Harciasan üzentünk Brüsszelnek, bár velünk most nem foglalkoznak
Nagyon zsúfolttá váltak az uniós politika utolsó idei napjai, hiszen ezen a héten számos új bejelentést tett közzé az Európai Bizottság, többek között a schengeni kódex reformjára, vagy az energia- és klímapolitikára vonatkozóan. Ezen felül egymás kezébe adták a kilincset a volt szovjet tagköztársaságok (mínusz Fehéroroszország), a Keleti Partnerség vezetői, plenáris ülést tart az Európai Parlament, újabb négy tárgyalási csatlakozási tárgyalási fejezetet nyitott az EU Szerbiával, és mindezek betetőzéseként az állam- és kormányfők is csúcstalálkozót tartanak, amelyen elköszön a szlovén és beköszön a francia elnökség.
Bár a csütörtökön kezdődő uniós csúcs napirendje nagyon kiterjedt, sok témát ölel fel, de egyetlen ügy sem olyan, amiben azonnali fontos döntést kell hozni. Ebből a szempontból nem lehet összehasonlítani ezt a csúcsot az egy évvel ezelőttivel, amikor Magyarország és Lengyelország éppen az uniós költségvetést akarta megvétózni, és már mindenféle válságtervek készültek, hogy egyáltalán működőképes maradjon az EU. Most ilyen előre láthatóan nem fog történni, az EU-csúcs programját pedig egyetlen napra, csütörtökre sűrítette össze Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Kampány az oltásokért
A Covid-járvány, az energiaárak, a stratégiai iránytű, a migráció külső aspektusai, Ukrajna, EU–Afrika-csúcstalálkozó és Fehéroroszország hibrid hadviselése szerepel a napirenden. A vezetők pedig egy nap alatt megbeszélnek mindent: a tervek szerint korán kezdik és későn fejezik be a megbeszéléseket.
A végkövetkeztetések tervezete szerint arra is buzdítanak majd a tagállamok, hogy mindenki vegye fel a harmadik oltást is. Vélhetően elfogadják az Európai Bizottság javaslatát az oltási igazolások érvényességére, vagyis a második (a Janssen-vakcina esetében az egyetlen) oltás után fél évig plusz három hónapig lesznek érvényesek a dokumentumok, az emlékeztető oltás felvételével ez egyelőre nem ismert időtartamra meghosszabbodik.
Mindent meg kell tennünk az oltástól távolmaradók félelmeinek leküzdésére és a hamis hírek terjedésének megállítására
– írta meghívólevelében Charles Michel, a tanács elnöke.
Folytatnak egy októberben megkezdett témát is, amely az energiaárakra vonatkozik. Az Európai Bizottság az elmúlt hetekben nyilvánosságra hozott két dokumentumot, amelyek iránymutatást adnak a tagállamoknak arra nézve, hogyan a segíthetnek szolgáltató cégeiknek és polgáraiknak az árak mérséklése érdekében. Az uniós államok körében három jól körülhatárolható csoport alakult ki ebben a kérdésben. A piacbarát államok szerint ez pillanatnyi helyzet, érdemi beavatkozásra nincs szükség. A francia–spanyol álláspont szerint azt kell megvizsgálni, hogy a piacok rendben reagálnak-e erre a helyzetre, vagy pedig beavatkozásra van szükség. Elsősorban a közép-kelet-európai országok szerint pedig a jelenségről nem lehet úgy beszélni, hogy közben ne vonjuk ebbe bele a gazdaság zöldítését célzó FitFor55 törvénycsomagot.
Stratégiai iránytű
Horderejét tekintve talán a legfontosabb téma, aminek első hallásra semmi értelme sincs: a stratégiai iránytű. Ez az EU saját védelméről és biztonságáról szóló politika, amely iránti igény a trumpi politika kapcsán fogalmazódott meg egyre erősebben. Vagyis a cél az, hogy az Európai Unió rendelkezzen azokkal a képességeikkel, amelyekkel saját magát meg tudja védeni, s nem szorul rá külső segítségre.
Ettől függetlenül a transzatlanti kapcsolatok nem szorulnak háttérbe, de az EU-nak saját erőből is garantálnia kell polgárai biztonságát. Ennek érdekében a cél az, hogy a különböző uniós politikákat össze lehessen hangolni. A következő fél évben sokat fogunk erről hallani, mert a francia elnökség számára ez az egyik prioritás.
A migráció visszatér
Több téma is érinti majd a migráció kérdését, de elsősorban a külső aspektusokról lesz szó, mert ebben többé-kevésbé egyetértés van a tagállamok között. A kérdés az, hogy tudná az EU a különböző politikáit összehangolni annak érdekében, hogy azok hatással legyenek a migránsokat kibocsátó államokra. Nem diplomácia nyelven ez azt jelenti, hogy az EU olyan fejlesztési és vízumpolitikai szabályokat akar meghatározni, amelyek rábírják a harmadik országokat az együttműködésre és a bevándorlók visszatartására. Még érthetőbben:
a zsarolás különböző, szofisztikált formáit szeretné a gyakorlatba átültetni az EU.
A migrációhoz is kapcsolódik, hogy február végén EU–Afrika-csúcstalálkozó lesz Brüsszelben, mindkét oldalról valamennyi állam- és kormányfő személyes részvételével. Ez a téma szintén kiemelt fontosságú a francia elnökségi programban.
