A Miniszterelnökség szerint az Európai Unió nem ad természetes személyeknek vissza nem térítendő támogatást magáningatlanjaik korszerűsítésére. Ha mégis volna lehetőség a támogatásra, Magyarország számára akkor sem áll rendelkezésre elegendő forrás az országban található 4 millió háztartás mindegyikének megsegítésére.
Néhány hete egyszer már helyretették az energiás szakmai szervezetek a miniszterelnökségi miniszert, aki bejelentette, hogy az EU miatt nem adhat a kormány pénzt a lakossági energiahatékonysági projektekre. De azt, hogy ez nem így van, most Brüsszel hivatalosan is megerősítette. Hogy pénz és támogatás ezek után lesz-e, és főként, hogy mikor, az megint más kérdés.
December 5-ig kell elvégezniük a kötelező energetikai auditálást a magyarországi nagyvállalatoknak, ráadásul ezentúl ezt négyévente meg is kell majd ismételni. De ha jól csinálják, még spórolhatnak is vele.
Nem lesz magasabb, és a rotor átmérője is marad a gigantikus 154 méter, de azzal, hogy a generátor hatékonyabb lett, a német szélerőműépítő első számú óriásai egyenként 7.000 háztartásnak elegendő energiát képes termelni évente.
Van, aki az 1,7 millióba kerülő, teljes körű fűtéskorszerűsítéséhez várja a megítélt 650 ezer forintos állami támogatást, van, aki csak tényleg egy kazánt cserélne pályázati segítséggel, és van, aki úgy gondolta, hogy a legbiztosabb csak a saját erejére támaszkodni. Három kazáncserés történet – de csak az utolsó lakás tulajdonosa gondolja úgy, hogy azt kapta, amire számított. A fejlesztési minisztérium szerint azoknál megkezdődtek a kifizetések, akik már befejezték a kazáncserét.
Még mindig nem tudni, miből és mennyivel támogatja majd a kormány meglévő épületeink energetikai felújítását, jól lehet, az új uniós költségvetési ciklus már rég elkezdődött, és a kormány nemrég nagy összegű hitelt is felvett az Európai Beruházási Banktól. Az Energiaklub szerint ez nem tekinthető normális ügymenetnek.
Megtörni látszik a kormányzati csodafegyver, a rezsicsökkentés eddigi lendülete, holott Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva még mindig magasak az energiaköltségek. Az áram és gáz ára az EU tagállamai közül már tényleg nálunk az egyik legolcsóbb, ezért rezsicsökkentés tartalékai nem az árak további lefaragásában, hanem az energiahatékonyság ösztönzésében rejlenek.
Egy olyan amerikai startup vállalkozásba száll be az E.On, mely leginkább háztartási energiahatékonysági megoldásokat fejleszt. Az Enervee-t 3 éve alapították, a munkájuk lassan termőre fordul.
A görögöknek 9 millió forintnak megfelelő bírságot kellene fizetniük naponta, Magyarországnak nagyjából 5 millió forintot. Ma már közel 2 milliárdot perkálnánk le, ha élesedne a bírságról szóló határozat. Csak azért, mert a kormány nem fogadtatott el a parlamenttel egy energiahatékonysági jogszabályt. De ezúttal nem mi vagyunk a kisebb táborban, a bizottság csaknem az összes tagállamot megsorozta.
Nemsokára már elektromotort szerelnek be a repülőgépekbe, amelyek a felszálláskor és manőverezéskor óriási teljesítmény leadására képesek, és nagyon halkan dolgoznak, sok kerozint lehet velük megspórolni. A tengeri és szárazföldi szélturbinákról vagy a hibrid vonatok és autóbuszok fejlesztéséről szólva a Siemens világszerte jól ismert innovátornak számít. Az már kevésbé ismert, hogy a német cégóriásnál az elektromotoros repülés úttörői is ráfordultak a célegyenesre. A Brain Bar Budapestre érkező Dr. Frank Antont, a Siemens eAircraft részlegének ügyvezetőjét ezért kérdeztük meg arról is, milyen egy e-repülő.
Két paksi blokk termelését takaríthatnánk meg az EU szabályaival. De nekünk van saját megoldásunk: nem csinálunk semmit.
Az 50 százalékos támogatású programot két térségben a források kimerülése miatt kellett felfüggeszteni.
Visszavonhatják azt a pert, amelyet az energiahatékonysági irányelv be nem tartása miatt kezdeményeztek Magyarország ellen az Európai Bíróságnál. Az NFM már dolgozik az irányelv átültetésén.
Felírja az orvos, hogy szereljen fel új kazánt - és ehhez anyagi támogatást is kap? Igen! És ez egyáltalán nem vicc, mert a briteknél mostantól ez maga a valóság.
Évente sok milliárd forintos fejlesztési forrástól esnek el a fogyasztók, mert tavaly nyár óta késik az európai uniós Energiahatékonysági Irányelv hazai viszonyokra történő átültetése. A napokban lejárt a novemberi, Brüsszeli felszólításban szereplő végső határidő is.
Az energiahatékonyság növelése a legnagyobb magyar rezsicsökkentési potenciál – 2015-től azonban már más szabályok szerint lehet ablakot, kazánt cserélni, és szigetelni is.
A Otthon Melege Program 2,72 milliárd forintos energiahatékonysági keretből 410 millió forint maradt – közölte az NFM. Csütörtökön indul a program utolsó kiírása: a homlokzati nyílászárók cseréjére mától a dél-dunántúli régióban élők is pályázhatnak.
Noha Európa egyik legalacsonyabb lakossági áram- és gázára a magyar, az átlag magyar háztartásnak a rezsi kifizetése még mindig sokkal megterhelőbb, mint más országokban. Mindez részben azért, mert az elavult fűtésű, gyengén szigetelt lakások zabálják az energiát.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Otthon Melege Program keretében meghirdetett fűtéskorszerűsítés (kazáncsere) alprogram esetében a közép-magyarországi régióban a forrás kimerülése miatt 2014. november 19. napjával határozatlan időre felfüggeszti a pályázatok benyújtását.
Ha majd a hiteleket visszafizettük, jönnek az aranyévek, amikor majd 39 évig baromira olcsón termel majd az új magyar atomerőmű. Lényegében ezzel állt elő kedden, egy konferencián a korábban a Reális Zöldeknél publikáló Hárfás Zsolt. Néhány tényezőtől azonban eltekintett.
