Az Európai Központi Bank (EKB) az Eurogroup, az eurózóna pénzügyminisztereinek válságértekezletén nem zárta ki, hogy a drámaian felgyorsult betétkivonás miatt a görög bankok nem tudnak kinyitni hétfőn.
Megegyezés nélkül zárult az eurózóna pénzügyminisztereinek csütörtöki válságtanácskozása a görögök sorsáról. Hétfőn az euróövezet vezetői tartanak csúcsot a görög helyzetről.
Görögország kilőheti magát az eurózónából és az Európai Unióból, és jöhet a görög összeomlás, a drachma, Putyin, és egy ki tudja, milyen mélységű európai krízis. A görögök ultimátumszerűen adósságelengedést kérnek, de a nyugatiak most azt üzenik, nem engednek. A görögöknek lenne pénzük, de nem akarnak fizetni. Délután válságtanácskozás Luxemburgban, a görög miniszterelnök pedig Oroszországban smúzol.
Súlyos következményeket lengettek be a görög jegybank szerdai közleményében arra az esetre, ha Görögország nem tud most megállapodni a hitelezőivel. Nemcsak az eurózónából léphet ki az ország, hanem magából az Európai Unióból is.
Megválasztása óta az új görög kormány a botrányokon kívül alig tud valamit felmutatni. A németeknek mutatott keménykedés nem vezetett eredményre, és a pénzen kívül az idejük is fogytán. Tovább rontja az esélyeket, hogy egyre többen jutnak arra a következtetésre: Európát már nem rengetné meg, ha görögök elhagynák az eurót.
Négy hónappal meghosszabbították Brüsszelben a Görögországgal kötött hitelmegállapodást - közölték európai uniós tisztviselők. Athén csütörtökön hivatalosan kérelmezte az eurócsoportnál, hogy hat hónappal hosszabbítsák meg az euróövezettel kötött keretmegállapodását. Az új görög baloldali kormánynak hétfőig elő kell állnia a reformintézkedésekkel.
Hétfőn sem sikerült megállapodásra jutniuk az eurózóna pénzügyminisztereinek arról, hogyan változtassanak a Görögország megmentése érdekében kidolgozott reformprogramon. A legjobb pedig az volna, ha Athén az új kormány elképzeléseinek megfelelő intézkedések megvitatásáig a jelenlegi mentőprogram meghosszabbítását kérné.
Nagyon szkeptikus Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, nem bízik abban, hogy Görögország új adósság megállapodást tud kötni eurózónás partnereivel.
Nem született megállapodás Görögország és az euróövezet többi tagállamának pénzügyminisztere között Athén és a zóna további együttműködésének nyitott kérdéseiről – közölte Jeroen Dijsselbloem, a miniszteri csoport ülésein elnöklő holland pénzügyminiszter a brüsszeli találkozót követően, csütörtök hajnalban. Csupán azt erősítették meg, hogy a tárgyalást folytatják jövő hétfőn, az eurócsoport rendes, előre tervezett tanácskozásán.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök enyhítette kormányának az országnak hitelező trojkával szembeni elutasító álláspontját, ígéretet tett arra, hogy Görögország visszafizeti adósságát.
Az új görög kormány pénzügyminisztere közölte, nem működnek együtt tovább az IMF-fel, az EKB-val és az eurózónával.
Rekordalacsony szintre, mínusz 0,9 százalékra zuhant az éves infláció – ez már inkább defláció – az eurózónában idén januárban. Az Eurostat adatai szerint az üzemanyagárak csökkenése volt a mutató fő motorja, az adat pedig megerősítheti az Európai Központi Bankot abban, hogy jó döntés volt elindítani eszközvásárlási programját.
Az IMF és az Eurózóna is kizárta a görög adósságcsomag újratárgyalásának lehetőségét az új kormány megalakulása után.
Előrehozott parlamenti választásokat tartanak most vasárnap Görögországban. A tét nagy: ha a baloldali, megszorításellenes Sziriza nyer, akkor az komoly felfordulást is okozhat nem csak a helléneknél, hanem az egész eurózónában is.
Olyat jelentett be ma az Európai Központi Bank elnöke, amire még nem volt példa. Havonta 60 milliárd euróért vesznek államkötvényeket, ezzel pörgetnék fel az eurózónás gazdaságot és inflációt. A program ellen a németek nagyon berzenkedtek, mivel attól tartanak, hogy így a nem versenyképes és a reformokkal adós déli országokat tömik ki olcsó pénzzel. A percenként 430 millió forintos gazdaságélénkítő program addig megy, ameddig az eurózónás infláció 2 százalék közelébe nem jut. Magyarország számára is jól jöhet az EKB pénzszórása.
Öt éve, a világgazdasági válság óta nem volt olyan, mint ami most történt: az európai gazdaság legerősebb körénél csökkentek az árak. Az EU-ban a gazdaság nem túl acélosan teljesít, ez pedig felidézheti a durván harminc éve ugyanezekkel a bajokkal küszködő Japán példájának megismétlődését. Van mitől tartanunk?
A görögök körülbelül háromnegyede úgy gondolja, hogy országának "mindenáron" az eurózónában kellene maradnia – derül ki a GPO Intézetnek csütörtökön közzétett felmérésének eredményeiből.
Németország és Hollandia után Belgium és Ausztria is megvizsgálja, hogyan vihetné haza Londonból aranyrúdjait, ugyanis egyre több ország szeretné tisztázni, megvan-e még a külföldön tárolt aranya – mondta Juhász Gergely, az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek.
Több mint öt éve nem történt olyan az eurózónában, mint tavaly decemberben: mínusz 0,2 százalékot mutatott ekkor az éves árindex. Vagyis itt lehet az eurózónás defláció. Ezek a fejlemények komoly fejtörést okozhatnak az Európai Központi Banknak.
Litvániában eddig jól halad az euróra átállás, az üzletek körülbelül 90 százaléka már euróban adta a visszajárót – közölte az Európai Bizottság egy január 3-án végzett felmérés alapján. A régi valuta, a litas január első két hetében még legális fizetőeszköznek számít a balti országban.
