CYEB
CYEB
Tetszett a cikk?

Az energetikai auditot évek óta törvény írja elő, tavaly aztán szakreferens kötelező igénybevételéről is rendelkezett a jogalkotó. Megnéztük, mi haszna származik egy vállalkozásnak abból, ha betartja az előírásokat, továbbá azt is, hogyan történik az energetikai átvilágítás és kivel érdemes elvégeztetni.

A kötelező energiaauditot 2015 óta törvény írja elő, ám sok vállalkozás csak túl akar esni ezen, teljesíteni a törvényi minimumot, vagyis nem látják benne a költségcsökkentési potenciált. Hasonlóan vélekednek a cégek az energetikai szakreferens kötelező foglalkoztatásáról is, amely tavaly lépett életbe. „Úgy tűnik, hirtelen fogadták el a törvényjavaslatot, ezért nem biztos, hogy ebben a formájában be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket” – mondja Kovács Zsolt, a CYEB részlegigazgatója. „Az a szabályozás legnagyobb hiányossága, hogy nem motiválja eléggé a cégeket. Ha nincs bemutatva konkrét számításokkal, hogy a vállalat mennyivel lesz versenyképesebb, ha megvalósítja az audit utáni beruházási javaslatokat, akkor nem fog költeni rájuk. Egy kedvezményrendszerrel összekötve talán hatékonyabb lenne.” – tette még hozzá a szakember.

Milyen a hatásos audit?

A legelső lépés a cég feltérképezése, azaz minden alapos audit az adott vállalat működésének megismerésével, a helyszínrajzok vizsgálatával és a csatlakozási helyek adatainak felmérésével kezdődik. Részletesen feltérképezik, melyik energiafajtából milyen fogyasztással bír a cég. Megállapítják, melyek a fő energiafogyasztók (ilyenek például: a villanymotorok, a kazánok stb.) és azt is, hol vannak esetleges szivárgások, hol keletkezik energiaveszteség. Továbbá megnézik az éves, havi, sőt az órás és negyedórás fogyasztási adatokat is.

Az előző évek adatai alapján az auditor összegyűjti az energiafelhasználási csúcsokat és az átlagokat is, így meg tudja határozni, hogy a hasonló tevékenységet végző társaságokhoz képest versenyképességben, hatékonyságban, energiafogyasztásban hol tart a cég. Ez az adatbázis – mellyel összevetik a vizsgált vállalat adatait – döntő tényező egy hatásos auditnál. „Mindezt azok az auditorok tudják csak megtenni, akik nem most, a törvény miatt kezdtek bele az auditba és a „referenskedésbe”, hanem akik már korábban is foglalkoztak a cégek energiahatékonysági felmérésével, tehát 5-8 éves tapasztalattal a hátuk mögött pontos adatokkal tudják alátámasztani, milyen fejlődést lehet elérni egy ügyfélnél” – mondja Kovács Zsolt.

A kötelező energiaaudit
Olyan meghatározott módszerrel végzett eljárás, amelynek célja megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, illetve magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket, és beszámol az eredményekről. Bővebben itt.

Akkor minek a szakreferens?

Egyelőre annyit ér el a törvény, hogy tudatosul az egyes társaságokban, hogy mennyi energiát fogyasztanak. A jogszabályban nincs részletezve, hogy milyen formában kell leadnia a szakreferensnek az energiahatékonysági tanácsokat, így az extrém esetben lehet egyetlen mondat is, mely nem sokat segít a cégeknek. Azért sem, mert a vállalkozások elsődleges érdeke, hogy a termelésüket tegyék hatékonnyá és ne az energiafelhasználásukat. Számukra az a mérőszám, hogy egy óra vagy egy nap alatt mennyit tudnak előállítani. Ahol az energiafelhasználás a termék előállítási költségének csak egy kis szelete, ott néhány „odavetett” javaslat hatására nem fognak energetikai beruházásokba kezdeni.

Ezért fontos, hogy a cégek olyan szolgáltatót kérjenek fel az energiaauditra, amely hozzáférhetővé teszi a költségkalkulációit: a beruházási forrásigényt, a megtérülést, a régi rendszer fogyasztását és költségét. Egyértelműen ki kell derülnie: a beruházás pontosan ennyi pénzbe kerülne és ennyi idő alatt fog megtérülni. 

Energetikai szakreferens törvény

A jogszabály előírása alapján 2016. december 21-től minden olyan gazdálkodó szervezet köteles független, külsős energetikai szakreferenst is igénybe venni, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben, éves átlagban, energiafelhasználása meghaladja a 400 ezer kWh villamos energiát vagy a 100 ezer m3 földgázt vagy a 3 400 GJ hőmennyiséget. Az érintett vállalkozásnak legkésőbb 2017. május 30-ig be kell jelenteni a MEKH-nál az energetikai szakreferensét. Részletek itt.

 Mennyit takaríthatunk meg?

Egy világítási rendszer átalakítása például 6-12 hónap alatt is megtérülhet, onnantól pedig már profitot termel. Akár egy egymillió eurós füstgáz hasznosítási projekt is visszahozza az árát egy-két év alatt, de vannak komplex átalakítások, melyek csak több év alatt fizetődnek ki. Éppen ezért nem kell mindent egyszerre elvégeztetni, érdemes megtervezni az elkövetkező 3-5 év energiahatékonysági programjait.

Jó példa erre a CYEB partneri együttműködése a hegesztő eszközök és berendezések egyik piacvezető gyártójával. Lépésről-lépésre haladtak, minden évben csak egy-egy fejlesztés valósult meg. Ma már több, mint 600 000 kWh energiát takarítanak meg évente, mely mintegy 73 000 euró, azaz 22,7 millió forintos kiadáscsökkentést jelent. „Egy műszakilag érdekesebb megoldás esetén egy pilot projektet is kérhetünk a szolgáltatótól. Akkor nem csak egy költségkalkulációt lát az ügyfél, hanem saját maga is megtapasztalja az eredményeket” – tanácsolja Kovács Zsolt, a CYEB részlegvezetője.


A vállalkozások energiamegtakarítási lehetőségeivel összefüggő esettanulmányokat a CYEB weboldalán itt olvashat. A CYEB által készített esettanulmányokat és elemzéseket főként az évi 250 millió forintnál nagyobb árbevétellel rendelkező cégek döntéshozói tanulmányozhatják haszonnal.


Az oldalon elhelyezett tartalom a CYEB Energiakereskedő Kft. közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.