Eddigi legnehezebb uniós vitái elé néz Orbán Viktor kormányfő, amelyek végén akár több száz milliárd forintot is visszatarthat az Európai Unió a magyar korrupciós kockázatok miatt.
Az EP-képviselők és az ukrán politikusok is a szankciók fokozására szólítottak fel.
A dokumentumról szerdán szavaznak az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságában.
A kanadai lap tudósítója arról ír: a magyar kormányfőnek is vannak sebezhető pontjai, például a megrendült szövetsége Lengyelországgal. Lapszemle.
A szerb magánvállalkozás, amelynek 2020-ban 0 forint bevétele volt, 4,2 milliárd forint uniós támogatást kap.
Megtartotta első ülését az Európai Parlament a Pegasus szoftver használatát vizsgáló bizottsága, ahol az ügyet felderítő civil szervezetekkel és újságírókkal beszéltek. A magyar kormány tevékenysége ezúttal is központi szerepbe került a meghallgatás során. A testület első alelnökévé Rónai Sándor DK-s képviselőt választották.
Orbán Viktor túlfeszítette a húrt, és ezt rossz néven vették tőle a visegrádi partnerek – írja összefoglalójában Philipp Fritz, a konzervatív német Die Welt újságírója, akinek szakterülete Lengyelország, Ukrajna és a három balti állam. A szerző lehetségesnek tartja, hogy befellegzett a regionális együttműködési fórumnak, pedig az időnként roppant erősnek tűnt.
Orbán Viktor évek óta próbál egységet kovácsolni Európa szélsőjobboldali pártjai között. Az egyeztetések eddig is döcögősen zajlottak, többen kihátráltak, az orosz-ukrán háború azonban még a maradók számára is új helyzetet teremtett. A pártok nem hunyhatnak többé szemet a köztük lévő legnagyobb ellentét fölött: a pártok egyik része közel áll Oroszországhoz, a másik pedig oroszellenes.
Az Európai Unió további ötvenmillió eurós (17 milliárd forint) humanitárius támogatást nyújt az orosz invázió által érintettek támogatására, ebből 45 millió eurót humanitárius projektekre fordít Ukrajnában, 5 millió eurót pedig Moldovában - jelentette be az Európai Bizottság vasárnapi közleményében.
A demokratikus pártok és a sajtó számára létfontosságú, hogy sok embert tudjanak megszólítani – de nem állnak jól ezen a területen. A németek, az osztrákok, és a magyarok továbbra is fenntartásaikat hangoztatják az Oroszország elleni teljeskörű szénhidrogén-bojkott ügyében. A hvg360 válogatása a világlapok cikkeiből.
Népszavazás az EU-kilépésről, munkatábor a raboknak, családtervezési hatóság a cigányság gyarapodásának megfékezésére – pár ötlet a korábbi, szélsőjobboldali Jobbiknál is szélsőségesebb Mi Hazánk programjából, amelynek egyes elemei akár kormányzati javaslatok formájában is visszaköszönhetnek.
Az intézkedést az orosz szén behozatalát korlátozó lépéshez hasonlóan több fokozatban hajtják majd végre.
Az EU kiszélesítette igazságügyi együttműködését Ukrajnával.
Magyarország 300 millió euróra számíthat a helyreállítási támogatás forrásaiból.
Nem szorongatták meg túlzottan kollégái jogállamisági kérdésben Varga Juditot az uniós miniszterek keddi ülésén Luxembourgban. A neheze azonban még hátravan: a magyar kormánynak hamarosan a 7-es cikkely szerinti eljárás újabb meghallgatásán és a jogállamisági eljárás során is védenie kell majd az álláspontját.
Az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke szerint az Európai Bizottságnak másfél éve lett volna alkalma lépni, de most Orbán Viktor nyugodtan mondhatja, Brüsszel ezzel a magyar szavazópolgárok döntését kívánja megtorolni.
Négy másik ország mellett a magyarországi jogállamiság a téma az Általános Ügyek Tanácsán Luxembourgban. Az Európai Bizottság éppen egy hete jelentette be, hogy hivatalosan is megindítja a jogállamisági eljárást Magyarország ellen. Varga szerint nem vehetnek el tőlünk olyan pénzeket, amelyeket még meg sem kaptunk, de ez az érvelés nem stimmel.
Annak biztosítását, hogy az elektromos és elektronikus eszközök tíz éven át javíthatók legyenek, már tavaly bevezette az EU – most azonban ennél sokkal tovább menne. Ehhez viszont a fogyasztásfetisizáló kapitalizmus logikájával radikálisan szembemenő szabályokat kell jogi formába öntenie.
Az ukrán-orosz háború, a koronavírus és a választási kampány forgatagában a hazai közvélemény jelentős részének ki is ment a fejéből a Pegasus-botrány. Az európai parlamenti képviselőknek azonban nem felejtkeztek meg róla, és március elején egy vizsgálóbizottság felállítása mellett döntöttek, amely mostanra meg is kezdte a munkát. Ez még fejfájást okozhat a magyar és a többi, visszaéléssel vádolt kormány számára.
Hamarosan szinte mindent akkumulátorról fogunk működtetni Európában, ezért óriási a tétje annak, hogy az unió hogyan regulázza a területet. A szegényebb tagállamok fizetik majd a gazdagok úri mulatságának árát, vagy mindenki jól jár a piac robbanásával?
