#Európai Unió


Mi is kínlódni fogunk, mint a japánok?

Öt éve, a világgazdasági válság óta nem volt olyan, mint ami most történt: az európai gazdaság legerősebb körénél csökkentek az árak. Az EU-ban a gazdaság nem túl acélosan teljesít, ez pedig felidézheti a durván harminc éve ugyanezekkel a bajokkal küszködő Japán példájának megismétlődését. Van mitől tartanunk?


Orbánra uszítaná Merkelt az MSZP

Szanyi Tibor szerint a német kancellár azzal viszonozhatná Horn Gyula és Németh Miklós történelmi tetteit, ha budapesti látogatásán megmondaná Orbánnak, hogy nincs helye a demokratikus európai politikusok közösségében.


2009 óta nem történt ilyen az eurózónában

Több mint öt éve nem történt olyan az eurózónában, mint tavaly decemberben: mínusz 0,2 százalékot mutatott ekkor az éves árindex. Vagyis itt lehet az eurózónás defláció. Ezek a fejlemények komoly fejtörést okozhatnak az Európai Központi Banknak.





Annyi minden történt idén, hogy csak kapkodtuk a fejünket

Lett euró, német minimálbér, olajár, Déli Áramlat, kakaskodó oligarchák által kirobbantott bolgár bankválság, államcsőd, rubel, megint a görögök, ebolajárvány, uniós gazdasági ösztönző csomag, kínai és japán növekedési gondok, banki gigabírság. Többek között ezekről is szólt 2014 a nemzetközi gazdaságban.



És ha Brüsszel fizetné a munkanélküliségi segélyt?

Már az Európai Parlament is arról elmélkedik, hogy megfontolandó lenne bevezetni egy közös uniós munkanélküliségi ellátást, tompítandó a blokkon belüli szociális feszültségeket. Nem beszélve arról, hogy ezzel a válságba süllyedt országok gazdasági teljesítményét is javítani lehetne. A bökkenő az, hogy ez csak az eurózóna tagállamaira vonatkozna, és nem biztos, hogy a gazdagabb országok beraknának komoly összegeket a kalapba. Gond lehet továbbá az is, hogy igencsak szerteágazóak az uniós szociális, munkaerő-piaci rendszerek. Jöhetne a munkanélküliségi segély (egy része) Brüsszelből, vagy sem?


Most az azeri gázra kattantunk rá

Amikor egy hete Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy Oroszország a maga részéről befejezettnek tekinti az Ukrajnát elkerülő, a közép- és dél-kelet-európai országokon át Ausztriába tartó Déli Áramlat gázvezetéket, a Brüsszelben tárgyaló Szijjártó Péter csak annyit tudott kibökni, hogy a kormány akkor majd keres a helyzet kezelésére alternatívát. Napokra volt csak szükség, hogy a kormányzati kommunikációban megjelenjen az azeri gáz, de a frappánsnak látszó megoldással több probléma is van. Ennek néztünk utána.


Budapesttől 50 kilométerre már Albánia van

Rohamtempóban használja fel az ország az EU-s pénzeket, melyek egyik legfőbb célja a fejlett térségekhez történő felzárkóztatás is lenne. Bár 2007 óta több mint 6500 milliárd forint értékben fizettek ki uniós pénzeket, a hatalmas összegek egyes megyékben úgy tűnik, nem sokat értek. Észak-Magyarország például nemcsak az ország fejlett, hanem kevésbé fejlett térségeitől is tovább távolodik, miközben Győr-Moson-Sopron lassan Burgenland fejlettségi szintjén áll. Nógrád megye pedig Albánia fejlettségi szintjét hozza. Konvergencia van, de csak az ország nyugati felén. A többi térség ezzel az ütemmel évtizedek alatt sem tud majd felzárkózni az uniós átlaghoz.


Orbánéknak is felsülést hozott az orosz gigaprojekt bukása

Ennyi volt, úgy néz ki, nem lesz Déli Áramlat. Az oroszoktól Bulgárián és Szerbián át Magyarországon is átfutó orosz gázvezeték tervét Vlagyimir Putyin hétfőn vetette el. De mégis, miért döntöttek így az oroszok és miért épp most? Minket hogyan érint ez a dolog? Mekkora arcvesztés ez a gázvezetéket olyannyira támogató magyar kormánynak? A paksi bővítésre mindez milyen hatással van? Megpróbáljuk elmagyarázni.



Balázs Péter: Errefelé idegen ügynöknek tekintik a civileket

A civil társadalommal demokratikus párbeszédet kell folytatni – hangsúlyozta a Bajnai-kormány volt külügyminisztere, Balázs Péter egy hétfői, civil szervezetekkel foglalkozó konferencián. Utalt arra, hogy egyes térségbeli politikusok posztszovjet államok példájára elutasítják a dialógust a civilekkel és bírálják azokat – külföldi ügynöknek tekintve őket.


A brit cégeknek kötelező felnyomni a korrupt magyarokat

Az Ökotárs ügyének fejleményeit nagyon figyelmesen követik - mondta a hvg.hu-nak az Egyesült Királyság budapesti nagykövete, ha pedig azt kérdezik Jonathan Knott-tól, nekik beszéltek-e már brit cégek vezetői magyarországi korrupcióról, erre lakonikusan csak annyit válaszol: ezt kötelességük megtenni. Ami a bevándorlás szabályozását célzó londoni terveket illeti, szerinte csak azokat szűrnék ki, akik visszaélnének az ottani lehetőségekkel.


Ki nem találnánk, melyik ország gazdasága hasít az EU-ban

Az Eurostat közzétette az uniós országok harmadik negyedéves gazdasági növekedésére vonatkozó statisztikáit. Ezek szerint az eurózónában, sokak számára talán meglepő módon Görögország gazdasága növekedett az egyik legjobban. A görögöknél úgy fest, hat recessziós év után idén pluszos lesz a gazdasági növekedés.


Hiába a szigorítás, Magyarország továbbra is az áfacsalók kedvenc terepe

Az áfabevételek behajtása hatékonyabb lehet, a kiemelkedően magas áfakulcs miatt azonban Magyarország várhatóan továbbra is kedvelt célpontja marad a szervezett bűnözői csoportok által elkövetett áfacsalásoknak. A helyzetet nehezíti, hogy a hatóságok sok esetben csak a szervezett csoportok alsóbb szintjein álló, kisebb cégeket érik el.