Az ukrán elnök új videóüzenetében ismét olajembargót követelt Oroszországgal szemben. Az Európai Bizottság elnöke után Boris Johnson brit miniszterelnök is Kijevbe látogatott, az Európai Unió pedig újra megnyitja kijevi nagykövetségét.
Az orosz invázió kezdete óta ideiglenesen Lengyelországban működtek.
Ursula von der Leyen átnyújtotta Volodimir Zelenszkijnek az uniós csatlakozási folyamathoz szükséges kérdőívet.
Az uniós tagállamok nem csupán pénzt, hanem vagyontárgyakat is szankciók alá helyeztek.
A szankciók kiterjednek az oroszországi szén- és ipari importra, exporttilalmat rendelnek el bizonyos ágazatokban és kitiltják az orosz cégeket az európai közbeszerzésekből.
Az oxfordi történész szerint az ukrán háború után is folytatódhat Orbán Viktor európai pávatánca, Európának pedig döntést kell hoznia arról, hogyan viszonyul a kontinens keleti részéhez – átengedi-e az orosz érdekszférának, vagy megküzd a szuverenitásáért.
Egy pária Magyarország, uniós alapok nélkül intő jel lesz az EU-ban az önjelölt erős emberek számára: vannak a határok, ameddig megúszhatják. Az orbánizmusra még nincs gyógyír, de úgy néz ki, hogy Európában fel lehet tartóztatni – írja brit lap.
Nem a genderügy és a fegyverszállítás elutasítása miatt indult a jogállamisági eljárás.
Ha mégis belevágna a kormány az építkezésbe, a főváros minden politikai és jogi eszközzel azon lesz, hogy érvényesíthesse a budapestiek akaratát.
A magyar és lengyel jogállamiság védelmében indított, 7-es cikkely szerinti eljárás állásáról tartott vitát az Európai Parlament. A vitán volt szó Ukrajnáról, Putyinról, kereszténységről, demokráciáról és európai értékekről. Magáról az eljárásról viszont kevés szó esett, talán azért mert nem sok minden történt az elmúlt 3 és fél évben, mióta a 7-es cikkelyt aktiválták Magyarország ellen.
Magyarország esetében összesen öt kötelezettségszegési ejárásban hozott döntést az Európai Bizottság. Négy esetben a már megkezdett eljárást folytatják, az ötödik pedig egy új szabálysértési eljárás. A közbeszerzésekkel továbbra is gondok vannak.
Magyar mellett más európai EP-képviselők és szakértők vitáztak Strasbourgban kedden este arról, mit jelent a Fidesz győzelme otthon, az EU-nak és milyen kilátásokkal fut neki Orbán Viktor ötödik kormánya a külpolitizálásnak.
A lengyel pénzügyminiszter indoklása szerint egészen addig nem hajlandók támogatni a minimumadó bevezetését, amíg nem kapnak garanciákat arra, hogy reformokat vezetnek be a világ száz legnagyobb vállalatának adózásával kapcsolatban.
Erős napja van a külügyminiszternek: az ukrán nagykövet bekéretése után élesen bírálta az Európai Uniót is.
Elsőként Magyarország ellen vetette be az Európai Bizottság a jogállamisági normák megsértésére tartott új fegyverét: az uniós pénzek elvonását. De ez azt jelenti, hogy senki nem kap majd támogatást? És tényleg a "gyermekvédelmi" törvény miatt áll bosszút Magyarországon a brüsszeli testület?
Gulyás Gergely szerint vissza kellene térni a józan észhez és a párbeszédhez.
A magyar jogállamiságért felelős európai parlamenti jelentéstevő, Gwendoline Delbos-Corfield értékelte a magyar választást, amely szerinte szabad volt, igazságos viszont nem.
Az Európai Parlament plenáris ülésén közölte az Európai Bizottság vezetője, hogy élesítik a jogállamisági mechanizmust, mert Magyarországon veszélyben érzik az uniós források felhasználását.
Miután egyre több bizonyíték kerül nyilvánosságra az orosz hadsereg által, ukrán civilek sérelmére elkövetett kínzások, gyilkosságok részleteiről, az Európai Bizottság újabb, sorrendben már az ötödik szankciós csomag tervezetét jelentett be. Az egyik pont a paksi beruházást is érinti.
A külügyminiszter Brüsszelnek üzent, mert úgy látja, hogy nem veszik elég komolyan a Nyugat-Balkán európai uniós integrációját.
