Ha az energiaszektor kerül szóba, akkor rögtön heves viták robbannak ki az eltérő nézetek miatt. Kell-e nekünk újabb atomerőmű vagy sem? Telepítsünk-e napelemeket vagy ne? A téma kapcsán Szebeni Mártont, az energiaoptimalizálással foglalkozó CYEB Csoport szakértőjét faggattuk.
Az Európai Fenntartható Energia Hét kezdetén tizenhárom uniós tagállam huszonegy szakmai szervezete – köztük a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) – felhívással fordult az Energiaunió energetikáért felelős vezetőihöz, amelyben az Európai Bizottság megemelt energiahatékonysági célokra való törekvésének támogatását kérik. Az új célkitűzések elengedhetetlenek ahhoz, hogy teljesüljenek az uniós klímavédelmi célok, és növekedjen az energiaellátás biztonsága.
Viharos gyorsasággal kimerült a támogatásként igényelhető keret az Otthon Melege Program legújabb fejezetében. Ez nem csoda, hisz több mint 3 millió háztartást kellene korszerűsíteni, a pályázati keret pedig jó, ha 5 ezerre elegendő lesz. Más rugóra kellene ezt az egészet felhúzni – állítja a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI).
Drágábban tud ajtókat és ablakokat venni, akinek a háza 2018-ra lesz készen. Az energiahatékonyságra költött pénz így is hamar megtérülhet, nemsokára pedig még szigorúbb szabályok jöhetnek.
A legtöbb vállalkozás a termeléséhez szükséges gőzt és a technológiai melegvizet földgázzal működő kazánok, gázmotorok és turbinák segítségével állítja elő. Ám kevesen tudják, hogy akár 5-14 százalékot is megspórolhatnak az energiaszámlájukon, ha egyedi hulladékhő-hasznosító rendszert is beépítenek.
Az energetikai auditot évek óta törvény írja elő, tavaly aztán szakreferens kötelező igénybevételéről is rendelkezett a jogalkotó. Megnéztük, mi haszna származik egy vállalkozásnak abból, ha betartja az előírásokat, továbbá azt is, hogyan történik az energetikai átvilágítás és kivel érdemes elvégeztetni.
Honnan tudhatja egy cég, hogy energiaszolgáltatója megbízható, stabil, nem hagyja cserben? Mit várhatunk el ügyfélként energiakereskedőnktől? Szakértő válaszokat kértünk a szabadpiaci energiavásárlásban érdekelt kkv-k legfontosabb kérdéseire.
Magyarországon a lakóépületek 80 százaléka energiahatékonysági szempontból nem megfelelő, az elpazarolt energia a falakon, az ablakon, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik, miközben csak a tető hőszigetelésével a fűtésszámla 10 százaléka is megspórolható - olvasható a szigetelőanyagokat gyártó Knauf Insulation és a Tető Építők Egyesülete közös közleményében.
Az NFM-hez tartozó és az energiahatékonysági pályázatokat kezelő cég írta ki a 4 évre szóló, 500 milliárd forint keretösszegű közbeszerzést. A pénzből elvileg középületeket fognak korszerűsíteni.
Egy öntözéstechnikai cég szántóföldek helyett az ipari tetőszerkezeteket borítaná párába, hogy megelőzze azok túlhevülését. A kínzó hőség ugyanis nemcsak a csarnokban dolgozókat készíti ki, de ez az oka annak is, hogy a létesítmények nyári villamosenergia-fogyasztása jócskán meghaladja a télit.
A rezsicsökkentő korszerűsítéssel a levegő is tisztább lesz - állítja és magyarázza a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) arra az uniós országjelentésre hivatkozva, mely szerint a légszennyezettségből levezethető egészségügyi költségek évente meghaladják az 5 milliárd eurót. Olcsóbb, és mindenki számára kifizetődőbb lenne az energiahatékonyságot növelni.
Kisebb költségből nagyobb kényelmet – e látszólag megoldhatatlan feladat magasodik a honi lakástulajdonosok többségének feje fölé. Pedig az energiahatékonyság növelésében sokat segíthet már annak a felismerése is, hogy a folyamat lépésről lépésre haladva is kivitelezhető.
Egyelőre nem veheti el a kormány a magyar lakosságtól azt a 90 milliárd forint energiahatékonysági támogatást, amely az uniós Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Programban (KEHOP) rendelkezésre áll. Pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszter továbbra is nagyon szeretné.
Idén is milliók fogják az utcákat fűteni a fűtési szezonban, kevesen élnek ugyanis energiahatékonysági szempontból korszerű ingatlanban – derült ki a Kanuf Insulation és a Szeretlek Magyarország portál felméréséből.
A fűtési költségek akár 20 százalékát is megtakaríthatják a társasházak és lakásszövetkezetek a hővisszanyerős, automata üzemű szellőztetéssel, ami a fűtési szezon beköszöntével ismét központi témává vált a lakóközösségekben. A költség- és környezetkímélő légtechnikai fejlesztések a belső terek frisslevegő-ellátását és fűtését egyszerre képesek megvalósítani, ráadásul ma már a megújuló energiaforrások bevonásával még tovább csökkenthetőek az energiaköltségek. A friss, egészséges levegőről gondoskodó légtechnikai megoldásokra azért is van nagy szükség, mert ez a kérdés sajnos a Panelprogram és az önerőből megvalósított szigetelési munkálatok után megoldatlan maradt. Ez pedig előbb-utóbb egészségügyi és szerkezeti szempontból is komoly problémákhoz vezethet – emelik ki a Házfórum társasházszakmai fórum szakértői.
Széles Gábor után egy újabb meg nem értett magyar feltaláló került elő. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei híroldal szerint ő a magyar, egészen pontosan a “szatmári Tesla”.
A rendelkezésre álló összegnél többet igényeltek az Otthon Melege programban, most azon dolgoznak, hogy legyen elég pénz.
Hétfőn reggel 8 órától lehet jelentkezni a családi házak államilag támogatott, energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésére, felújítására.
Mivel most szinte minden háztartási eszköz "A" besorolású – és a további + jelzésekkel (A+, A++, A+++) együtt ez nem igazán segít eligazodni a vásárlásban –, ezért új jelzésrendszert vezetnek be az Európai Unióban. Apróságnak tűnik, de az áramszámla szempontjából éves szinten már nagyon nem mindegy, mennyit fogyaszt egy-egy gépünk.
