#emlékezetpolitika


"Elhatalmasodik a hazugság, ezért akartam ezt a filmet megcsinálni"

A XX. századi magyar történelem egyik leghomályosabb időszakáról, a II. világháborút közvetlenül követő időszakról készített filmet Török Ferenc, aki szerint a szimplán 1945 című alkotás nem bűnbakokat keres, hanem megmutatja, milyen feszültségek kerülhettek a felszínre egy korabeli vidéki faluban. Az Európában először a Berlinalén bemutatott film témafelvetésében tehát hiánypótló, ám kérdés, veszi-e a jövőben több magyar filmes is a bátorságot, hogy hasonló, kitárgyalatlan témákhoz nyúljon.




Mitől óvja a Jobbik a magyar zsidó értelmiséget?

A kötelező holokauszttantárgy bevezetése a Pázmány PÉter Katolikus Egyetemen nagy vitát gerjesztett. A történészek véleményét már közvetítettük, most a Jobbik küldte el válaszait a témában, de nem mentünk el a párt holokauszthoz, a zsidósághoz fűződő kapcsolata mellett sem. Válaszában Vona Gábor még a Jobbik filmfinanszírozási terveibe is beavatott minket.


„Ha ezek megjelennek, kicsivel nehezebb lesz hazugságot írni”

A legfiatalabb holokauszttúlélő is most lesz 70 éves, így az első kézből származó túlélői történetek egyre értékesebbek lesznek. Magyarországon a holokauszt-emlékévnek köszönhetően több ilyen személyes történetmondásra épülő virtuális vagy fizikai közösségi emlékhely is létrejött – a Csillagos Házaktól az Eleven Emlékművön át a Holokauszt és a családom Facebook-csoportig. A projektek egy része kimondva-kimondatlanul ellen-emlékezet, tiltakozás a hivatalos emlékezetpolitika ellen. Összeállításunk az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadulásának 70. évfordulója és a Nemzetközi Holokauszt Emléknap alkalmából.