António Costa, az Európai Tanács elnöke január 22-ére rendkívüli EU-csúcsot hívott össze Brüsszelbe. Nem videokonferenciát, hanem személyes ülés szerveznek, egyetlen téma lesz napirenden: a transzatlanti kapcsolatok. A csúcstalálkozón a vezetők dönthetnek az eddig még soha nem alkalmazott, úgynevezett Kényszerellenes Eszköz aktiválásáról az USA-val szemben
Ez már zsinórban a harmadik hét, amikor jelentősen drágulnak, és a második hét, amikor új rekordot állítanak fel a nemesfémek az egyre növekvő nemzetközi kockázatok miatt.
Szlovákia korábbi ügyvezető miniszterelnöke szerint a Beneš-dekrétumokat halott törvényeknek kellene nyilvánítani, amelyek alapján nem lehet eljárásokat indítani. A politikus most induló európai uniós podcastunk vendége volt.
A Politico szerint a találkozóra csütörtökön kerülhet sor, Trump davosi látogatása után.
A tagországok uniós nagykövete tárgyalnak arról, mit kezdjenek az amerikai elnök grönlandi nyomulásával.
A börtönök és a sajtószabadság helyzete Olaszországban finoman szólva sem rózsás. Van azonban egy terület, ahol a börtönök és a sajtószabadság egyedülálló módon metszik egymást: a börtönmagazinok terén, amelyek a börtönökben, fogvatartottak részvételével készült kiadványok. A Pulse együttműködés keretében készült írásban kitérünk a magyar helyzetre is.
A "kereskedelmi páncélöklöt" a kínai visszaélések ellencsapásaként állították össze, mostani bevetéséről heves vita várható.
Az EU "határozott választ" ígér, miközben a tagállami vezetők sorban ítélik el az amerikai elnök újabb zsarolási kísérletét.
Az EU-országok többsége támogatta a megállapodást, ami 700 millió embert érint, Ursula von der Leyen írta alá a Dél-amerikai Közös Piac képviselőivel.
Orbán Viktor továbbra is harcolna Brüsszellel a befagyasztott uniós forrásokért, ám ezekhez a pénzekhez nagy valószínűséggel csak egy új kormány férhet majd hozzá. A mintegy 20 milliárd euró felszabadítása viszont kizárólag bizonyítható reformok árán lehetséges, amelyek megvalósítása korántsem lenne egyszerű. Nem a magyar lenne az első ilyen eset az Európai Unióban: számos párhuzam vonható Lengyelországgal. A magyar helyzet azonban több szempontból bonyolultabb, az is kérdés, mire megy egy új kormány a Fidesz nélkül.
Egy nemrégiben közzétett uniós dokumentumból kiderül, hogy Magyarországnak a legrosszabb esetben 348 menedékkérőt kellene az új menekültügyi jogszabály alapján befogadni, ugyanakkor az egyik legnagyobb uniós határkapacitást kell felállítania. Ennek minden bizonnyal erősen túlzó magyar adatszolgáltatás a magyarázata. Elmagyarázzuk, miért.
Szili szerint a jogszabály súlyosan sérti az Európai Unió alapjogi és a jogállamisági elveit.
Ódor Lajos európai parlamenti képviselő, Szlovákia korábbi ügyvezető miniszterelnöke szerint a Beneš-dekrétumokat halott törvényeknek kellene nyilvánítani, amelyek alapján nem lehet eljárásokat indítani. A politikus szerint a helyzet még szürreálisabbá vált, hogy börtönnel fenyegetik azokat, akik megkérdőjelezik a törvényt. Ódor Lajos új uniós podcastunk vendége volt.
Egy napirendre sem vett kérdés ügyében soha meg nem született döntést vesz biztosra a kormány. A kormány és a párt propagandája teljesen összecsúszott az ukrán újjáépítés költségeivel kapcsolatban, de mi igaz abból, hogy Brüsszel megszorító intézkedésekkel 1,3 millió forinttól fosztana meg minden magyar családot?
Az EUrologus európai parlamenti információi szerint a köztársasági elnök január 27-én fog felszólalni az EP plenáris ülésén a Holokauszt Emléknapon. Nem sokkal később – ezt cáfolva – azt a pontosítást kaptuk, hogy nem erre az eseményre, hanem egy későbbi plenáris ülésre hívhatják majd meg Sulyok Tamást.
A volt lengyel igazságügy-miniszternek nyújtott menedékjog próbára teszi az uniós jogrendszert, és jóvátehetetlen károkat okoz az amúgy is feszült magyar–lengyel viszonyban – írja a DW kommentárja.
A SAFE programban összesen 19 ország nyújtott be finanszírozási igényt, izgulnivalója egyedül hazánknak van.
Az EU-s jog professzora, sok nemzetközi elismerés nyertese, akit a Politico a 40 legbefolyásosabb influenszer közé sorolt az Unióban, arra figyelmezteti a politikacsinálókat, hogy óvakodjanak a pánik szülte reformoktól, amelyek fenyegethetik az eredményeket, amelyeket az EU nagy nehezen elért.
Brutális dolgokat ír az amerikai nemzetbiztonsági stratégia Európáról, leginkább azért, mivel kivetíti az USA belső félelmeit az öreg kontinensre – állapítja meg a Financial Times gazdasági elemzője. A dokumentum célként azt fogalmazza meg, hogy az Egyesült Államok segítsen a földrésznek irányt váltani. Ehhez pedig igénybe venné a „hazafias pártok” segítségét.
A Patrióták Európáért a Mercosur-megállapodás miatt döntött a bizalmatlansági indítvány benyújtása mellett. Szerintük az Európai Bizottság elnöke még azelőtt alá akarja írni a szerződést, hogy az Európai Parlament ehhez a jóváhagyását adná.
