Az egyre erősödő elégedetlenség miatt a kormány azt is bejelentette, hogy a kkv-k, beleértve a pékségeket is, halasztást kapnak a járulékok és adók befizetésére annak érdekében, hogy fizetőképesek maradjanak, valamint a számláik kifizetését is elhalaszthatják.
Szombat reggeltől nincs földgázkereskedelmi működési engedélye az ISD Power Kft.-nek, amely a a Dunaferr gyárainak szállított energiát.
A német állam a legnagyobb közszolgáltatóját mentette meg a gázválság miatt, francia társa az áramszolgáltató óriást vonta teljes ellenőrzése alá. A piaci káosz szerencsésebb végén az olajmultik viszont rekordnyereséget érnek el.
Csak az elmúlt héten 400 panasz érkezett a szolgáltatókra.
Vasárnap még mindig 30 ezer háztartás volt áram nélkül a déli államokban.
Az első hullámnál szinte azonnal léptek a szolgáltatók. Ez most elmaradt.
Honnan tudhatja egy cég, hogy energiaszolgáltatója megbízható, stabil, nem hagyja cserben? Mit várhatunk el ügyfélként energiakereskedőnktől? Szakértő válaszokat kértünk a szabadpiaci energiavásárlásban érdekelt kkv-k legfontosabb kérdéseire.
Csak kevés vállalkozás teszi, pedig érdemes a hatósági helyett inkább a versenypiacról venni a gáz- és villamos energiát. Egyszerűbb, mint sokan gondolják, viszont erre az 5 dologra érdemes odafigyelni a váltás kapcsán.
A román áramszolgáltató leányvállalatától megváló svájci Repowernek köszönhetően bővül a MET Csoport portfóliója.
Bolívia 2012-ben államosította a spanyol Iberdrola tulajdonában álló közüzemi áramszolgáltatót, és ezért most 34 millió dolláros, vagyis úgy 10 milliárd forintos kompenzációt (voltaképpen kártérítést) fizetnek. További tízmilliókat pedig egy másik államosított cég miatt fognak. Felkészül: jó pár iparági szereplő.
Megveszi a Sinergy Energiaszolgáltatót, és tizenegy leánycég-részesedését az Alteo.
Évente sok milliárd forintos fejlesztési forrástól esnek el a fogyasztók, mert tavaly nyár óta késik az európai uniós Energiahatékonysági Irányelv hazai viszonyokra történő átültetése. A napokban lejárt a novemberi, Brüsszeli felszólításban szereplő végső határidő is.
Az utóbbi napokban az összes magyarországi áram- és gázszolgáltató publikálta a tavalyi éve pénzügyi adatait. A veszteségek egyharmaddal 43 milliárdról 66,5 milliárd forintra híztak. A tulajdonosok mindennek tetejébe a magas osztalékfizetéssel szárazra szívták a vállalatok tankjait.
Az energiaszolgáltató cégek költségeivel kapcsolatos, 2013 végén benyújtott két alkotmányjogi panaszt utasított vissza érdemi vizsgálat nélkül az Alkotmánybíróság (Ab) - derül ki a testület honlapján szerdán közzétett döntésekből.
Nem értik a szolgáltatók, mit is akart közölni a kormány a szerdán megjelent, „rezsicsökkentéssel kapcsolatos további lépések” témakörben kiadott friss közleményében. Az azonban első ránézésre is világosnak tűnik, hogy a belengetett újabb intézkedéseknek éppen a rezsicsökkentéshez nincs sok közük.
Megszüntetné a kormány az alapdíjat a közműszolgáltatásoknál, ezzel pedig több tízmilliárd forintot venne ki a szolgáltatók zsebéből. Az alapdíj megvonása ugyanakkor már a rendszer magját kezdi ki: ez az összeg fedezi a hálózatok rendelkezésre állását, a karbantartást, fejlesztést. Jöhet a kivéreztetett szolgáltatók államosítása, onnantól azonban lehet, hogy a költségvetésnek kell komoly pénzeket beletolnia a veszteségeket termelő rendszerbe.
Az Egyesült Királyságban, ahol a magyarországi helyzethez hasonlóan, kiemelt politikai témává emelték a lakossági energiaárat, most bizonyítottan durva túlszámlázáson kapták a nagy szolgáltatócégeket. A The Guardian szerint 4 milliárd fonttal (mintegy 1400 milliárd forinttal) vágták át a lakosságot.
Az alternatív áramszolgáltatók számára kedvező fejlemény, hogy az alternatívok árambeszerzési kiadásai mintegy 10 százalékkal csökkenhetnek azáltal, hogy novembertől már nem kell megfizetniük az úgynevezett zöldáramdíjat.
E.ON-nak 7 millió, az EDF Démásznak pedig 3 millió forintos bírságot kell fizetnie amiatt, mert a fogyasztóknak kiküldött számláik nem százszázalékosan feleltek meg az új előírásoknak. A Főgáznak 6 millió, a GDF Sueznek 10 millió, az Émásznak 4 millió, az Elműnek pedig 7,5 millió forintot kell jogerősen bírságként befizetnie.
Az energiaszolgáltatóknak 124 milliárd forinttal tartoznak a háztartások a júniusi adatok szerint, a szolgáltatók csaknem 1,4 millió olyan fogyasztót tartanak nyilván, akiknek elmaradása van a távhő-, gáz- vagy villanyszámla befizetésében – írta a Magyar Nemzet.
