő környezet is kell, ezt többek között a változatos étrenddel lehet megteremteni. „Ha sok cukrot eszel, cukorimádó mikroorganizmusok lakják be a beleid, ha sok zsírt eszel, sok zsírt kedvelő mikroorganizmusokat kapsz” – mutat rá az összefüggésekre a filmben az egyik szakértő.
Az pedig általánosságban itt is elmondható, hogy érdemes minél több zöldséget, gyümölcsöt és kellő mennyiségű rostot fogyasztani, különben lesznek baktériumok, amelyek a bélnyálkahártyát kezdik el felfalni, vagy annyira lecsökken a számuk, hogy helyettük elszaporodnak az esetlegesen káros mikrobák.
(Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége)
És mi a helyzet a székletátültetéssel, amelyet a dokumentumfilm sem kerül meg? A székletátültetés (más néven: fekális bakterioterápia) során egészséges emberből származó székletet (illetve ennek speciális módszerekkel tisztított kivonatát) juttatják be a beteg gyomor-bélrendszerébe. A bejuttatott baktériumok ott megtelepednek, kolonizálódnak, és kiegészítik, helyettesítik az egyébként erősen károsodott, vagy legyengült saját bélflórát, illetve kiszorítják onnan a kórokozókat.
A transzplantáció történhet kolonoszkópiával, nazogasztrikus vagy nazoenterális szondával, beöntéssel vagy kapszulával. Mondani sem kell, az utóbbi a legkényelmesebb módszer.
A székletátültetés az egészséges mikrobiom pótlásában és a káros baktériumok elleni küzdelemben jelenthet megoldást, az eljárást elsősorban makacs Clostridioides difficile fertőzések kezelésére alkalmazzák, de végeztek már transzplantációt májbetegséggel, valamint antibiotikum-rezisztenciával élőkön. Sőt, ahogyan azt a filmben is megemlítették, egérkísérletben bizonyították, hogy a fiatal, egészséges mikrobiom széklet útján történő átültetésével az agy öregedését vissza lehet fordítani egy idős szervezetben.