Ökölszabályként kezelik, hogy az online vásárlás segít megóvni a környezetet, hiszen a jól szervezett házhoz szállítással temérdek károsanyag-kibocsátás takarítható meg. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű - ahogyan az a HVG Fenntartható fejlődés című különszámának cikkéből is kiderül.
Az építkezés során hajlamos az ember olcsóbb alapanyagokat választani, a szakértők szerint azonban ezeken nem érdemes spórolni, mert hosszú távon sokkal költségesebb lesz a javítás és az utólagos munkák. Több százezer forintot is lehet a nyereség.
Gyorsan döntsön: olcsó gagyi vagy drágább és hatékonyabb gépet szeretne otthonába.
Az észak-magyarországi régióban is beteltek a helyek a háztartásigép-cserét támogató programban.
Egy energiahatékonysági beruházásba csak akkor szabad belevágni, ha az belátható időn belül megtérül. De miből finanszírozzuk a beruházásokat? Bankhitel, pályázat, önerő, esetleg a kivitelező kölcsönözzön?
Ha az energiaszektor kerül szóba, akkor rögtön heves viták robbannak ki az eltérő nézetek miatt. Kell-e nekünk újabb atomerőmű vagy sem? Telepítsünk-e napelemeket vagy ne? A téma kapcsán Szebeni Mártont, az energiaoptimalizálással foglalkozó CYEB Csoport szakértőjét faggattuk.
Az Európai Fenntartható Energia Hét kezdetén tizenhárom uniós tagállam huszonegy szakmai szervezete – köztük a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) – felhívással fordult az Energiaunió energetikáért felelős vezetőihöz, amelyben az Európai Bizottság megemelt energiahatékonysági célokra való törekvésének támogatását kérik. Az új célkitűzések elengedhetetlenek ahhoz, hogy teljesüljenek az uniós klímavédelmi célok, és növekedjen az energiaellátás biztonsága.
Viharos gyorsasággal kimerült a támogatásként igényelhető keret az Otthon Melege Program legújabb fejezetében. Ez nem csoda, hisz több mint 3 millió háztartást kellene korszerűsíteni, a pályázati keret pedig jó, ha 5 ezerre elegendő lesz. Más rugóra kellene ezt az egészet felhúzni – állítja a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI).
Drágábban tud ajtókat és ablakokat venni, akinek a háza 2018-ra lesz készen. Az energiahatékonyságra költött pénz így is hamar megtérülhet, nemsokára pedig még szigorúbb szabályok jöhetnek.
A legtöbb vállalkozás a termeléséhez szükséges gőzt és a technológiai melegvizet földgázzal működő kazánok, gázmotorok és turbinák segítségével állítja elő. Ám kevesen tudják, hogy akár 5-14 százalékot is megspórolhatnak az energiaszámlájukon, ha egyedi hulladékhő-hasznosító rendszert is beépítenek.
Az energetikai auditot évek óta törvény írja elő, tavaly aztán szakreferens kötelező igénybevételéről is rendelkezett a jogalkotó. Megnéztük, mi haszna származik egy vállalkozásnak abból, ha betartja az előírásokat, továbbá azt is, hogyan történik az energetikai átvilágítás és kivel érdemes elvégeztetni.
Honnan tudhatja egy cég, hogy energiaszolgáltatója megbízható, stabil, nem hagyja cserben? Mit várhatunk el ügyfélként energiakereskedőnktől? Szakértő válaszokat kértünk a szabadpiaci energiavásárlásban érdekelt kkv-k legfontosabb kérdéseire.
Magyarországon a lakóépületek 80 százaléka energiahatékonysági szempontból nem megfelelő, az elpazarolt energia a falakon, az ablakon, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik, miközben csak a tető hőszigetelésével a fűtésszámla 10 százaléka is megspórolható - olvasható a szigetelőanyagokat gyártó Knauf Insulation és a Tető Építők Egyesülete közös közleményében.
Az NFM-hez tartozó és az energiahatékonysági pályázatokat kezelő cég írta ki a 4 évre szóló, 500 milliárd forint keretösszegű közbeszerzést. A pénzből elvileg középületeket fognak korszerűsíteni.
Egy öntözéstechnikai cég szántóföldek helyett az ipari tetőszerkezeteket borítaná párába, hogy megelőzze azok túlhevülését. A kínzó hőség ugyanis nemcsak a csarnokban dolgozókat készíti ki, de ez az oka annak is, hogy a létesítmények nyári villamosenergia-fogyasztása jócskán meghaladja a télit.
A rezsicsökkentő korszerűsítéssel a levegő is tisztább lesz - állítja és magyarázza a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) arra az uniós országjelentésre hivatkozva, mely szerint a légszennyezettségből levezethető egészségügyi költségek évente meghaladják az 5 milliárd eurót. Olcsóbb, és mindenki számára kifizetődőbb lenne az energiahatékonyságot növelni.
Kisebb költségből nagyobb kényelmet – e látszólag megoldhatatlan feladat magasodik a honi lakástulajdonosok többségének feje fölé. Pedig az energiahatékonyság növelésében sokat segíthet már annak a felismerése is, hogy a folyamat lépésről lépésre haladva is kivitelezhető.
Egyelőre nem veheti el a kormány a magyar lakosságtól azt a 90 milliárd forint energiahatékonysági támogatást, amely az uniós Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Programban (KEHOP) rendelkezésre áll. Pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszter továbbra is nagyon szeretné.
Idén is milliók fogják az utcákat fűteni a fűtési szezonban, kevesen élnek ugyanis energiahatékonysági szempontból korszerű ingatlanban – derült ki a Kanuf Insulation és a Szeretlek Magyarország portál felméréséből.
