Görögországnak az eurózónához való tartozása "visszavonhatatlan", ami pedig tagsága feltételeinek esetleges újratárgyalását illeti, arról a január 25-én esedékes előrehozott görögországi választások után érdemes csak beszélni – mondta hétfőn Brüsszelben Annika Breidthardt, az Európai Bizottság egyik szóvivője.
Lett euró, német minimálbér, olajár, Déli Áramlat, kakaskodó oligarchák által kirobbantott bolgár bankválság, államcsőd, rubel, megint a görögök, ebolajárvány, uniós gazdasági ösztönző csomag, kínai és japán növekedési gondok, banki gigabírság. Többek között ezekről is szólt 2014 a nemzetközi gazdaságban.
Már az Európai Parlament is arról elmélkedik, hogy megfontolandó lenne bevezetni egy közös uniós munkanélküliségi ellátást, tompítandó a blokkon belüli szociális feszültségeket. Nem beszélve arról, hogy ezzel a válságba süllyedt országok gazdasági teljesítményét is javítani lehetne. A bökkenő az, hogy ez csak az eurózóna tagállamaira vonatkozna, és nem biztos, hogy a gazdagabb országok beraknának komoly összegeket a kalapba. Gond lehet továbbá az is, hogy igencsak szerteágazóak az uniós szociális, munkaerő-piaci rendszerek. Jöhetne a munkanélküliségi segély (egy része) Brüsszelből, vagy sem?
Az Eurostat közzétette az uniós országok harmadik negyedéves gazdasági növekedésére vonatkozó statisztikáit. Ezek szerint az eurózónában, sokak számára talán meglepő módon Görögország gazdasága növekedett az egyik legjobban. A görögöknél úgy fest, hat recessziós év után idén pluszos lesz a gazdasági növekedés.
Lassul az eurózónás gazdasági növekedés, az elmúlt negyedévekben közepes tempóban nőtt a gazdaság, de a bruttó hazai termék (GDP) növekedése reálértéken számolva megállt 2014 második negyedévében – mondta Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke hétfőn az Európai Parlamentben.
Augusztusban 0,3 százalékra lassult az éves infláció az eurózónában a júliusi 0,4 százalékról az Eurostat előzetes adatai szerint. Az eurózónás infláció 2009 októbere óta nem volt ilyen alacsony.
Talán az jelzi igazán, hogy vége az eurózóna válságának, hogy 2007 óta nem látott mértékben lehet könnyen hitelhez jutni a közös uniós fizetőeszközt használó országokban. A nagy kérdés most az, meglesz-e a rendelkezésre álló hitelekhez a kereslet is.
39,4 százalékra emelkedett az Európai Unió tagállamai által beszedett adó mennyisége 2011 és 2012 között az Eurostat szerint. Arra számítanak, hogy az állami elvonás mértéke a jövőben is emelkedni fog.
Matthew Dalton cikkét szemlézte közleményben a nemzetgazdasági tárca. Mint írták, úgy tűnik, bejön Nagy-Britannia és Magyarország unortodox gazdaságpolitikája.
László Csaba volt pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaságnak és a társadalomnak is fontos érdeke az euró "ésszerű időn belüli" bevezetése, és ha jó feltételeket sikerül összehozni, akkor "akár két-három év múlva is" hasznos lenne, de rossz feltételekkel még 20 év múlva se csatlakozzunk az eurózónához.
Hiába igaz, hogy az 500 eurósokat szinte kizárólag a bűnözők használják, a magas címletű bankjegyek egyszer már megmentették az eurózónát.
"A legrosszabbat sikerült elkerülni. Elég erős volt az érintett szereplők politikai akarata ahhoz, hogy sikerüljön megőrizni az euróövezet integritását, noha sokan alábecsülték ezt az akaratot" - mondta az EKB elnöke.
A Bloomberg oldalán egy több mint 12 perces videó jelent meg, melyben közérhetően magyarázzák el azt, hogy miért alakult ki az eurózóna, mi vezetett az euróválsághoz, és hogyan is áll a helyzet most.
Az eurózóna országai közül tavaly Szlovákiában nőtt a leggyorsabb ütemben – éves szinten 10 százalékkal – a lakosság hitelállománya a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) statisztikái szerint.
Az Európai Központi Bank frankfurti székhelyén bemutatták az új 10 euróst. Noha az új papírpénz az első pillantásra nem sokban különbözik a már forgalomban lévő 10 euróstól, a Központi Bank reméli, hogy kibocsátásával megnehezítik a bűnözők munkáját.
Az eurózóna bankjai továbbra is fukarkodnak a magánszektornak nyújtott hitelekkel. Novemberben az előző hónaphoz képest fölgyorsult a vállalatoknak és a háztartásoknak folyósított hitelállomány csökkenése.
Jövőre sem esik szét az euróövezet, várhatóan más katasztrófa sem éri, ám így sem lesz könnyű éve 2014-ben - jósolták pénteki előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
A megrendelésállomány növekedésének köszönhetően folytatódott a törékeny fellendülés az eurózónában.
A sokáig stabilnak hitt Hollandia is elkezdett "vérezni", sőt, egyesek ma már a "stabil eurózóna" beteg gyerekének tartják őket. Lehet, hogy Németország egyedül marad mint a megszorítások utolsó támogatója?
A PwC decemberi világgazdasági folyamatokat vizsgáló elemzése szerint a legújabb adatok azt mutatják, hogy negyedéves alapon 0,1 százalékkal nőtt az eurózónában az átlagos GDP 2013 harmadik negyedévében.
