Kimarad a kormány energiahatékonysági programjából 1,4 millió vidéki családi- és társasház felújításának támogatása, mert a kormány szerint azoknak többe kerülne a felújításuk, mint amennyit érnek.
Hőszabályozó, energiát megtakarító, a szennyező anyagokat felfaló és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését segítő falfestékeket fejlesztettek ki kutatók.
A kölcsönök kamatkedvezményével serkentené energiahatékony ingatlanok építését és vásárlását a jegybank. Ez első ránézésre ígéretesnek tűnik, ám a kedvezmény mértéke valójában nem oszt, nem szoroz. Siralmas állapotban vannak a lakásaink.
Körforgásos gazdaság, vertikális gazdálkodás, húsmentesség és hulladék nélküli élet – néhány olyan kifejezés, amelyet néhány éve még nem ismertünk, ma pedig már egyre inkább meghatározzák az egész életünket. Mi jöhet még?
A magyar lakosság igen nagy része szerint be kellene tiltani az eldobható szatyrokat, nem kevesen pedig a környezetszennyező autókat is kivezettetnék a magyar utakról. Érdekes kutatásról jött hír.
Télen sok szó esik a levegő szennyezettségéről, a szmogról, a szálló por mennyiségéről, nyáron a pedig a pollenek keserítik meg sok ember életét. Hihetnénk talán, hogy otthon, a lakásunk biztonságában ezek a szennyező anyagok nem fenyegetnek bennünket. Sajnos a valóság azonban más.
2050-re a világ népességének kétharmada él majd városokban, ezért döntő fontosságú lesz az épületek energiahatékonysága. Az Egyesült Államoktól kezdve Dél-Amerikán és Dél-Afrikán át Nyugat-Európáig számos nagyvárosban már alapkövetelmény a szén-dioxid-kibocsátás és az energialábnyom csökkentése, sőt, van ahol az új épületeknek kötelező áramot termelniük.
Van hatékonyabb módja is a spórolásnak, mint energiatakarékosabbra cserélni a háztartási gépeket. Sőt, egy új kutatás szerint úgy tűnik, a csere kifejezetten nem éri meg.
A Dél-Kínai Műszaki Egyetemen olyan rendszert fejlesztettek ki, amely nemcsak kívül tartja a hőt, de még elektromos áramot is képes termelni.
Vajon mire megy majd a pénz?
Az ökoházak világában mindenki azt gondolja, hogy energiát spórolni csak komoly beruházással lehet, pedig minimális ráfordítással is sokat tehetünk az olcsóbb és hatékonyabb háztartásért. Milyen lehetőségeink vannak tízezres, százezres esetleg milliós nagyságrendben? Ezeket gyűjtöttük össze.
Franciaországban ezen a héten kezdték kiküldeni a legszegényebb háztartásoknak az un. energia-csekket, amely a villany-, a fűtés -, a gázszámla befizetésekor vagy bármilyen, az energiatakarékosságot szolgáló beruházás finanszírozásakor felhasználható. A francia adóhivatal a hivatalos jövedelmi bevallások alapján automatikusan küldi a csekkeket.
Míg az európai országok energiafogyasztása folyamatosan csökken, Magyarországé nő, mivel főként a lakosság esetében hiányoznak a felhasználás hatékonyságának növelését ösztönző programok.
Annyiféle projekttel futnak egyszerre, hogy ki se látszanak alóla, Hollandiában mégis azzal számolnak, hogy lekésik a határidőket. Hazánk régóta „nem csinál semmit”, mégis megvagyunk. Hogy is van ez?
Ökölszabályként kezelik, hogy az online vásárlás segít megóvni a környezetet, hiszen a jól szervezett házhoz szállítással temérdek károsanyag-kibocsátás takarítható meg. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű - ahogyan az a HVG Fenntartható fejlődés című különszámának cikkéből is kiderül.
Az építkezés során hajlamos az ember olcsóbb alapanyagokat választani, a szakértők szerint azonban ezeken nem érdemes spórolni, mert hosszú távon sokkal költségesebb lesz a javítás és az utólagos munkák. Több százezer forintot is lehet a nyereség.
Gyorsan döntsön: olcsó gagyi vagy drágább és hatékonyabb gépet szeretne otthonába.
Az észak-magyarországi régióban is beteltek a helyek a háztartásigép-cserét támogató programban.
Egy energiahatékonysági beruházásba csak akkor szabad belevágni, ha az belátható időn belül megtérül. De miből finanszírozzuk a beruházásokat? Bankhitel, pályázat, önerő, esetleg a kivitelező kölcsönözzön?
