Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Egy évtized is kevés volt a felzárkózásra.
Az uniós támogatásban részesült cégek árbevétele ötödével lassabban nőtt, mint az összes többi cégé – írta meg a G7. A lap azt írta, hogy 2010-ben összesen 185 milliárd forinthoz jutottak hozzá a magyar társaságok, ennek hatása viszont az lett, hogy a foglalkoztatottak száma 2019-ig négy százalékkal csökkent. Annak ellenére is, hogy az állami gazdaságpolitika az elmúlt tíz évben szinte mindig a munkahelyteremtéssel kötötte össze a támogatások kommunikációját.
Az árbevétel növekedésében nagy az eltérés a támogatott cégek és a többiek között. A támogatáshoz jutó nagyvállalatok növekedése volt az, ami leginkább elmaradt az átlagtól, míg a kisebb cégeknél, ha enyhén is, de átlag feletti volt a dinamika. Ezek alapján viszont olybá tűnik, hogy a nagyvállalatok uniós pénzből való támogatása kevésbé hatékony.
A támogatott cégek növekedési üteme átlagosan húsz százalékkal volt alacsonyabb a nem támogatott cégekénél: az összes vállalkozás 7,1 százalékkal nőtt átlagosan, a támogatottak csak 5,7 százalékkal. A G7 szerint ez azt jelenti, hogy több cég a járadékvadászatra, vagyis a támogatások lehívására építi üzleti modelljét, sokkal kevésbé egy valós, üzletileg megalapozott tevékenységre.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?