Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök optimistán tekintett az Európai Unió spanyol soros elnökségére és annak főbb céljaira. Az Európai Unió, pontosabban az Európai Tanács soros elnökségét 6 hónapos ciklusokban látják el a tagállamok, most Spanyolország következik. Az elnökséget ellátó tagállamnak fontos szerepe van az EU prioritásainak kidolgozásában, és a politikai egyességek előre mozdításában is. Ez most különösen releváns, mivel a mostani spanyol elnökség az utolsó teljes elnöki ciklus a 2024-es európai parlamenti választások előtt. Mivel a választások miatt a következő, belga elnökséget főleg a kampány, majd az új politikai erőviszonyok feltérképezése határozza majd meg, a spanyol elnökségre hárul a feladat, hogy minden még nyitott ügyet lezárjon a választások előtt.

Ez nem kis kihívás, ahogyan a sajtótájékoztatón szintén részt vevő Ursula von der Leyen is elmondta, jelenleg 250 futóban lévő ügy van az EU asztalán. Természetesen szürreális lenne azt várni a spanyoloktól, hogy ezek mindegyikét befejezzék, de van néhány stratégiai kérdés, amire mindenképpen pontot tenne a bizottság és a spanyol soros elnökség a következő fél évben. Ezt Sánchez is így látja, és elmondta

előre fogjuk mozdítani a még nyitott ügyeket.

Nyilvánvalóan Ukrajna támogatása nem lezárandó ügy, és még számos soros elnökségen át az EU feladata lesz, de van néhány olyan döntés, amit hamarosan meg kellene hozni. Az első annak az 50 milliárd eurós alapnak a jóváhagyása, amit az EU 2027-ig költene Ukrajna anyagi támogatására. Ehhez azonban az EU hétéves költségvetésének módosítására lesz szükség, ehhez pedig minden tagállam egyetértése kell, köztük Magyarországé is. Márpedig Orbán Viktor többek között az Ukrajnai költéseket is kifogásolta a Hol a pénz? néven ismert videómonológjában, vele ezek alapján lehet hogy nehéz dolga lesz Sáncheznek. Von der Leyen az EU fegyvergyártást támogató, röviden ASAP nevű programját emelte ki, ami segítene az EU hadiiparának hatékonyabbá tételében. Az így gyártott fegyverekből igény szerint jutna az ukrán hadseregnek, és az EU saját védelmi raktárainak feltöltésére is.

A spanyol elnökség prioritásai között szerepel az európai gazdaság versenyképesebbé tétele is. Sánchez szerint az EU-nak innovatív módon kell reagálnia a modern gazdasági környezet kihívásaira. Ide tartozik a Fitt for 55 klímacél elérése, és ennek feltételeinek megteremtése. Sánchez szerint a klímaválság kezelésének legjobb módja nem az, hogy elfordítjuk a fejünket, hanem az, hogy szembenézünk vele.

Ehhez szükség van az innováció ösztönzésére, és a gazdasági struktúrák fenntartható irányba terelésére. Ezt Von der Leyen is hasonlóan látja, szerinte fontos meggyőzni a vállalkozásokat, főleg a technikai szektorban, hogy Európa az a hely, ahol érdemes üzletelni.

Ehhez a spanyol elnökség alatt szeretnének lezárni például egy nélkülözhetetlen nyersanyagokról és egy mesterséges intelligenciáról szóló direktívát, elindítani az EU gazdasági rendszerének reformját és egy STEP nevű, stratégiai technológiákra fókuszáló gazdaságfejlesztési programot is.

A spanyol elnökség számára szintén fontos az, hogy az EU globális partneri kapcsolatait javítsa. Ebből a szempontból most Latin-Amerikán van a hangsúly, itt három főbb szabadkereskedelmi egyezményt is próbálnak véglegesíteni. Előrehaladott stádiumban van a MERCOSUR latin-amerikai országok csoportjával, a Mexikóval, illetve a Chilével tárgyalt egyezmény is, ezeket kellene véglegesíteni. A tárgyalások évek óta húzódnak, így az EU nagy reményeket fűz ahhoz, hogy a Latin-Amerikával alapvetően jó diplomáciai kapcsolatot ápoló Spanyolország végre pontot tud tenni a tárgyalások végére, és alá tudják írni az egyezményeket.

Talán a legnehezebb, de legfontosabb feladat, ami a spanyol elnökségre vár az EU új migrációs reformjának elfogadása lesz. A reform első verzióját már elfogadta az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament is, de ezt még egy kör egyeztetés és szavazás követi majd mindkét intézményben. A reformot 2016 óta próbálják tető alá hozni, és úgy tűnik, itt a politikai lehetőség, hogy végre elfogadják. Az egyetértés azonban nem teljes, Magyarország és Lengyelország is erősen ellenzi a reformot, és szerintük az, hogy a miniszterek az Európai Unió Tanácsában nem teljes egyetértéssel, hanem minősített többséggel döntött a javaslatról nem legitim. Ezt sem Von der Leyen, sem Sánchez nem így látja. A bizottság elnöke úgy fogalmazott: a politikai legitimitást az alapszerződések adják meg, tehát az, hogy az EU-s csatlakozásakor minden tagállam aláírta és elfogadta az EU alapdokumentumait. Márpedig a szavazás kapcsán Sánhez kiemelte, minden szabályosan zajlott.

A soros elnökség optimista, hogy végig tudják vinni ezt a reformot a következő fél évben.

Mi romolhat el?

Az első, de talán kisebb probléma, hogy Spanyolországban még a soros elnökség alatt választások lesznek, ami okoz némi bizonytalanságot. Bár Sánchez szerint ez nem befolyásolja az elnökség céljait, a mozgásban lévő helyi erőviszonyok semmiképpen nem ideálisak a hatékony munkavégzésre.

A második háttérben ólálkodó kérdés az EU hétéves költségvetésének módosítása, amihez az összes tagállam egyetértése kell. Ez fedezné a már említett ukrán segélycsomagot, a STEP innovációs programot, és menekültreformra is van benne 15 milliárd euró. Márpedig ezeknek egyike sem Orbán Viktor szíve csücske, és a magyar miniszterelnök fenyegethet a költségvetés módosítás vétójával az Európai Tanácsban, és megpróbálhat így nyomást gyakorolni az EU-ra a jogállamiság kérdésében is. Sánchez tehát lehet, hogy szembe találja majd magát Orbán Viktorral és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, akiknek a legtöbb kérdésben ellentétes elképzelései vannak. Például, míg Sánchez egy “föderálisabb Európában” látja a jövőt, addig a két közép-kelet európai tagállam erről hallani sem akar. Könnyen lehet tehát hogy Magyarország már megint az európai politika reflektorfényébe kerül, mint a spanyol elnökség egyik fő ellenlábasa.