szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Magyarországon a lakóépületek 80 százaléka energiahatékonysági szempontból nem megfelelő, az elpazarolt energia a falakon, az ablakon, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik, miközben csak a tető hőszigetelésével a fűtésszámla 10 százaléka is megspórolható - olvasható a szigetelőanyagokat gyártó Knauf Insulation és a Tető Építők Egyesülete közös közleményében.

A közlemény idézi Aszódy Tamást, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatóját, aki kifejtette: becslések szerint Magyarországon több mint 2 millió családi ház tetőszerkezete szorulhat felújításra. Megfelelő hőszigeteléssel viszont országos szinten havonta akár 10 milliárd forintot is spórolhatnának az ingatlantulajdonosok, és ezáltal az ország szén-dioxid kibocsátása is csökkenne.

Magyarországon a lakosság és az ipar energiafelhasználása megegyezik, csupán minden ötödik lakás működik energiahatékonyan, éppen ezért óriási megtakarítási potenciált jelenthet a lakóházak megfelelő hőszigetelése - tették hozzá.  

Napos oldal: Terjed a kormánytól független rezsicsökkentés

Bár az otthoni energetikai beruházások megtérülését a számladíjak csökkenése lerontotta, egyre többen áldoznak erre milliókat. A kormány elvonna az uniós támogatásokból. Az áfa összegénél valamivel többet, két és fél millió forintot kaphat vissza az a Balaton-felvidéki család, amely a nyáron 7,5 millió forintot költött el egy 130 négyzetméteres családi ház energetikai korszerűsítésére.

Tető Építők Egyesülete arra hívta fel a figyelmet, hogy 2018. január 1-jén lép hatályba az a jogszabályi szigorítás, amelynek értelmében már nem csak az európai uniós és állami forrásból finanszírozott, hanem a tisztán önerős építkezéseknél is alkalmazni kell majd az energiahatékonyság (például a hőszigetelés vastagsága) javítására vonatkozó előírásokat. A Knauf Insulation szakemberei szerint a határértékek szigorítására szükség van, mert a 2,85 millió magyar családi háznak mindössze 20 százaléka tekinthető energetikai szempontból korszerűnek.

A kétharmad szigetelt otthonra vágyik, de az utcát fűti

A magyarországi lakások az uniós átlagnál tizedével több energiát fogyasztanak négyzetméterenként. A sor hátuljánál nagyobb baj, hogy bár a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy mit és hogyan kellene szigetelni, de kiszámítható, átlátható és folyamatos projekttámogatási keretek híján nincs miből az energiahatékonyság növelésébe fogniuk. Ez derült ki egy friss felmérésből.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!