A miniszterelnök hétvégén a kötcsei pikniken beszélt arról, hogy orosz helyett francia üzemanyagra kell váltani a paksi erőműben. A jelek szerint az Energiaügyi Minisztérium nem tétlenkedett, már alá is írták a kapcsolatbővítési megállapodást a francia Framatome vállalattal.
Az egész EU-ban dolgoznak azon, hogy az atomerőműveket minél inkább függetlenítsék Oroszországtól, de azért valószínű, hogy a magyar kormány orosz reaktort szeretne nyugati beszállítókkal – elemezte a miniszterelnök terveit Aszódi Attila.
Az ausztráliai üzemek a globális LNG-ellátás nagyjából 7 százalékát adják.
Maga Kocsis Máté szólította fel Lantos Csaba energiaügyi minisztert arra, hogy ne változtassák meg a háztartási napelemes rendszerekkel már rendelkezők éves szaldóelszámolását. Szerinte ez nem fair, és megpróbálta Brüsszelre is ráfogni.
A brüsszeli Politico megszerzett egy példányt a januárban aláírt egyezményből, és erről kérdezte az uniós szakértőket, akik gyanakodva vizsgálják a bolgár-török földgázegyezményt, mert attól tartanak, hogy ily módon több orosz földgáz érkezhet az Európai Unióba. Brüsszel szeretné mérsékelni az orosz gázfüggést, amely meghatározó volt az ukrajnai háború előtt az Európai Unióban, de azóta jelentős mértékben csökkent.
Beküldte az Európai Bizottságnak az uniós helyreállítási alap energetikai fejezetére vonatkozó terveit a kormány. Azt várják, hogy ettől majd nő az energiaszuverenitás, de nem látni, hogy a terv javítását célzó civil javaslatokat érdemben megfontolták volna.
Az kérik az energiaügyi minisztertől, hogy aki eddig éves szaldó elszámolásban volt, ebben is maradhasson a 10 éves türelmi idő végéig. Sokan attól tartanak, hogy az elszámolási rendszer év végi átalakításával nem fog megtérülni a beruházásuk.
A cél az áttérés alternatív fűtési módokra, az építési szabályokat nem kell betartani.
Éles kritikákat váltott ki a háztartási napelemes rendszerek elszámolásának átalakítását érintő kormányzati terv. Van, aki attól tart, hogy nem éri majd meg megújulókba fektetni a családoknak, hiszen a napelemes otthonok gazdái jövőre végleg búcsút mondhatnak a nullás éves számláknak. A kormányzat azzal nyugtatja a kedélyeket, hogy lesz még finomhangolás és igenis meg fogja érni, de azt még nem árulták el, pontosan hogyan.
De hogy mikortól, azt majd csak szeptemberben árulja el a kormány. Változik az elszámolás módja.
A beruházással 29 ezer lakos áramellátását akarják biztosítani.
Egyezséget kötöttek az LNG-dolgozók szakszervezeteivel, elhárult a sztrájkveszély az egyik cégnél, esni is kezdett a tőzsdei gázár, ami már olcsóbb, mint amennyiért az oroszoktól vesszük. Kérdés, mire jutnak a másik cégnél?
Szinte minden évben elhangzik, hogy a következő (vagy azutáni) évben már aztán biztosan megindul a paksi bővítés kivitelezése. Csakhogy a teljes beruházás megindításához szükséges érdemi engedély még mindig nincs meg.
Minden jel arra mutat, hogy csúszik Magyarország leginkább szennyező erőművének leállítása. A kormány az új nagy gázerőművek megépítéséhez kötné a Mátrai Erőmű szenes blokkjainak kivezetését, csakhogy kétséges, hogy az ezek kiváltására szánt új gázturbinák idő előtt készen lennének, még ha a miniszterelnök legkedvesebb vállalkozói is futnak be az erre kiírt közbeszerzésen. A mátrai lignit határidőn túli égetésével ezermilliárdos nagyságrendű uniós pénz is füstbe mehet, hacsak a kormány ki nem sírja Brüsszelnél, hogy ezt elnézzék neki.
Az Orbán-kormány ragaszkodott az orosz atomhoz, a kivitelezés a módosított szerződés aláírásával vált egyértelművé.
A változás a háztartási méretű erőmű tulajdonosokat fogja érinteni jövő évtől, a szaldó elszámolási rendszer átalakítására számíthatnak.
Németország egykori afrikai gyarmatán szélturbina rendszert terveznek az Atlanti-óceán partján, ahol hatalmas napelempark is termeli majd az energiát. A Der Spiegel tudósítói a helyszínen néztek utána, mennyire reális a nagy német hidrogénprogram Namíbiában, megéri-e sok milliárd dollárt beruházni zöld energiába oly távol Európától?
Erdogan december 18-án ismét Budapestre látogat majd, akkor írják majd alá ugyanis a kiemelt stratégiai partnerség megteremtéséről és a kölcsönös veszélyhelyzeti segítségnyújtásról szóló megállapodást.
90 százalék: ennyivel a fűtési szezon kezdete előtt még sohasem sikerült ilyen biztonságos helyzetet elérni az Európai Unióban, ami Putyin zsarolási lehetőségeit jelentősen korlátozza. Más kérdés, hogy a cseppfolyósított földgáz drágább, mint a vezetékes orosz.
Az ausztrál LNG-üzemekben fenyegető sztrájkveszély az elsődleges oka a mostani emelkedésnek.
