Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Sűrű a napirend a Brüsszel–Budapest tengelyen: az Erasmus-ügy kirobbanása óta felhagyott a kormány az Európai Bizottság cirógatásával, a szankcióellenes nemzeti konzultáció és a Katar-gate árnyékában újra dübörögnek az euroszkeptikus rigmusok.
Ez viszont most aligha visz előre. A Fülke legfrissebb adásában Arató Lászlóval, az EUrologus szerzőjével beszélgetett Nagy Iván László arról, van-e valójában Erasmus-botrány, miért akarja az Európai Parlament átvilágítani Várhelyi Olivér munkáját, pontosan mit kell tenni most az EU-s forrásokért és mennyi is forog kockán, és hogyan renitenskedhet az Orbán-kormány 2023-ban.
- 1:10: Miért beszélünk Erasmus-botrányról, amikor hónapok, ha nem évek óta lehetett tudni, hogy problémásak az egyetemi kuratóriumok?
- 3:30: Miért pont most lett belőle beszédtéma?
- 5:03: Miért súlyosabb az Erasmusnál a Horizont források visszatartása?
- 7:43: Brüsszelt is leköti az erasmusozás?
- 9:37: Mit jelent az, hogy az Európai Parlament szerint Várhelyi Olivér magyar biztos Orbán Viktor érdekeit szolgálja?
- 15:25: Miről fognak szólni Varga Judit és Navracsics Tibor jövő heti tárgyalásai? Hol tart most az EU-s forrásokért zajló küzdelem?
- 24:10: Mi nem felelt meg a tavaly őszi vállalásokban, és miért?
- 34:35: Meddig kell ténylegesen lezárulnia Magyarország és az Európai Bizottság vitájának?
- 36:57: Miért más a kormány uniós kommunikációja 2023-ban, mint 2022-ben volt?
- 40:50: Mennyire lehet orvosolni a Katar-gate-et?
- 46:03: Hogyan tudja zsarolni a magyar kormány az uniót 2023-ban?
