A 147 dolláros eddigi rekordot is felülmúlhatja egy hordó Brent olaj ára, ha elfajul a konfliktus Izrael és a Hamász között - értékeli a helyzetet a Világbank, amely arra a nyilvánvaló tényre utal, hogy a világ energiaellátása még mindig javarészt a Közel-Kelettől függ. Márpedig ötven évvel ezelőtt a Jom Kippur-i háború idején az arab államok olajbojkottot hirdettek a nyugati világ ellen, amely Izraelt támogatta a konfliktusban. Most hasonló ársokktól tartanak Washingtonban, ahol azt jósolják, hogy a jelenlegi 90 dolláros ár felmehet 140-157 dollárra is. Ezzel felborulna a világgazdaság egyensúlya. A korábbi rekord, a 147 dollár a 2008-as nagy globális pénzügyi válsághoz kötődik.

Amikor megtanulta a világ, hogy az olaj fegyver - 50 éve kezdődött az első olajválság és vele a legpusztítóbb infláció

Ötven éve ért véget a szinte ingyen energia és a korlátlannak tűnő növekedés korszaka, ami után tömegek döbbentek rá, hogy az olaj egyszer csak elfogyhat. 1973 októberének elején tört ki a jóm kippuri háború, a hónap közepén pedig elkezdődött a XX. század egyik legsúlyosabb gazdasági válsága, amikor az arab államok leállították az olajszállítást az Izraelt támogató országokba.

“A döntéshozóknak nagyon figyelniük kell, mert ha eszkalálódik a háború a Közel-Keleten, duális sokk érheti a világ energiapiacát” - nyilatkozta a sajtónak, köztük a londoni Guardian tudósítójának a Világbank vezető közgazdásza. Indermit Gill sietett hozzátenni, hogy “az eszkaláció a Közel-Keleten nemcsak az energiapiacon okozna drámai változásokat, az élelmiszer-biztonság is felborulna a világ jelentős részén. Sok országban az éhezés napi realitássá válhatna.”

Egyelőre Izrael és a Hamász konfliktusa nem ingatta meg az olaj világpiacát, de ha a háború kiterjed, ez nagyon gyorsan megváltozhat. Ha viszont nem következik be ilyen szintű eszkaláció, akkor az olajár csökkenése valószínűsíthető, mivel a világgazdaság lassul.

Jövőre 81 dollár lehet az átlagos olajár. Ez az optimista forgatókönyv , de van három másik is, amely jóval magasabb árral számol.

Az első, pesszimista forgatókönyv szerint napi félmillió-kétmillió hordó olajjal csökken a kínálat - nagyjából úgy, mint a líbiai polgárháború idején 2011-ben. Ebben az esetben egy hordó Brent olaj ára 93-102 dollár között alakulna.

A második számú negatív forgatókönyv szerint az iraki háború idején tapasztalt feltételek jellemeznék az olaj világpiacot: 2003-ban napi 3-5 millió hordó olaj hiányzott a világpiacról. Az árak ennek megfelelően 109-121 dollár között alakulnának jövőre.

Végül a legrosszabb, a Jom Kippur háború forgatókönyve: napi 6-8 millió hordó olaj hiányzik a világpiacon, és ennek megfelelően az árak az egekbe szökhetnek, és elérhetik a 140-157 dolláros sávot. 1973-ban több mint négyszeresére emelkedett az olaj világpiaci ára, és ezzel végetért a fellendülés, és megkezdődött az infláció elleni szívós küzdelem a világgazdaságban.

“Ha sokáig magasak az olajárak  akkor elkerülhetetlen az élelmiszerek áremelkedése” - hangsúlyozta a Világbank vezető közgazdászának helyettese. Ayhan Kose elmondta, hogy komoly olajáremelés tovább fokozná az élelmiszer-inflációt, és ez főként a szegény országokban drámai következményekkel járhat. Már ma is 700 millió ember számít alultápláltnak a világban, és ez a szám vészesen megnövekedhet.

“Ha az olajárak tartósan magasak maradnak, akkor az élelmiszer-infláció nem marad meg a szegény országok problémájának, hanem az egész világ gondja lehet” - hangsúlyozta a Világbank vezető közgazdászának helyettese.