Bár a megállapodás pontos részletei nem ismertek, és nem is támogatja minden tagállam, de megszületett a többségi álláspont a károsanyagkibocsátás-mentes személyautók és kisteherautók kizárólagos forgalmazásáról 2035-től.
Az érdekképviselet állítása szerint jelenleg is több száz per zajlik a vasúttársaság ellen.
Szűkös, de a semminél több az a közvetlen uniós támogatás, amely nem a kormányon keresztül érkezik a civilekhez, önkormányzatokhoz.
A lengyel miniszterelnök szerint május végéig el is fogadhatják.
Brüsszelben úgy látják, hogy a magyar vezetés azért köti az ebet a karóhoz Finnország és Svédország NATO-csatlakozása ügyében, mert meg akarja kapni a befagyasztott milliárdokat, írja a német lap, mely Hegedűs Dániel külpolitikai szakértőt is megszólaltatja cikkében.
Ha az igazságszolgáltatásról van szó, még mindig inkább bízunk az unióban, mint a saját hazánkban.
A szokásos rendtől eltérően elmaradt a tavaszi EU-csúcs végét lezáró sajtótájékoztató – azt a benyomást keltve a sajtóban, mintha a banki részvények zuhanása elnémította volna az eurócsoport vezetőit.
Kétszázmilliárd forintos fejlesztési csomagot álmodott meg Budapest vezetése a 3-as metró vonalának felszínére: új villamost, a felüljárók elbontását, bicikliutakat ígértek. A projekttel egy gond van: EU-s pénzből valósítanák meg, ráadásul abból a forrásból, amit az Unió jogállamisági problémák miatt nem hajlandó egyelőre átutalni Magyarországnak.
A kormány állítja, hogy az Európai Unió rovarevésre kényszeríti a magyarokat, de a közeljövőben az ízeltlábúak jó eséllyel minimális mennyiségben kerülnek be a nyugati étrendbe. És azt sem fogjuk észrevenni.
Közelebb kerültünk ahhoz, hogy valóban érkezzenek uniós pénzek az országba.
A magyar kormány újfent azt állítja, hogy már csupán karnyújtásnyira van a megállapodás az EU-pénzekről. Magyarország az illegális kitoloncolások bajnoka az EU-ban. Ukrajna túlélése az amerikai republikánusokon múlhat. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel azt emelte ki az uniós csúcstalálkozó első napjának eseményei közül, hogy az EU egységes abban, hogy el kell számoltatni az ukrajnai háborúban elkövetett bűncselekmények felelőseit. Ennek része, hogy támogatják a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök, illetve az ukrán gyermekek deportálását szervező orosz tisztségviselő ellen bocsátott ki elfogatóparancsot.
Jóváhagyták az állam- és kormányfők az Ukrajnának szánt lőszermennyiség megnövelését és a szállítások felgyorsítását.
Daniel Freund EP-képviselő szerint inkább azt kellett volna kiírnia, hogy uniós pénzekre mond nemet.
Több mint kétórás eszmecserét folytattak az uniós állam- és kormányfők António Guterressel, az ENSZ főtitkárával. A megbeszélés után kiadott közlemény szerint az Európai Tanács és a főtitkár hangsúlyozta az EU és az ENSZ közötti együttműködés fontosságát “korunk sürgető globális kihívásainak kezelésében”.
Ulf Kristersson csütörtökön az uniós állam- és kormányfők egyeztetésén találkozott Orbán Viktorral, a svéd sajtónak pedig korábban azt ígérte, meg fogja kérdezni a magyar kormányfőt, miért csak a finnek NATO-csatlakozásáról szavaz a magyar Országgyűlés.
Az érkezők majdnem fele ázsiai volt tavaly.
Mintha a területfejlesztési miniszter nem egyeztetett volna Lázár Jánossal, aki továbbra is a „vidék az első" narratívát fújja.
Több uniós ország vezetője is nyilatkozott a nemzetközi újságíróknak az Európai Tanács ülése előtt. António Guterres ENSZ-főtitkár részvétele a tanácson a nemzetközi és külpolitikai témákra tereli ugyan a hangsúlyt, de az európai gazdaság helyzete és az olajársapkák kérdése is asztalon lehet.
A szokásosnál is hosszabb első napra lehet számítani az állam- és kormányfők csúcstalálkozóján. Csütörtökön délelőtt ugyanis Antonio Guterressel, az ENSZ főtitkárával tárgyalnak „kulcsfontosságú geopolitikai kérdésekről és a globális kihívásokról", majd munkaebéden vesznek részt az állam- és kormányfők, ezt követően veszi kezdetét a szokásos napirend.
