szerző:
Szűcs Ágnes (EUrologus)
Tetszett a cikk?

A Fidesz azt mondja: még nincs döntés arról, hova lépnek át, miután szerdán bejelentették: az alapszabály módosítása miatt kilépnek az EPP frakciójából. Bármerre is indulnak azonban el, az nagy mozgásokat indíthat el.

A fideszes képviselők függetlenként folytatják a munkájukat az Európai Parlamentben – nyilatkozta Deutsch Tamás, a Fidesz EP delegációjának vezetője az EUrologusnak. A politikus úgy fogalmazott,

nem ma, és nem is holnap fog eldőlni, melyik politikai csoporthoz csatlakoznak a magyar kormánypárt képviselői,

miután szerdán kiléptek az Európai Néppárt frakciójából.

Ugyanakkor Deutsch célzott arra, hogy „egy szűk éven belül” változások lehetnek az európai parlamenti erőviszonyokban, mivel a parlamenti ciklus közepén – azaz 2022 elején – újraosztják az EP-s vezető tisztségeket, és ilyenkor „sokkal könnyebben lehet megcsinálni egy új politikai formációt”.

Deutsch Tamás
MTI / Mohai Balázs

Lengyel–magyar barátság

Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoport, amelynek a lengyel kormánypárt Jog és Igazságosság (PiS) is a tagja, a Fidesz és a Néppárt hosszúra nyúló szakításának szinte minden fontosabb állomásán egyértelművé tette: tárt karokkal várják a magyar képviselőket. A Fidesz- és a PiS-kormányok barátságán túl gyakorlati okai is vannak a nagy fogadókészségnek: a Brexittel és a brit konzervatív képviselők távozásával 61 fősre apadt politikai csoport befolyásán nagyot lendítene a 12 fős magyar delegáció. A Fidesznek is megérné a csatlakozás, ugyanis a 27 fős lengyel delegáció után a magyar lenne a képviselőcsoport második legnagyobb pártja.

A Néppárt megszavazta az új eljárási szabályokat, a Fidesz kilép

Sosem volt fontosabb Magyarországon az érthető és pontos tájékoztatás az Európai Unióról, mint most. Az EUrologus brüsszeli újságíró csapatának célja, hogy az Európai Unióval kapcsolatos hírekről és eseményekről közérthetően, pontosan és ha kell, kritikusan számoljon be, illetve elemzéseivel segítse az olvasót a tájékozódásban.

Az EUrologus úgy tudja, hogy az ECR-ben vannak olyan kis, egy-két képviselőből álló tagpártok, amelyek kifejezetten tartanak a Fidesz és a PiS dominanciájától és a kilépésre is készek, ha a Fidesz megérkezik. Információink szerint néhány képviselő már egy éve megkezdte az óvatos tárgyalásokat annak érdekében, hogy a Fidesz csatlakozása esetén kilépjenek, és új politikai csoportot alakítsanak független képviselőkkel, illetve olyan néppártiakkal, akik a fősodornál konzervatívabbak, de a Fidesz illiberális politikáját már elfogadhatatlannak tartják.

Az Euractiv brüsszeli hírportálhoz viszont kiszivárgott egy olyan levél, amelyet Orbán Viktor a múlt héten küldött az Olasz Testvérek párt vezetőjének, Giorgia Meloninak, aki egyben az ECR elnöke is. A levélben a magyar miniszterelnök szorosabb együttműködést ajánlott az olasz pártnak.

Olyan bajtársakra van szükségünk, akikkel azonosan látjuk a világot és hasonló válaszokat adunk a mostani kihívásokra

– írta Orbán.

Giorgia Meloni és Orbán Viktor 2019-ben
AFP / ANDREA RONCHINI

A jobbszél is hívogat

Orbán levéléről és a Fidesz esetleges ECR-tagságáról megkérdeztük Deutschot is, aki azt válaszolta: természetes, hogy a Fidesznek kapcsolatai vannak a lengyel kormánypárttal vagy éppen a korábban és ismét kormányon lévő Matteo Salvini-féle Ligával. Azt azonban hangsúlyozta, hogy

jelenleg semelyik európai parlamenti frakcióval nem tárgyalnak a csatlakozásról, mert egészen eddig semmi nem indokolta ezt, a Fidesz számára egy opció volt csak, a néppárti tagság.

Salvini egyébként rögtön a keddi szakítás után üzenetet küldött Orbán Viktornak, amelyben a „magyar nép iránti barátságot és közelséget hangsúlyozta”. Mindez azért fontos, mert a fideszesek akár a jelenleg 76 fős a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) képviselőcsoporthoz is csatlakozhatnak. Itt Salviniék mellett a francia Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés, az Alternatíva Németországnak, a holland Geert Wilders Szabadságpártja és az Osztrák Szabadságpárt képviselőivel kellene együtt dolgozniuk. Ebben a felállásban viszont a Fidesz a harmadik legnagyobb párt lenne, a 28 fős olasz és 23 fős francia delegáció mögött.

