Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ez a harc a végső
– no nem az, amit az ukrán állam a puszta túlélésért folytat, hanem az, amelyben a magyar kormány nem akarja beáldozni az egyre kevésbé fenntartható rezsicsökkentést. Orbán Viktor miniszterelnök, tőle nem szokatlan módon eposzi keretbe helyezve, élet-halál harcnak állította be az Oroszországgal szemben bevezetendő újabb szankciók uniós vitáját a Kossuth rádiónak adott nyilatkozatában.
Nehéz lesz az ébredés a magyar rezsiálomból az orosz-európai energiaháborúban
A lengyelek a Mol terjeszkedését, a németek pedig már a paksi atomerőmű orosz bővítését fúrják - belpolitikai triumfálása után egy hónappal Orbán Viktor egyre több veszteséget szenved el a Moszkva elleni energiaembargó körüli vitákban. Kérdés, meddig tarthatja 2014-es árakon a magyar háztartások energiafogyasztását, miután az elmúlt két év alatt 25-szörös volt az áremelkedés a szabadpiacon.
Az Európai Bizottság által kidolgozott, de csak az EU Tanácsa által elfogadható csomagnak része az orosz nyersolajra és olajszármazékokra még az idén bevezetendő embargó. A kormányfő szerint Magyarország nem képes meglenni orosz olaj nélkül, az embargó miatt nemhogy a rezsicsökkentésről kellene lemondani, de a magyar gazdaság lényegében összeomlana. Az embargóra tett javaslat „felér egy, a magyar gazdaságra ledobott atombombával” – mondta a miniszterelnök, fenntartva, hogy Magyarország azt nem támogatja, s ezt hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is hétfőn az Országgyűlésben.
