A Kr.e. VI. századból származó, görög szentélyre emlékeztető struktúra maradványait tárták fel Olaszország déli részén - az egykori építményt részletes szerelési utasításokkal látták el az ókori "gyártók".
Egyre nagyobb szerephez juthat a városok márkákhoz hasonló kezelése a kelet-közép-európai régióban, mivel „posztkommunista egzotikummal” ma már nem lehet turizmust építeni – mondta Németh Bálint, az AERA Property and Destination ügyvezető igazgatója egy konferencián kedden Budapesten.
Ötezer, vagy akár hétezer éves égetett téglákra bukkantak a kínai Sanhszi (Shaanxi) tartomány egyik ásatásán. A friss leletek arról árulkodnak, hogy az ázsiai országban jóval régebbre nyúlik vissza a téglagyártás története, mint ahogy azt a régészek korábban gondolták.
Akár egy évtizedet is igénybe vehet Haiti újjáépítése a Richter-skála szerinti 7,0-es erősségű földrengés után – véli Anne Kiremidjan földrengésszakértő, a Stanford Egyetem környezetvédelmi és építőmérnök professzora.
Hivatalosan még nem ismert a Burdzs Dubaj magassága, egyetlen dolog biztos: ez a világ legmagasabb épülete.
Természetesen a szépség megítélése teljesen szubjektív, de a Travel + Leisure magazin összeállításából kiderül, hogy azért a világon jócskán akad pár olyan épület, amelyek legjobb indulattal is csak érdekesnek nevezhetőek. Bárhogy is, a listán szereplő valamennyi konstrukció egyedülálló a maga nemében, és ha nem is klasszikusan szépek, mindenképpen figyelemre méltóak.
Az építészet megismertetése, megszerettetése, valamint a különféle művészeti ágak közti kapcsolat élénkítése a fő célja a jövő csütörtökön megnyíló FUGA Budapesti Építészeti Központnak.
Az egyre jobban urbanizálódó világban a szaporodó népesség és mezőgazdasági területek méretének csökkenése komoly kihívás elé állítja a döntéshozókat, ha szeretnék elkerülni a világméretű éhínség kialakulását. A megoldást a nagyvárosi környezetbe telepített farmok jelentik, amelyek a hely kihasználása miatt jellemzően felhőkarcolókra emlékeztető, sokszor azonban egészen meghökkentő formájú építmények. A Webecoist által összegyűjtött legjobb tervek között tallóztunk.
Egy nürnbergi aukciósház három Adolf Hitler-akvarellt árverez el szeptemberben. A képek kapcsán történészek azt hansgúlyozzák: a náci diktátor egészen a berlini bunkerben, 1945-ben elkövetett öngyilkosságáig meg volt győződve arról, hogy jelentős művész.
Ellehetetleníti a kiskereskedőket és az eddigieknél is nagyobb dugókat okoz majd Budapest szívében a Városháza Fórum néven futó beruházás – állítják a projekt ellenzői. Szerintük a nagyrészt üzleteknek és irodáknak helyt adó épületegyüttessel egy újabb plázának ad otthont a főváros, ahelyett, hogy inkább parkosítanák a területet. A városvezetés szerint viszont nem kell újabb zöld terület, arra ott van az Erzsébet tér.
Aki emelt fővel közlekedik Pest utcáin, annak lépten nyomon pufók angyalkák viszonozzák a mosolyát, vagy éppen régi római istenek előtt hajthatja meg a fejét. A házak falait a megszokott szemmagasság felett monogramok, magyar népi motívumok, vad- és háziállatok, arcképek népesítik be. Ezek a díszítőelemek azonban nem csupán a szem gyönyörködtetésére készültek, legtöbbjüknek bújtatott üzenete van. Megfejtve a kódot, fény derülhet a ház építtetőjének személyére, foglalkozására, érdeklődésére, családi állapotára, valamint a kor szellemére - ígérik az ImagineBudapest túravezetői. Velük sétáltunk Budapest belső kerületeiben.
Egymást követő nemzedékek szorgos munkával járultak hozzá, hogy Budapest mindinkább élhetetlen legyen – véli Gábor Eszter művészettörténész. Szerinte a magyar fővárost a fekvése mellett épített öröksége teszi vonzóvá, ám ingatlanfejlesztés címén ezt elherdálják.
Magnus Larsson, a londoni Architectural Association diákja szerint könnyű megoldást találni az elsivatagosodásra: hatezer kilométer hosszú, mesterségesen megerősített homokkő fal szükséges hozzá, ami a Szaharát ölelné körbe. Ötlete nem csupán grandiózus, hanem furcsa is - a sivatagi fal ugyanis talajbaktériumot hasznosítana - írja a BLDGBLOG építészeti blog.
A régi pesti zsidónegyed XIX. századi építészeti öröksége nagy veszélyben van, de veszedelem fenyegeti a városrész maradék lakosságát és az újonnan beköltözőket is, még ha most nem is érzik. Hogy ne így legyen, azért harcol az Óvás! Egyesület, amely megmutatja, mi is valójában a civil kurázsi.
Lebontják azt a kórházi épületet, ahol a Ken Kesey világhírű regényéből készült Száll a kakukk fészkére című filmet forgatták; az öt Oscar-díjjal jutalmazott legendás film elmegyógyintézetének egy részét azonban múzeumként megőrzik az utókor számára, s ide kerül az a márvány hidroterápiás tömb is, amellyel a film végén Bromden főnök betöri a fürdő rácsos ablakát.
Az organikus, a tájjal és a természettel harmonikus viszonyban lévő épületek, valamint a városi tereket újra emberivé tevő, szociálisan érzékeny, más szóval nem csak a tehetőseknek szóló építészet – így summázható a 2009-es trend a nemzetközi építészközösség, a World Architecture Community (WAC) díjpályázatán versenyben maradt művek alapján.