Más kérdés, hogy az olasz sajtó már arról ír: a Liga, amely éppen koalícióra lépett Mario Draghi nemrég kinevezett kormányfővel, szívesen belépne az Európai Néppártba, ahol éppen a Fidesz helyét foglalhatja el. Olyannyira, hogy már a koalíciós megállapodást is részben az EPP-tagság motiválhatta.

Matteo Salvini
AFP / DIEGO RAVIER

Harmadik lehetőségként az is szóba jöhet, hogy a Fidesz vezetésével egy teljesen új európai parlamenti képviselőcsoport jönne létre, ahova az ECR-ből, az ID-ból és esetleg az Európai Néppártból is érkeznének olyan pártok, amelyek szimpatizálnak a magyar kormánypárt politikafelfogásával. Arra nincs sok esély, hogy az ECR-t és az ID-t egy az egyben sikerül összeolvasztani, mivel a szélsőjobboldali csoportban kifejezetten EU-ellenes formációk is vannak, míg a konzervatívok többsége elkötelezett az európai integráció mellett – főként a Fideszhez és a PiS-hez hasonló uniós támogatásokban érdekelt kelet-európai pártok.

Viszont ha a konzervatívok és a mérsékeltebb szélsőjobbosok mellé a Néppártból is át tudnának csábítani néhány képviselőt vagy a függetlenek közül is csatlakoznának páran, akkor könnyen létrejöhetne egy 100 fő feletti képviselőcsoport. Ez akár a harmadik legnagyobb politikai erővé válhatna az EP-ben, maga mögé utasítva a liberális-centrista 97 fős Európa Megújul frakciót.

Inog a Néppárt vezető pozíciója

Egy ilyen manőver nélkül is inogni kezdett a Fidesz kilépésével 175 fősre csökkent Néppárt vezető pozíciója, ugyanis a szociáldemokraták jelenleg is tárgyalnak az olasz Öt Csillag Mozgalommal. A politikai csoportban „megvan a fogadókészség”, de a tárgyalások eredménye attól függ, hogy a frakciótag olasz Demokrata Párt rábólint-e a csatlakozásra – tudta meg az EUrologus egy, a szociáldemokrata frakcióban dolgozó forrástól. Ha sikerül, akkor 147-ről 158-ra gyarapodik a szociáldemokrata csoport.

Ezek az erőviszonyok – ahogy arra Deutsch is utalt – a parlamenti ciklus felénél lesznek igazán fontosak, mivel ekkor az EP újraválasztja az elnökét, az alelnököket és szakbizottságok vezetőit is. Ha egy képviselőcsoport létszáma számottevően csökken vagy nő, esetleg egy új képviselőcsoport jön létre időközben, akkor a vezető pozíciók aránya is változni fog.

Manfred Weber
AFP / MARTIN BERTRAND

Ugyanakkor úgy tűnik, a Fidesz még nem látja teljesen véglegesnek a szakítást a Néppárttal. Egyrészt csak az EP-s képviselőcsoportból léptek ki, az európai ernyőszervezetnek – ha két éve felfüggesztve is, de – továbbra is tagjai maradtak. Deutsch pedig arról is beszélt, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy a Néppárt fog a Fideszhez fordulni nemsokára a kívülről támogatás ötletével, amelyet még Orbán vetett fel decemberben egy Manfred Weberhez, a Néppárt EP-frakciójának vezetőjéhez írt levelében.

A Néppárt számára a független képviselők is érdekesek lehetnek a megváltozott helyzetben – például a jobbikos Gyöngyösi Márton. Az EP-képviselő kérdésünkre azt válaszolta, hogy "ehhez mindkét fél részéről szükséges a szándék", de "míg a Fidesz a Néppárt ernyőszervezetének a tagja, addig nem érdemes erről beszélni."

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Gergely Márton hvg360

Feltételes szakítás: a Merkel-gyűlölő németeken múlik a Fidesz néppárti jövője

Sok víz lefolyhat még a brüsszeli ereszcsatornán, mire a Fidesz felfüggesztett néppárti tagságáról végső döntés születik. A szerdai döntés ugyanis a frakcióból való kilépésről határozott csak, a nagyobb kérdést függőben hagyta. Orbán Viktor számára kedvező lehet, hogy a döntő szóval bíró németek késő őszre szülhetik meg álláspontjukat.