David Cameron brit konzervatív miniszterelnök szövetségeseket gyűjt négypontos, az Európai Uniót megújító javaslatcsomagja erősítésére, amelynek sikerétől tette függővé, hogy pártja az EU-ban maradás mellett kampányol-e a 2017 vége előtt esedékes népszavazáson.

A politikai közösséget mélyítő elképzelésekkel szemben fellépő Orbánra szövetségeseként számíthatott. Nyitott kérdés egyedül az Egyesült Királyságba bevándorló EU-s polgárok ügyében maradt.

David Cameron és Orbán Viktor a mai találkozón

Fülöp Máté

Brit keménykedés, magyar bíztatás

Cameron tavaly novemberben nagyon kemény, ultimátumszerű javaslatcsomagot küldött levélben Donald Tusknak, az Európai Tanács lengyel elnökének, amelyben négy alapvető reformot sürgetett:

• az unión belüli jelentős bürokráciacsökkentést
• a nemzeti szuverenitás erősítését, a politikai integráció lazítását
• az eurózónán kívüli tagállamok jogainak erősítését és törvénybe foglalását
• a bevándorlók segélyezésének szigorítását

Míg az első hármat, amint az a csütörtöki közös sajtótájékoztatón (ahol egymást csak Viktorként és Davidként emlegették) elhangzott, Orbán teljes mellszélességgel támogatni tudta, a negyedik pont főleg a visegrádi országok (Magyarországot leszámítva) össztüze alá került. Cameron azt szeretné elérni, hogy a bevándorlók a betelepedést követő első négy évben ne legyenek jogosultak a brit munkavállalókat megillető támogatásokra és lakhatási segélyre sem. Nem járna támogatás a bevándorlók azon gyerekei után, akik nem élnek Nagy-Britanniában, és a munkavállaló sem hozhatná magával a nem EU-s állampolgár házastársát.

Orbán ezzel szemben csak annyit kért, hogy a leginkább érintett kelet-európai polgárokat ne vegyék egy kalap alá a migránsokkal, hiszen a magyarok, lengyelek, csehek, szlovákok, románok, bolgárok vagy horvátok mást sem tesznek, csak élnek azzal a szabadsággal, amit az EU biztosít a számukra. Orbán azzal viszont egyetértett, hogy a rendszerben lévő kiskapukat meg kell szüntetni - hiszen "Magyarországon sem engedik a segélyekkel való visszaélést.".

Becsületes magyar, élősködő migráns

Orbán kérte Cameront, legyenek a britek tekintettel arra, hogy a magyarok "becsületesen dolgoznak", és több járulékot és adót fizetnek be, mint amennyi járulékot kapnak az államtól. Nem úgy, mint "a migránsok", akik

élősködni, mások rovására boldogulni

érkeznek Európába. Ezért "bennünket ne tekintsenek migránsnak", kérlelte újra Orbán a briteket, akiknek azt is megmagyarázta, hogy ez azért fontos, mert a magyar politikában a szónak különleges ereje van. Azt persze nem tette hozzá, hogy a migráns szó különleges erejéhez mennyit tett hozzá a terrorizmussal összemosása és a tavalyi kormányzati plakátkampány.

Cameron nem ígért nyilvánosan semmit:

Támogatom a szabad mozgást, de a jóléti rendszeren nagy a nyomás az utóbbi időben

– mondta nyájasan és szűkszavúan. Orbán kifejtette, a britekkel úgy beszélt, hogy előtte a V4-ekkel is egyeztetett: miközben a brit statisztikai adatok szerint mindössze 55 ezer magyar munkavállaló van az Egyesült Királyságban, majdnem 800 ezer lengyel. Orbán ugyan a sajtótájékoztatón spekulációnak nevezte azokat a felvetéseket, hogy a szerdai magyar-lengyel kétoldali találkozónak a célja a Cameron-csomaggal kapcsolatos álláspont megbeszélése lett volna  - ebből a félmondtaból mégis az derült ki, hogy ez is fontos része lehetett a megbeszélésnek.

Fülöp Máté

Nem lesz könnyű a kompromisszum

A kompromisszumkeresésre rá is vannak szorítva a visegrádi országok, mert Cameron egyelőre nem úgy tűnik, mintha engedni akarna:

Megoldást szeretnék és nem kompromisszumot

– mondta a brit kormányfő, és később is megismételte: nem enged a terveiből, így a négyéves segély-moratóriumból sem, hacsak más megoldást nem ajánlanak neki. Ugyanis a célok szerinte egyértelműek.

Cameron még a 2015-ös választási kampányban ígérte meg, hogy ha nyernek, akkor népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról.  A tavaly májusi választás nagy meglepetésre a konzervatív párt elsöprő sikerét hozta: ők vitték a mandátumok 50 százalékát, miközben a Munkáspárt és a Liberálisok az előző ciklushoz képest összesen 75 helyet buktak. A közvéleménykutatások szerint a britek körülbelül ugyannyian (40 százalék körül) támogatják, illetve ellenzik a kilépést, tehát a kormánypárt állásfoglalása könnyedén dönthet Nagy-Britannia jövőjéről.

A toryk választási győzelem után kiszivárgott beszélgetésből kiderült, hogy Cameron nem szívesen lépne ki az EU-ból, és az euróválsággal, valamint a menekültkrízissel küszködő uniós vezetők is a hátuk közepére kívánják a brit népszavazást. Ennek ellenére a brit kormányfőnek, ha következetes, végig kell csinálni a népszavazást. A decemberi uniós csúcson az Európai Tanács szinte minden vezetője hangsúlyozta, hogy Cameron csomagja  több ponton szembe megy a közösségi joggal és nagyrészt megvalósíthatatlan. De azt is kiemelték, hogy nem szeretnék, ha Nagy-Britannia faképnél hagyná az EU-t.

Később kiszivárgott azonban olyan beszélgetés is, amelyben a brit kormányfő arról értekezett, hogy Angela Merkel és az olasz miniszterelnök, Matteo Renzi sem volt elutasító, és később Francois Hollande is megengedően nylatkozott. Márpedig ha a legerősebb európai gazdaságok vezetői mindenképp az EU-n belül akarják tartani az Unió második legnagyobb gazdaságát és legnagyobb védelmi költségvetéssel rendelkező tagállamát, akkor a kelet-európai országok kapálózhatnak a bevándorlást szigorító javaslatcsomag miatt. Amiről egyébként megírtuk, még kapóra is jönnének a munkaképes középosztályt Magyarországon tartani akaró Orbán számára.