Csütörtökön délután egy órakor kezdődik az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója, amely valószínűleg az utolsó lesz ebben az évben. Azért indokolt a feltételes mód, mert a Brexit miatt bármi elképzelhető. Megállapodás továbbra sincs az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli viszonyának feltételrendszerével kapcsolatban, de jó hír, hogy szerdán este Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit miniszterelnök személyesen találkozott Brüsszelben. A megbeszélésen annyiban maradtak, hogy bár továbbra is nagyok a nézetkülönbségek egyes kérdésekben, de vasárnapig döntésre fognak jutni. Ettől függ, hogy rendezett, vagy rendezetlen lesz-e a brit kilépés, és hogy szükség lesz-e arra, hogy az EU legmagasabb szinten is tanácskozzon. A mostani csúcson nem lesz vita sem a kérdésről, Ursula von der Leyen egy rövid összefoglalót ad az aktuális helyzetről.

Mindjárt a találkozó elején, az ebéd során szolgálják fel a jogállamisági témát. Az asztalon a menü mellett a német elnökség négyoldalas dokumentuma lesz, és minden jel arra mutat, hogy a tagállamok elfogadják a kompromisszumos javaslatot. A jogállamisági mechanizmus támogatói elérték, hogy hatékonyabb védelme legyen az uniós forrásoknak, ellenzői pedig időt nyertek az Európai Bíróság jogi állásfoglalásáig. Ráadásul az is valószínűnek tűnik, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslatával ellentétben a kondicionalitás csak a 2021-től induló pénzügyi keretekre vonatkozik majd, tehát azt korábban elbírált pénzek esetében nem lehet alkalmazni.

Ami a további napirendi pontokat illeti, az uniós vezetők foglalkoznak a járvánnyal összefüggő kérdésekkel, különös tekintettel a teszteléssel és az oltásokkal kapcsolatos munkára, valamint a korlátozások fokozatos feloldására. Ahogy egyre közelebb kerül az EU-n belül az oltások megkezdése, úgy növekszik az ezzel kapcsolatos álhírek terjedése. Erről is szó lesz, várhatóan bemutatják azt a rövid videót is, amelyet napokon belül minden nyelven elérhetővé tesznek és amely az oltással összefüggő tévhiteket igyekszik eloszlatni.

Fontos téma a klímavédelem, arról kell dönteni, hogy a 2030-ig vállalt 40 százalékos kibocsátáscsökkentést módosítják-e 55 százalékra. Utóbbi az Európai Bizottság friss javaslata, a végső cél pedig, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen. Ennek értelmezésén még vita folyik, több állam – például Magyarország – úgy véli, hogy ez nem kötelező mindenkire, csak egy átlagszám, amelyet az EU egészének kell teljesítenie. A gazdaság zöldítése rengeteg pénzt fog felemészteni és nagyon sok munkahely megszűnését is eredményezi, de új állásokat is teremt. Mindezek költségeire az EU új büdzséje biztosít forrásokat.

A csúcs témája lesz a terrorizmus és a radikalizáció elleni hatékonyabb küzdelem, beleértve a online platformokon terjedő erőszakra való felhívás. Fontos kérdés, hogy milyen intézkedéseket hozzon az EU Törökországgal szemben. Októberben ugyanis megállapították, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjében végrehajtott török mélytengeri fúrások sértik Ciprus és Görögország területi integritását. Decemberig adtak haladékot, hogy tárgyalásos úton rendezzék a kérdést, most azonban várhatóan továbblépnek és felkérik az Európai Bizottságot, hogy állítson össze egy szankciós listát.

Az állam- és kormányfők megvitatják az amerikai elnökválasztás eredményeit is. Korábban már elhangzott, hogy Joe Biden beiktatása után USA–EU-csúcsot szeretnének tartani, ha személyesen nem lehet, akkor videokonferencia keretében.

Az uniós találkozót az euroövezeti állami vezetők megbeszélése zárja majd le pénteken kora délután.