Lengyelország új kormánya vezető szerepre törekszik a kelet-közép-európai térségben, egyúttal maga mögé szervezné a blokk országait, hogy egységes politikát tudjanak felmutatni Brüsszelben – véli az amerikai Stratfor geopolitikai elemzése. Az agytröszt szerint azonban ebben akadályt jelentenek a térség politikai törésvonalai, Magyarországgal is meggyűlhet akár a lengyelek baja, ugyanis ha ők szeretnének lenni a térség brüsszeli szószólói, ahhoz az Orbán-kormány támogatása is kell, az orosz szankciók viszont komoly vitapontot jelenthetnek a két kormány között.
Az amerikai Startfor politikai agytröszt az új lengyel kormány eddigi munkáját és terveit figyelembe véve készítette el legújabb jelentését, amely a kelet-közép-európai térség jövőjét vizsgálja, valamint azt, hogy Lengyelország valóban szert tehet-e vezető szerepre. A lehetőséget sok tényező mellett az is adhatja, hogy az EU folyamatosan aprózódik, ráadásul Oroszország is kiterjesztette, illetve növelte befolyását az egykori szovjet tagállamoknál.
A térség országai lassan egymásra találnak a Moszkva elleni fellépésben, miközben a nyugat-európai országok befolyásával is küzdenek – írják bevezetőjükben. Lengyelország is úgy tekint magára, mint a blokk vezető pozíciójában álló országra, de nem lesz egyszerű közös álláspontra terelni a többi országot, melyeknek többször egymással és Lengyelországgal is akadtak és akadnak konfliktusai.
A Jog és Igazságosság pártja októberi győzelme óta igyekszik kiterjeszteni politikai befolyását az ország minden területén. Eközben külpolitikájuk is kibontakozni látszik, hogy lassítanák az EU-integrációt, emellett azonban szorosabbra fűznék a viszonyt a keleti tagállamokkal. Mindkét stratégia célja, hogy felkészüljenek az EU-t jellemző megosztottságra, valamint az oroszok esetleges agressziójára.
Egyedi alkuk rendszere a megosztottságban
Az elemzés is nyilvánvalóvá teszi, hogy az új lengyel kormány is több lépésben az Orbán-kormányt követi, például a Brüsszellel szembeni távolságtartásban, vagy a politikai hatalom hazai kiterjesztésében a médiában és a gazdaságban. Azonban Magyarországgal ellentétben valóban fellépnének az oroszokkal szemben – ami megfojthatja a szövetséget az elemzők szerint –, ebben hasonlóan vélekednek a románok és a litvánok is. A lengyelek a különbözőségek miatt a térség államaival sokkal valószínűbb, hogy egyedi megállapodásokat köthetnek, szemmel tartva mindegyik sajátos érdekét.
A megosztott Európában egyre kevésbé számítanak a partneri megállapodásból fakadó gazdasági vagy biztonsági előnyök és juttatások, így Lengyelország és Magyarország kritikusabb maradhat az EU intézményeivel szemben a jövőben is. Befagyaszthatják az európai integrációt, egyúttal a nemzetállamok jogait is kiterjesztenék Brüsszellel szemben. Az elemzés kitér arra, hogy a lengyel és a magyar kormány is egymásra talált a menekültek kötelező kvóta-alapú befogadása elleni tiltakozásban. Emellett az Egyesült Királyságot is támogathatják az EU-t érintő reformjavaslataiban, ami az eurózóna tagállamainak akar további jogokat kicsikarni, nem lehetett véletlen a közelmúltban Orbán Viktor, Jaroslaw Kaczynski és David Cameron találkozója – bár külön-külön tárgyaltak.
A V4 államain keresztül szorosabbra fűznék a viszonyt Romániával is. A két ország a legnagyobb kedvezményezettje a mezőgazdasági és strukturális támogatásoknak, így együtt léphetnek fel a program meghosszabbításáért – 2020-ban véget ér támogatási ciklus. Ezt a szövetséget is összekötheti a kvótarendszer elleni fellépés, csakúgy, mint a magyarokkal vagy a Fico vezette szlovákokkal. Ezt nehezítheti, hogy a román elnök eddig inkább az EU-integráció híve volt. A román-lengyel viszony erősödését az is gátolhatja, hogy jelenleg megrendült a kormányzati hatalom Romániában, ennek rendeződése legalább egy évig is tarthat.
Litvánia ugyanakkor nem biztos, hogy partner lenne az EU-kritikus politikában, ugyanis a kis állam két nagyhatalom között áll, így sokkal inkább érdekeltek jelenlegi szövetségük erősítésében, vagyis az EU-integrációban – vélik a Stratfor elemzői. Utóbbiban Németország is nyomást helyezhet az államra, hogy ne támogassák a lengyel, illetve magyar álláspontot.
Félelem Oroszországtól
Oroszország közelsége és növekvő agressziója miatt a NATO-val is szorosabbra fűzhetik a viszonyt a lengyelek, valamint elkötelezzetek a gazdasági és politikai szankciók megtartásában is. Ehhez a hármashoz csatlakozhat Szlovákia, akik együttesen törekszenek az oroszokkal szembeni energiafüggőség csökkentésére. Litvánia például szélesítette az elektromos hálózatának összeköttetését Svédországgal és Lengyelországgal is e cél érdekében tavaly decemberben. Szlovákia némileg kényszerpályára is került, ugyanis az oroszok nem nézték jó szemmel, hogy az ország az ukrán válság alatt gázt juttatott Ukrajnának, így az Északi Áramlat II. gázvezeték megépítésében is inkább érdekeltté vált, ami Lengyelországon is keresztülhaladna. Szlovákia ugyanakkor szintén egy rendezettebb viszonyra törekedne az oroszokkal, ezt indokolja a magyarokhoz hasonló mértékű energiafüggősége is.
A lengyel törekvéseket nehezíti, hogy a térség továbbra is nagyon heterogén, vagyis hiába kötnek egyedi alkukat, azok kiválthatják egy másik ország rosszallását. Ugyanakkor Törökország esetleges EU-csatlakozása egy új szövetségest jelenthet számukra, ugyanis a török kormány is rossz viszonyban áll az orosz vezetéssel a vadászgépek lelövése óta. A török-lengyel kapcsolatokat Románia is erősítheti, ugyanis a törökök mellett szintén érdekeltek a Fekete-tengeren.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Egy év alatt jelentősen romlott Orbán Viktor kormányfői alkalmasságának megítélése, Magyar Péter viszont tömegeket tudott meggyőzni arról, hogy kompetens vezetője lehetne az országnak.
A dollárral szemben kétéves csúcsot is döntöttünk.
Egymilliós ruhát és nyolcmilliós táskát vélt felfedezni a képviselő Rogán Antal egykori feleségének képén.
