A NIS a működési engedély újabb meghosszabbítását kérte Washingtontól, amelynek többségi tulajdonosa a Gazprom. A Mol tavaly ősz óta próbálja megszerezni a céget, egyelőre eredmény nélkül.
Az ország importkapacitásai bőségesek, a szerbiai – orosz forrású – tranzit kiesése nem okozna katasztrófát, legfeljebb kellemetlenséget. A magyar importkapacitások roncsolása amúgy két szomszédos országnak nem érdeke: Szlovákiának és Ukrajnának.
A kezdeményezés középpontjában az árképzés reformja és a tagállami intézkedések összehangolása áll, ugyanakkor a háttérben egyre több konkrét ellátási probléma – köztük a repülőgép-üzemanyag (kerozin) hiányának kockázata – is sürgeti a fellépést.
A HVG belgrádi és vajdasági forrásai szerint nagy valószínűséggel hamis zászlós művelet révén találtak robbanószerkezetet a Magyarországot és Szerbiát összekötő gázvezeték közelében.
Bár a magyar kormány által elrendelt blokád csak a harmadik negyedévtől él, április 1-jével leálltak a szállítások – mert az ukrán kereskedők nem vásárolnak. Éppen Lengyelország felől sem.
Az Orbán-kormány július első napjától egy jogilag aggályos lépéssel lényegében lezárja a Magyarországról Ukrajnába vezető gázcsövet. A piaci kereskedelem megbénításával Budapest meglehetősen sok pénzt és bizalmat veszít. Utóbbit akkor is, ha végül a blokád elmarad.
Ugyan 30 százalékos januári fogyasztási többlet után adott az állam támogatást, valójában gázból sem fogyott ennyire sok, áramból pedig még kevésbé voltunk az előző évi fölött.
A magyar kormány az „ukrán olajblokádra” és az ország energiabiztonságára hivatkozva ősztől leállítja a földgáztranzitot Ukrajna felé, ám egy friss megállapodás biztosítaná az ellátást egy alternatív útvonalon
Sokkal szélesebb körű hatása lehet a Hormuzi-szoros Irán általi lezárásának, mint azt a befektetők általában gondolják – mutat rá a Concorde elemzése. A szerző szerint a jelenlegi narratíva túlságosan optimista, és nem számol azzal a ténnyel, hogy a szorosok lezárása a jövőben egyre inkább fegyverré válhat az országok kezében.
Súlyos anyagi veszteség érheti azt, aki rosszul választ kivitelezőt – erre hívta fel a figyelmet a SOLARKIT ügyvezető igazgatója, Tóth Marcell, és a vállalat műszaki fejlesztési vezetője, Breier Péter. Ezekben a hónapokban sok tízezren keresnek olyan szakembereket, akik napelemet telepítenek, egy most zajló pályázaton ugyanis vissza nem térítendő támogatást lehet kapni a már meglévő rendszerek bővítésére. Interjúnkból kiderül, hogyan tudnak a pályázók felkészülni a kivitelezésre, milyen szempontok alapján érdemes céget választani, és hogyan lehet a legtöbbet kihozni a programból.