Eleinte a migrációra, legújabban a nemek közötti egyenlőségre hivatkozva utasítja el a magyar kormány, hogy aláírja az EU és 79 afrikai, karibi, csendes-óceáni országgal kötendő együttműködési megállapodást. Ha meghiúsul az egyezmény, akkor közel ötvenéves intézményes kapcsolat szakad meg ebben a formában. Holott az új szerződés az illegális bevándorlással szemben is fel kíván lépni.
Orbán Viktor miniszterelnök Európa-szerte megosztó személyiség, aki csodálói szerint az illiberalizmus hőse, míg mások szerint mindannak a megtestesítője, ami rossz egy politikusban.
A Katar-gate és az Erasmus-ügy óta a magyar kormány megint felemelte a hangját Brüsszellel szemben – de mi értelme van ennek, ha továbbra is messze van a kasszakulcs, és rengeteget kell még tenni azért, hogy elforduljon a zárban? Erről beszélgettünk Arató Lászlóval, az EUrologus szerzőjével.
7,7 millió ukrán menekült hagyta el az országot a háború kitörése óta. Megnéztük, mennyien tértek haza és mennyien telepedtek le az EU területén, illetve milyen fogadtatás várta őket. Az EUrologus ukrán menekültügyi körképe.
Egy évtizednyi vizsgálódás után felgyorsítaná a demokratikus értékek és jogállamisági garanciák kikényszerítését Magyarországgal szemben az Európa Tanács. Ez derül ki abból a jelentésből, amelyet a minap fogadott el az emberi jogi és jogállami kérdésekkel foglalkozó, 47 országot tömörítő szervezet parlamenti közgyűlése.
Az Európai Unió soros elnökségét betöltő cseh kormány minisztere konkrét ígéretet tett arra, hogy decemberben döntenek Románia és Bulgária csatlakozásáról a schengeni övezethez, de a holland kormánynak és parlamentnek vannak kifogásai. Az viszont már eldőlt, hogy Horvátország január 1-től az övezet tagja.
Energiaválság, recessziós félelmek és forintgyengülés közben igyekszik a magyar kormány megegyezni Brüsszellel az uniós forrásokról, már a miniszterelnök is nyíltan beszél arról, hogy ez a pénz hiányzik a magyar gazdaságból. A vita lehetséges kimeneteleiről és tétjéről beszélgettünk a hvg.hu gazdasági podcastjában Nyeste Orsolyával és Arató Lászlóval.
Az Európai Bizottság nemrég regisztrált egy európai polgári kezdeményezést, amely a többi között megtiltaná, hogy a 2010 után született EU-s polgárok cigarettát vásároljanak. Az ötlet a legális dohányzás kivezetését célozza, viszont a statisztikák szerint néhány tagállamban, köztük Magyarországon komoly gondot okozna, a fiatalok ugyanis szeretnek dohányozni.
Több ezer ukrán gyerek tűnt el a háború alatt, jelentős részüket nem találták meg. Az ukrán önkéntesek az ostromlott városokban, föld alatti pincékből is üzemeltették a keresőszolgálatot, ennek eredménye, hogy sikerült sok gyermeknek nyomára bukkanni, de a többségüket még mindig keresik. Egy európai ernyőszervezet az EU-s tagállamok felelősségére is felhívta a figyelmet.
Szigorítják az európai politikai pártok és alapítványok hozzáférését az uniós forrásokhoz: jogállamisági feltételeket támasztanak és egy hatóságot állítanak fel a pénzköltések ellenőrzésére. Amióta a Fidesz elhagyta az Európai Néppártot, ilyen támogatásokat nem kaphat, de most úgy tűnik, ez így maradhat akkor is, ha mégis sikerülne új jobboldali pártszövetséget gründolnia.
Egészen más témákról szólt volna az elmúlt két hónap, ha Vlagyimir Putyin nem rohanja le Ukrajnát. Három olyan ügyet néztünk meg, amely február 24. előtt a közbeszéd központjában álltak. Az egyik, a jogállamiság ügye már egy nap múlva folytatódhat, de a többi is visszatérhet.
Egy tévétársaság éppen rendőrökkel akciózott, amikor tavaly novemberben egy riasztás során elfogták Szájer József fideszes EP-képviselőt is, aki egy csatornán menekült egy illegális partiról.
A Fidesz kilépett az Európai Néppártból, ezzel a közösség elengedte a Fideszt, a magyar kormányt és részben az országot is - mondta a Fülkében Arató László, az EUrologus munkatársa.
A Fidesz azt mondja: még nincs döntés arról, hova lépnek át, miután szerdán bejelentették: az alapszabály módosítása miatt kilépnek az EPP frakciójából. Bármerre is indulnak azonban el, az nagy mozgásokat indíthat el.
Személyesen találkoznak az uniós állam- és kormányfők Brüsszelben. Számos téma kerül eléjük, jóvá kell hagyniuk a jogállamisági kompromisszumot, dönteni kell az új 2030-as klímacélkitűzésekről és a Törökország elleni szankciókról.
December 31-ével lemondott európai parlamenti mandátumáról Szájer József, a Fidesz politikusa. Az erről szóló döntéséről a mai napon tájékoztatta David Sassolit, a EP elnökét. Lelki terhekre hivatkozik, de a kormányt továbbra is támogatja.
Soha nem látott hévvel esett neki a magyar kormány az Európai Unió vezetőinek, miután kiderült: nem tudja elkerülni, hogy az uniós pénzek kifizetését a jogállamisági feltételekhez kössék. Varga Judit kiéheztetésről beszélt a héten, Orbán a migránskártyát húzta elő, és mindenki a magyar vétót emlegeti. De miről beszélnek és kinek van igaza? Az EUrologus rendet vág a nyilatkozatháborúban a csütörtöki EU-csúcs előtt.
Ahogy arra számítani lehetett, nem közeledtek az álláspontok jogállamiság és költségvetés ügyében a tagállamok között az EU úgynevezett Általános Ügyek Tanácsában, amelyen az európaügyi miniszterek vettek részt. A vitában a jogállamisági feltételrendszer alkalmazása mellett 13, ellene pedig 2 tagállam érvelt.
A magyar és a lengyel kormány vétójával előidézett exlex állapot a kompromisszumokon alapuló európai politika bukását jelenti – eddig. Mert a történetnek természetesen nincs vége, kívülállóként csak azt találgatjuk, hogy a résztvevők közül ki látott előre eddig, illetve mennyiben módosultak menet közben a stratégiák. És az (alag)útnak messze nem látjuk a végét.
Egy magas rangú uniós diplomata megerősítette az EUrológusnak, hogy a hétfő délutáni uniós nagyköveti tanácskozáson a teljes, költségvetéssel kapcsolatos csomagot napirendre tűzik és szavazásra bocsátják. Vagyis a tagállamoknak állást kell foglalniuk a következő hétéves költségvetés, a helyreállítási alaphoz szükséges saját források rendszere és a jogállamisági mechanizmus ügyében is.