Az Európai Tanács ülése foglalkozik továbbá a fehéroroszországi helyzettel, arra keresve választ, milyen válaszlépésekkel lehet a legjobban ellensúlyozni a minszki rezsim által indított, a szervezett migráció jelentette hibrid támadást. A tagállamok vezetői tárgyalnak továbbá az orosz csapatösszevonásokkal is az ukrán határ közelében. Ezzel kapcsolatban Charles Michel kijelentette: egy Ukrajna elleni esetleges katonai agressziónak
súlyos következményei és költségei lesznek Oroszország számára.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyébként szerdán délelőtt az Európai Parlamentben azt mondta, hogy az EU megmutatta az erejét, és sikerült meghátrálásra kényszerítenie a fehérorosz rezsimet az EU keleti határán. Hozzá kell tenni, hogy a Bizottságnak ebben kétségkívül nagy szerepe volt, amikor biztosok utaztak a Közel-Keletre és sikerült elérniük, hogy leállítsák a migránsokat Fehéroroszországba szállító járatokat.
Szlovén egyenleg Párizs árnyékában
A leköszönő szlovén elnökség is mérleget vonhat majd. Megszokott, hogy minden elnökség nyakába kap valamilyen váratlan, azonnali intézkedéseket igénylő feladatot, a szlovéneknek a keleti határválság jutott. És természetesen a Covid-helyzetet is ide kell sorolni, amely azonban már elnökségeken átívelő feladatot jelent, hiszen akár társadalmi, akár gazdasági hatásait tekintve velünk volt és velünk maradt.
A szlovének nem léptek előre, és valószínűleg nem is akartak igazán előrelépni a jogállamiság megvédése terén, kényszerből tartottak egy meghallgatást a magyar és a lengyel jogállamiságról, de leginkább asszisztáltak ahhoz, hogy az Európai Bizottság nem alkalmazza a jogállamisági mechanizmust. Mindeközben a szlovén kormány is a támadások kereszttüzében áll saját demokratikus működésük hiányosságai, vagy éppen az Európai Ügyészség munkájának szabotálása miatt.
És meghaladta az erejüket az is, hogy a migrációs paktum tárgyalásában eredményeket érjenek el.
Ugyanakkor sikerült megállapodásra jutniuk az EU mezőgazdasági politikájának reformjáról, és nagy energiát fektettek a nyugat-balkáni bővítésbe is, ennek eredményei azonban még nem igazán láthatók – és erről nem a szlovének tehetnek. Sikerként könyvelhetik el, hogy további tíz évre meghosszabbították a roamingdíjak eltörlését, de egy fűszálat sem tettek keresztbe a téli-nyári időszámítás eltörléséért.
A mostani EU-csúcs viszont már majdnem olyan, mintha a franciák állították volna össze. A stratégiai autonómia, a migrációs jogalkotás rendezése, az energiakérdés mind olyan területek, amelyekben Emmanuel Macron előre szeretne lépni.
"Fellendülés, teljesítmény, kötődés" – ez a hármas jelszava a francia elnökségnek, s ez tükrözi a gazdasági helyreállítás utáni időszakra vonatkozó prognózist is. A vezetési "stílust" tekintve kérdés, hogy el tud-e szakadni Macron a britek kilépése után alapértelmezetté vált Párizs–Berlin-tengelytől. Ha igen, akkor ez azt jelenti, hogy ebbe a központi erőtérbe más államokat be kell vonzani, de erre mindig kaphatók a Benelux-országok, illetve az EU-t finanszírozó és így ellenőrizni is akaró "fukarok": Hollandián kívül Ausztria, Dánia és Svédország.
Macron előrelépést szeretne a digitális átállás, klímacélok és a gazdasági fellendülés összehangolása, a szociális Európa védelme és a schengeni övezet reformja terén is. Ezek nagyon ambiciózus elképzelések, így kellő támogatás nélkül fennáll a veszélye, hogy a sok tervből kevés eredmény lesz. Különösen úgy, hogy áprilisban elnökválasztás is lesz Franciaországban.
Az EUrológus forrásai szerint mindez azt jelenti, hogy az első három hónapban gőzerővel folyik majd a döntéshozatal – s ha Macron itt eredményes lesz, akkor ezt jól fel tudja majd használni az elnöki kampányában is.
Deutsch-előszó
Az Európai Parlament csúcsot előkészítő vitájában a fideszes Deutsch Tamás előlegezte meg a magyar kormánypárti álláspontot.
Európa évek óta hadban áll az illegális migrációval és az illegális migrációt támogató bevándorláspárti erőkkel
– így kezdte beszédét, majd azt is mondta, hogy a brüsszeli bürokrácia jobb esetben csak tehetetlenkedik, rosszabb esetben hátba támadja az EU határait és emberek millióit védő tagállamokat és az Európai Bizottság “eddigi javaslataiban minden benne van, ami nem kell, és semmi sincs benne, ami kell a határvédelemhez”.
Az állam- és kormányfők csúcstalálkozója csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődik, ezen első alkalommal vesz részt az új német kancellár, Olaf Scholz, de új lesz a korrupcióellenes programmal a bolgár választásokat megnyerő párt miniszterelnöke, Kiril Petkov és az új osztrák kancellár, Karl Nehammer is.
Ezt megelőzően az EU–Keleti Partnerség-csúcstalálkozó csütörtökön délután 4-kor veszi kezdetét. Itt máris fontos diplomáciai sikerről lehet beszámolni, az Európai Tanács elnöke, Charles Michel – felvállalva a közvetítő szerepét – már tegnap egy asztalhoz ültette az örmény és az azeri vezetőt.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
