Az illetékes uniós biztos lemondását, az általa felügyelt kiadvány elégetését és Európa keresztény gyökereinek megvédését követelték az Európai Parlamentben.
Mintegy 11 millió forintos támogatásra számíthat jövőre a Budapest Pride.
Nagyon zsúfolttá váltak az uniós politika utolsó idei napjai, hiszen ezen a héten számos új bejelentést tett közzé az Európai Bizottság, többek között a schengeni kódex reformjára, vagy az energia- és klímapolitikára vonatkozóan. Ezen felül egymás kezébe adták a kilincset a volt szovjet tagköztársaságok (mínusz Fehéroroszország), a Keleti Partnerség vezetői, plenáris ülést tart az Európai Parlament, újabb négy tárgyalási csatlakozási tárgyalási fejezetet nyitott az EU Szerbiával, és mindezek betetőzéseként az állam- és kormányfők is csúcstalálkozót tartanak, amelyen elköszön a szlovén és beköszön a francia elnökség.
Ismét napirendre tűzték az európaügyi miniszterek Brüsszelben a 7-es cikkely szerinti, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folyó eljárást. Már több mint három éve szavazta meg az Európai Parlament az eljárás megindítását javasló állásfoglalását, azóta azonban a tagállamok szintjén nagyon lassan halad az eljárás.
A reformtervezet megnyitná a lehetőséget a közös határ közelében feltartóztatott illegális migránsok átadását egyik tagállamból a másikba.
A szivárványcsaládok számára nagyon fontos ítéletet hozott az Európai Bíróság, amely döntés a szabad mozgáshoz és más uniós alapjogokhoz való hozzáférést is tisztázott.
Egy évtized is kevés volt a felzárkózásra.
Bár a franciák nincsenek oda az unióért, elnökük, a demokrácia önjelölt bajnokaként mégis az EU-ra teszi tétjét, mert abban megoldást lát a populizmussal szemben, mind odahaza, mind a kontinensen – írja Emmanuel Macron francia elnök budapesti útja Charles Bremner, a The Times veterán párizsi tudósítója.
Azért van egy kis csavar is a dologban: egy negatív PCR-tesztet fel kell tudni mutatni az utazni vágyóknak.
Párizs uniós jogi lépésekkel fenyegette meg Nagy-Britanniát a halászati vitában. Egy nappal a határidő lejárta után London újabb 23 engedélyt adott ki a francia halászoknak, akik azzal fenyegetőznek, hogy karácsony előtt elzárják Nagy-Britanniát a kontinenstől.
Közös sajtónyilatkozatot tett Emmanuel Macron és Orbán Viktor budapesti találkozójukkor hétfő délután, amelyben hangsúlyozták: tisztelet van a két ország között, és több európai célja is megegyezik a franciáknak és a magyaroknak. A francia elnök később a V4-es országok miniszterelnökeivel, ellenzéki politikusokkal, köztük Márki-Zay Péterrel és Karácsony Gergellyel is tárgyal. Legutóbb 2007-ben járt itt a francia elnök.
Az EU külügyminiszterei tanácskoznak hétfőn Brüsszelben. A megbeszélések egyik szünetében tartott sajtótájékoztatót Szijjártó Péter, ahová a szokásoknak megfelelően ezúttal is csak a kormánypárti sajtót hívták meg.
A francia elnök hétfői budapesti látogatása két szempontból fontos: egyrészt ezen a héten tartják a soron következő találkozójukat az állam- és kormányfők Brüsszelben, másrészt január 1-jétől Franciaország veszi át az elnöki teendőket.
Orbán és Vucsics viszont gyakran és szívesen teszi közszemlére hűségét, de az elköteleződés visszafele is elsülhet.
Zászlajára tűzte a cannabis legalizálását az új német kormánykoalíció, miközben több nyugat-európai állam is leszámolni készül a büntetésalapú megközelítéssel, amivel elismerik az eddigi cannabispolitika társadalmilag kártékony és a büdzséket is terhelő voltát.
Sokféle értelmezés született az Alkotmánybíróság pénteki döntését követően arról, a magyar állam mennyire rúghatja fel erre hivatkozva az uniós jogot. Az eddigi gyakorlat azonban azt mutatja: Brüsszellel ugyan szívesen szembemegy az Orbán-kormány, az Európai Bírósággal azonban óvatosabb.
Az Európai Bizottságot egyelőre nem nyugtalanítja a magyar Alkotmánybíróság ítélete, egy uniós szakjogász szerint azonban ez a döntés új távlatokat nyit meg egy autoriter rezsim előtt.
Az igazságügyi miniszter szerint jogi kerítést épít a határozat a meglévő fizikai mellé.
Az Alkotmánybíróság Varga Judit igazságügyi miniszternek a kormány nevében beadott kérdésére válaszolt. Kimondta: a magyar állam addig gyakorolhat nem kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó jogokat, amíg nincs közös EU-intézkedés.
A francia elnököt tervezett budapesti látogatásáról kérdezték.
